we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Jean Grey
Csüt. 14 Dec. - 20:40

Faye & Jamie - Végre együtt!
by Jamie Cavenaugh
Szer. 13 Dec. - 20:38

Hope Town - Eredetkutatás
by Ryan Bane
Kedd 12 Dec. - 18:53

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 10 Dec. - 20:40

Utak, ösvények
by Dakota Lincoln
Pént. 8 Dec. - 17:16

Alysa & Rashid - Kötözések
by Alysa Tate
Pént. 8 Dec. - 16:13

Sürgősségi ügy
by Aaron Adler
Pént. 8 Dec. - 16:02

Four Seasons szálloda
by Faye Adler-Barlow
Szomb. 2 Dec. - 16:04

Top posting users this month
Casey Andrews
 
Jamie Cavenaugh
 
Aaron Adler
 
James Hurley
 
Faye Adler-Barlow
 
Jean Grey
 
Alysa Tate
 
Ryan Bane
 
Emma Frost
 
Dakota Lincoln
 
i'm here





Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Blazer Pub

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 32



TémanyitásTárgy: Blazer Pub   Vas. 8 Szept. - 10:31

First topic message reminder :

A város központjában található pub, ami talán a legforgalmasabbnak mondható North Salemben, minden bizonnyal a kedves kiszolgálás és a közvetlen pincéreknek köszönhetően. Belépve egy széles pulttal találod magad szemben, ahova nyugodtan leülhetsz, ha csak meginni szeretnél valamit, vagy beszélgetni a csapossal, aki tuti, hogy erre készségesen rendelkezésedre fog állni. Jobbra pillantva meglátod a kisebb területet, ahol 6 db szépen megterített kis asztal található, a fal mellett pedig néhány box, ahova beülhetsz egy finom ebédet, vagy vacsorát elfogyasztani. Azonban számíts rá, hogy ez jellemzően egy olyan hely, ahol inkább a zsírosabb kaják vannak előnyben, de ha nagyon akarod azért salátával is szolgálni tudnak.
Ezen kívül padig akad még egy kisebb félreeső terem is, ahol két biliárd asztal, egy csocsó és két darts tábla is megtalálható, ha valaki nem csak ücsörögni szeretne, netán kifejezetten le szeretné dolgozni az elfogyasztott falatokat.



Ne feledd Eric:
Derű és harag között!
 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : James Mardsen
Hozzászólások száma : 138
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Kedd 6 Május - 9:16

Josie & Scott  




Alapvetően nem szoktam ennyire mélyre kerülni, most valahogy összejött minden. Ez a közösség túlságosan összezár, ha nem nyalom be magam már a kezdet kezdetén, akkor vajmi kevés esély van csajozni, az egyedüllét pedig csak akkor az én asztalom, ha nekem nincsen hozzá kedvem, de a lepattintásokra nem reagálok túl fényesen. Az előző helyen nem mutánsok voltak, szimpla emberek, rengeteg gonddal, belső önértékelési zavarral, bőven ki tudtam vetni a hálómat, a rossz fiús kisugárzásomat sokan úgy vették, hogy mennyire szexi, én pedig rájátszottam, úgyhogy klappolt minden. Itt minden más, a legtöbben kishercegnőnek érzik magukat a képességük miatt, nem vagyok annyira durván kiemelkedő, a beszólásaim miatt pedig inkább csak rinyálnak, megsértődnek. Hát az ő bajuk, ilyenkor ezért megy a tivorványázás, és önsajnálat. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan összefutok a lánnyal, de míg az utóbbi alkalommal egész egyszerűen kirángattam az álomvilágból, most magam is olyan kedvetlen vagyok, hogy felesleges még veszekedni is vele, úgyhogy hagyom. Most nem érdekel semmi, csak nyugalmat akarok, és ha ehhez egy szépszemű, de drogos kislány adja az alapot, akkor legyen. Ennyi belefér, a holnap reggelre pedig nem gondolok, amikor biztosan rosszul leszek, nem csak fizikálisan, lelkileg is. Szeretek én másokat kihasználni, de csak akkor, ha van benne kihívás. Brianne mindig mindenkin áttaposott, bennem még van annyi jó érzés, hogy a kiszolgáltatottakkal értelmetlennek látom. Mindegy, akkor legyen ez most így, Josie erre vágyik, el akar menekülni a gondjai elől, néha én is tehetek így, még drog sem kell hozzá, hanem döntés. Sajnálatos, hogy nem nekem szól, de ez most mindegy, el akarja engedni magát, akkor tegyük együtt. Átöleli a nyakamat, én pedig a derekánál húzom magamhoz. Tényleg csodás alakja lehetne, ha többet ennek, de így sem rossz.
- Aha. – Mormolom, és a mai napra félreteszem a dilemmázást. Ütemesen bólogatok a zene ütemére, összefonódottan botorkáló párosunkat aztán végkpp nem lehet táncosnak nevezni. Egy csókot is kapok, és ha akarok tenni valamit, akkor minél előbb kéne, mert ez itt bekómál. Mindegy, haladjunk az ő tempója szerint. Szétnyitom az ajkait, és vadul visszacsókolom. Ennyi már nekem is jár! Megmarkolom a fenekét, míg másik kezemmel a hajába túrok. Mindenki minket néz, de hát kit érdekel. Ha én nézek oda, akkor abból grillsütés lesz.
- Tetszel... – Nyögöm ki, mert valami hihetetlenül felvillanyoz most ez az ostoba kislány, és már régen voltam nővel, de nem is akarom elsietni. Most itt vagyunk, élvezzük azt, hogy le van szarva a világ, aztán majd kialakul.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Vanessa Hudgens
Hozzászólások száma : 161
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Hétf. 5 Május - 10:10



Scott & Josie



Újfent nem kicsit sikerül taccsra vágni magam, de ez igazából már egyáltalán nem is meglepő. Az lenne a fura, ha nem lennék kiütve. Túlságosan megszoktam már ezt és fogalmam sincs, hogy mennyi esély van rá, hogy ez valaha is változzon. Ahhoz valamilyen durva behatásnak kell érnie, vagy ténylegesen annyira kell rám figyelnie valakinek, hogy az csak velem foglalkozik. Az alapítóknak más dolga is van, nem fognak egy kis csajt pesztrálni folyamatosan. Végülis ez totál érthető, nem is kárhoztatom őket e miatt. Viszont így én biztos, hogy nem jutok egyről a kettőre. Túl sok a kétes pont a múltamban és túl sok a leküzdhetetlen rémálom, amivel nem tudok mit kezdeni, amin nem tudom túltenni magam, akármennyire is próbálom. Talán soha nem is sikerül majd és talán nincs is a szüksége rám a világnak, akkor pedig nem mindegy. Az akinek fontos voltam, feláldozta értem az életét, innentől pedig már igazából az ég világon semmi sem fontos nekem.
Az ismerős-ismeretlen pedig mellém kerül, én pedig egyszerűen csak hozom a formámat, ahogy közelebb simulok hozzá. Fogalmam sincs, hogy ki ő, semmi sem rémlik most, pont ez az egésznek a lényege, hogy nem tudok magamról, nem tudok arról, hogy mi is történik körülöttem, velem... minden kiesik, a rossz és a jó emlékek özöne is. Ez ebben a legszebb és pont e miatt csinálom. Amikor megérkezik a koktél, gondolkodás nélkül hajtom fel. Úgy mintha csak egy pohár kellemesen hűvös víz lenne. Nem kell várni, hiszen szól a zene és én táncolni akarok! Így kiütve, alig állva a lábamon a nyakába kapaszkodva ennek az ismeretlen fickónak... srácnak, a fura szemüvegével.
- Egészen jól próbálkozol. - mosolyodom el kicsit, bár ez most elég buta pillantásra sikerül azt hiszem. Nem mondanám, hogy valami profi mosolyt villantok, inkább kába az egész, de kit érdekel? Vékony karjaimat átfonom a nyaka körül. Nem nehéz megtartania, a drogok előnye, hogy a testsúlyom lassan már az elhanyagolható kategóriába tartozik. Ott az intézetben még figyeltek rá, hogy egyek, de azután, hogy megszöktem én már nem foglalkoztam vele annyira. Vékony vagyok, tökéletesen stimmel rám a csontsovány megfogalmazás.
- Hm? - kérdezek vissza, de annyira nem is jut el hozzám az, amit mond. Jók lettünk volna együtt pár éve... biztosan. Nem hiszem, hogy pár éve tudott volna velem bármit is kezdeni. - De most is jók lehetünk. - mielőtt még összeakadna csuklani a lábam, kicsit lábujjhegyre emelkedem és az ajkaira tapadok. Nem gondolkozom, miért is kéne most? Nincs rá semmi okom és nem is tudnék. Kb. kicsit sem vagyok tisztában azzal, hogy mit teszek és a koktél erre csak erősen rájátszik. Az is kész csoda, hogy még nem ájultam el.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : James Mardsen
Hozzászólások száma : 138
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 4 Május - 16:04

Josie & Scott  




Megtehetném, hogy folytatom az ivást, mert a kutyaharapást szőrivel néha egészen jól működik, lehet szintentartó berúgásokkal elkerülni a másnaposságot. Én viszont már benne vagyok, a fejem hasogatására ha most még rá is iszom... Eddig jutok a gondolatmenetben, mire ráveszem magam, hogy odasétáljak a lányhoz, és leüljek a boxába, ezúttal szembe. Láthatóan ugyanott tart, ahol először is, fejest ugrott a drogok világába, ahonnan kirángattam, aztán én voltam az igazi rossz arc, amiért szembesíttettem a rideg valósággal. Hiszen ki vagyok én? Tönkrement az életem, mégis hajszolok valamit, amit már sosem tudok utólérni. Próbálkozom a felszínen maradni, hiszen a külsőm megvan hozzá, csak ha megszólalok hozzá, akkor máris elvész a varázs. Nincsen regenerációm, nem gyógyulok olyan gyorsan lelkileg sem, mint mások. Talán az volna a megoldás, hogy én is szarok a világra, és még inkább kitombolom magam? Kezdjem pont ezzel a lánnyal, aki csak nagy szemeket mereszt rám, azt sem tudja, hogy ki vagyok. Ha tudná, már elküldött volna a francba. Akkor is megpróbált a lelkemre beszélni, hogy miért vagyok ilyen, ha ezzel csak az utálatot érem el? Talán pont azért, mert magamat is bűntetni akarom, hogy valahol igazoljam a világ felé azt, kár volna ilyen útra tévednem. Nem hiszek a megváltás erejében. Josie-nek is megmondtam, hogy a drog nem út, de hát nem is ismer engem, miért hallgatna rám? Kétlem, hogy le tudnám szoktatni, és az mire lenne jó? Hogy felkösse magát, mert nem bírja feldolgozni a múltját, amire kiváncsi sem voltam? Mindegy, maradok, jól érzem magam vele, hiszen az ajka igéző, a teste valami tökéletes, azt hiszem ennyi kárpótlás jár nekem, ő pedig bár a szer hatása alatt van, ezt akarja. Vagy valami ilyesmit. Ő döntött így, akkor nem dilemmázok. Rezignáltan bólintok, ahogyan próbálok mosolyt erőltetni magamra.
- A kedvesség nem az én asztalom. Tudod rólam inkább azt szokták mondani, hogy jó nagy szemétláda. – Amikor közelebb húzódik, és beharapja az alsó ajkát, megmoccan ott alul valami. Kisöprök mindent a tudatomból, ami most gátló tényező lehet, én magam is önpusztító vagyok, akkor nincsen jogom ítélkezni. – De a kedvedért... megpróbálhatom. – Futtatom végig ujjaimat pókszerűen a combján, ami már ránézésre is finom tapintású. Meglehetősen lengén van öltözve, szinte falom a pillantásommal. A szemüveget értelemszerűen nem vetem le, de olyan közel hajolok hozzá, amennyire csak lehet. Ha leveszi rólam, egyszerűen behunyom a szememet. Itt még nem tartunk, odaintek egy pincérnőt, és bár még elég korán van, most már úgy vagyok vele, hogy kit érdekel. Rendelek neki egy nagyszázalékú koktélt, magamnak egy bourbont, aztán ha felhajtottuk, akkor akár táncolhatunk is. Zene van. Kézen fogom, és vigyázva, hogy ne essen orra, felvezetem a parkettre, ahol hozzánk hasonló beállt párok kapaszkodnak egymásba. Szorosan átölelem, nála van nagyobb esély, hogy összecsuklik.
- Pár évvel ezelőtt akár még jók is lettünk volna együtt... – Mormogom, biztosan úgysem fog az egészre emlékezni, és vélhetően úgysem hallja, hiszen a zene elég hangos.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Vanessa Hudgens
Hozzászólások száma : 161
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Szomb. 3 Május - 21:20



Scott & Josie



Csak egy kis idő kell, hogy a szer hasson. Nem sok, bár nem tudom, hogy pontosan milyen az anyag. A pasas át is verhetett, főleg mert pénzzel nem szolgálhattam neki és az azért sokkal nagyobb motiváló erő tud lenni, mint az amit én nyújtottam, de talán elég volt, hogy ne valami gagyival verjen át. Nagyon remélem legalábbis. Egy viszont biztos, nem nagyon szúrom ki az ismerős alakot, sőt jó eséllyel ha így lenne, akkor se nagyon figyelnék fel rá direkt. Miért tenném? Arról volt szó, hogy lelép és nekem amúgy sincs semmi közöm hozzá igaz? Meg amúgy is megkaptam majdhogynem az, hogy ne nyafogjak, mert a kutyát se érdekel, akkor meg miért akarnék vele csevegni? Amúgy sincs rá szükségem, hogy tarkón öntsön egy vödör hideg vízzel, hátha attól magamhoz térek. Hamarosan viszont mellém kerül, addigra pedig a szer hat már annyira, hogy ne nagyon derengjen nekem az, hogy kicsoda, miről beszél, vagy hogy egyáltalán mit akar. Csak nagy szemekkel pislogok rá, mikor megszólal, és próbálom a gondolataimat nagyjából összeszedni, de végül csak kissé bután elmosolyodom.
- Nem vagyok hülye... de tudod nem is illik így beszélni egy lánnyal, ezzel nem fogsz semmiféle sikert sem elérni. Kezd előröl, légy... kedves! - közelebb húzódom hozzá és pislogok párat, olyan egész nagyokat, miközben beharapom az alsó ajkamat. Ha be vagyok lőve, abban az a jó, hogy abból, amit más mond nagyjából csak azt szűröm le, amit én akarok. Most is teljesen kimarad ez a szüleim rész, inkább egészen másra gondolok most. Miért jönne ide egy ilyen helyen hozzám egy vadidegen pasas? Hát persze, hogy azért, mert akar valamit, és engem általában ebben az állapotban ez cseppet sem zavar. Legalább nem egyedül várom meg, amíg hat a szer és teljesen felpörget.
- Szóval esetleg hívj meg először valamire, és majd meglátjuk... de azt a helyes kis napszemüveget is levehetnéd. Habár jól áll, de nem látni a szemed. - annyi a mázli, hogy most legalább nem nyúlkálok oda, hogy levegyem az orráról, de akár még arra is sor kerülhet, ha most nem olt le elég erőteljesen.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : James Mardsen
Hozzászólások száma : 138
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Szomb. 3 Május - 10:35

Josie & Scott






Hatalmasat ásítok, valahogy a pihentető alvásnak nem érzem egyátalán a hatását. A fekete kávé keserűen oldódik a számban, még szerencse, hogy viselem a szemüveget, különben még a krimó neonfényei is bántanák a szememet. Úgy érzem magam, mint valami újszülött vámpír, aki még nincsen tisztában a saját testével, és a legkisebb napfény is halálos lehet. A fejfájás szinte hasogató, hiába kattogtatom az álkapcsomat, az istennek sem akar elmúlni. A csapos megértően nyomott a kezemben egy fájdalomcsillapítót, elég nagy borravalókat adok neki állandóan, ennyi belefér. Lenyomom a torkomon, aztán hüvelykujjaimat a halántékomra szorítva várom a hatást, és szenvedek. Hozzám hasonló alakokkal van tömve a hely, még senki sem a szalonképes bulizók közül való. Cigifüst úszik át az orrom előtt, nagy ritkán én is rágyújtok, de most nem kerget annyira az inger, hogy megtegyem. A kávé csak marja a gyomromat, hiszen még nem is ettem semmit, erre még rádobtam a gyógyszert, hamarosan hányinger is várható. Rohadt másnaposság. Csak egy kicsit akartam volna felejteni, és átértékelni, hogy van egy újabb hely, amely nem kiváncsi rám, és persze viszont, most pedig itt ücsörgök, várva a megváltó ötletet, hogy mihez kéne kezdenem. Brianne-t kajtassam? Az a lány, Josie nem mondott hülyeséget, hogy ha ezt tette velem, miért is kéne? Lehet-e más életcélom? Ha csak ez éltet, most mit csináljak? Legalább egyszer még látni akarom, és feltenni a kérdéseket, hogy miért...? Megtört tekintettel nézek körbe, hogy aztán megakadjon a szemem a lányon, akire pont az előbb gondoltam. Talán már korábban is észrevettem, csak nem tudatosult, ezért tértek rá a gondolataim. Különös dolog a tudatalatti, főleg az enyém gyakran megtréfál, azt a cafka Brianne-t már legalább négyszer láttam, amióta megérkeztem a városba, de amikor jobban megnéztem, kiderült, hogy nem ő az. Vagy mégis, csak most éppen alakváltó képességgel bír? Sok ez már nekem, lassan egy elmegyógyintézetbe is bevonulhatnék, önként hát persze, hiszen felrobban az agyam a megterheléstől, a dilemmáktól. Egész helyes csaj ez a Josie, bizonyos értelemben Jillt, de még Brianne-t is túlszárnyalja, ami aztán nagy szó, de ahogy látom, megint be van lőve. Sokkal jobban szét van esve, mint én. Megmondtam neki, hogy legközelebb nem csak fojtogatni fogom pár kortyi vízzel, de most hogy itt van ismét... Szemét, rideg vagyok, de ez itt fog felfordulni a kocsmában... Önjelölt Grál lovag legyek? Elfordítom a fejemet, megrántva a vállamat. Franc! Rácsapok az asztalra, felmordulva pördülök meg, hogy odasétáljak hozzá. Leülök közvetlenül mellé, és még azt sem tudom, hogy mit mondjak.
- Ez így nem fog sokáig menni. Egy hetet adok neked. Vagy egy hónapot, aztán ennyi. Tényleg a szüleid miatt vagy ennyire hülye? – Pillantok rá zordan, a kávét magammal hoztam, de míg nálam a józanodás a cél, ahogy nézem nála még inkább a fejest ugrást a sötétbe. Ráadásul múltkor hiába hittem azt, hogy talán jót teszek, hogy eszméletre rázom, még én voltam szemében a paraszt, hogy szembesítem a szörnyű világgal. Ha neki ez jó... hogy álomháborúban él... Én védjem meg? Pont én?


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Vanessa Hudgens
Hozzászólások száma : 161
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Pént. 2 Május - 20:37



Scott & Josie



Nem tudom, hogy menni fog-e ez nekem. Tiszta vagyok egy napja, de csak azért, mert az a nyomorult pasas elkobozta a maradék tartalékaimat. Oké, azt mondta, hogy ha nem bírom menjek hozzá, hogy segít, hogy... csak pár napot kell kibírnom, és át tudom vészelni. A leszokás csak akkor megy, ha drasztikusan csináljuk. Én viszont nem fogom csak úgy beismerni, hogy már megint buktam, hogy nem megy, hogy esélytelen, hogy totál feleslegesen próbálkoznak. Nem csak azért csinálom, mert a szervezetem kívánja. Persze azért is, de benne van, hogy képtelen vagyok kezelni e nélkül a problémáimat, képtelen vagyok egyről a kettőre jutni, csak úgy tovább lépni, normálisan kezelni bármit is, élni az átlagos életet, amit hülyeség lenne úgy tenni, mintha lenne, amikor... nincs! Ezért vagyok most itt, ezért van, hogy még csak alig múlt el dél, de én leléptem a birtokról már ebéd után. Muszáj valamit kezdenem magammal, mert komolyan meg fogok zakkanni. Alig aludtam éjszaka, nagyon jól mutatja ezt az, hogy mennyire karikásak a szemeim, bár ez annyira nem is látszik, hiszen amúgy is eléggé szét vagyok csúszva szinte mindig. Hiába no, ha aktívan építed le magad, az azért rendesen meglátszik, nem lehet úgy tenni, mintha nem így lenne.
Kell egy cél persze első körben, ami nem más volt, miután letett a busz, mint az első kis utca, ahol sikerült beszereznem pár üveg töményet egy kis boltban, hogy azokat gyors ütemben hajtsam le. Egyelőre ez is megteszi, a kezdeti hatást azért eléri, viszont aztán kell egy hely, ahol találok egy dílert. Muszáj... nem kell sok, csak egy kevés és persze mivel egy fillérem se nagyon van, hát majd máshogy fizetek. Volt már erre példa, most is meg tudom majd oldani. Ezért van fényes nappal, amikor előkerülök a férfi mosdóból, nem sokkal azután, hogy Scott megérkezett, és nem sokkal előttem távozott szintén onnan egy fiatal pasas. Meglepetten fogom fel, hogy az ismerős alak ott támasztja a pultot, de nem is foglalkozom vele. Ezek szerint még nem ment el annyira messzire, ha itt tengeti az idejét a városban, vagy csak nem volt rá lehetősége? Nem tudom, nem is számít. Már a mosdóban sikerült megoldanom, hogy a szer a vérembe jusson, csak pár perc kell a hatásig, ezért van, hogy szinte ernyedten zuhanok be az egyik bokszba. Egy kis idő, amíg a rendszer feldolgozza azt, amit kapott, ez annyit jelen, hogy a kezdeti kiütöttséget át kell vészelni, aztán majd jön a pörgés. Korán van még, de nem számít, el fog ez tartani késő esti, hogy elmehessek majd partyzni egyet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : James Mardsen
Hozzászólások száma : 138
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Pént. 2 Május - 11:25

Josie & Scott




A north salemi hotelben szálltam meg, és éppen végigkáromkodom a napot, hogy a hülye visszapillantó miatt most a szerelő teljesen átnézte a járgányt, és egy kiló hibát talált, amelyet napok kérdése, hogy meg tud javítani. Olajcseretől kezdve centírozás, de biztos vagyok benne, hogy csak a pénz kell neki. Nincsen elég ügyele, hát csinál magának. Ügyes kezű vagyok, de annyira nem, hogy kétségbe vonjam, miben lehet igaza. Kockáztatni pedig felesleges, hogy aztán felkenődjek az egyik csigaformában csavarodó szerpentin egyik korlátján. Nem is tudom, hogy hova kéne mennem. Nem szorulok rá, hogy dolgozzak, talán vissza kéne mennem New Orleansba, ahol éltem egy darabig Alex-szel, és egy kis fruskával, mielőtt még a telepata a lelkemre beszélt volna, aminek persze semmi értelme. Ráérek még kitalálni, amíg a motor kész nem lesz. Még minimum négy nap, addig buszozni sincsen kedvem, úgyhogy tartom a minden napra egy kis kurva leosztást. Az előző két nap egész jól sikerült, ahogyan a statisztika mutatja, de boldogabb nem lettem tőlem. Csak röpke kielégülést hozott, aztán maradt az önsajnálat, reggel pedig a durva veszekedés, hogy miért is kell kiraknom szinte egy szál semmiben a csajt a folyosóra. A pub felett van néhány szobácska, ide vittem fel a két lányt, ezért tulajdonképpen nem is értem, hogy miért vettem ki még a motelben is szobát. Végülis ott vannak a cuccaim, ez inkább csak valami ideiglenes kéjlak volt, még ha megnyugvást nem is hozott a dolog.
A mostani délután is ilyen züllötten indul. Mosott szar vagyok, már többnapos borostával, és egyre kisebbek az esélyeim, hogy egy értelmes csaj kössön ki a karjaimban. Az igéző kisugárzás is le tud lohadni, ha ennyire két végéről égetem a gyertyát. Úgy döntök, hogy valami jó erős kávéval indítok, aztán majd jön a zuhany, borotválkozás, hajmosás, hogy bírjam szuflával az éjszakai műszakot. Nem vagyok egy táncikálós tipus, hamar szeretem elvinni a delikvenst, hogy kettesben legyünk. A bárpultot támasztom, és kortyolgatom a méregerős feketét.

//Az előző hsz több mint egy hónapja lett írva, ezért elkezdünk itt egy másik játékot.//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Hétf. 24 Márc. - 12:36

-A biliárd sem rossz - vonom meg a vállam mosolyogva - bár, verekedni jobban tudok a dákóval, mint golyókat a lukba lökni. A flipper őrület alatt pedig fel sem értem az asztalt...de amúgy szívesen játszom, csak kihívást legfeljebb a csapattársamnak jelentek.
Aztán követem a tekintetét az asztal felé. Vajon illene legyőzni a tanár urat? Hát, ha nem, akkor sincs baj, tényleg nem arról vagyok híres, hogy jól menne ez a játék. Az mondjuk túlzás, hogy menthetetlenül béna lennék, épp csak...több a szerencsém, mint a tehetségem na.
-Nem, de mással sem...tényleg nem szoktam inni. Megnehezíti a navigációt, és hamis önbizalmat ad, nekem pedig egy életre elegem van a Dzsungelből.
Aztán a következő kérdésre kissé lesütöm a szemem. Oké, hogy tegeződjünk, de a tanár úr akkor is tanár úr, és ilyesmit bevallani...hát, legalább ne tűnjön büszkének az ember.
-Vezetett már vadászgépet? Ők sem, de ha egyszer fognak, ismerős lesz az érzés...gondolom...a lényeg, hogy direkt teleportáltam oda, hogy ne legyen annyira feltűnő...és ne kelljen utánuk annyit takarítani. De nem, nem rúgtak be, és ma már nem is fognak...hacsak nem nagyon eltökéltek, de az nem jellemző az első út után velem.
Nagyot kortyolok az italomból, aztán elgondolkodom.
-Amúgy...nagyon veszélyes X-men-nek lenni? Úgy értem...rám eddig nem bíztak semmi rázós dolgot, ami nem is baj csak...erre számíthatok a továbbiakban is? A kiképzésből azt hittem, veszélyesebb lesz, és nem csak fiatal mutánsokra kell majd vigyázni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Paul Wesley
Hozzászólások száma : 59
Kor : 36



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 23 Márc. - 16:33


Valóban enyhe gúny hallatszódik a hangomban, de nem ez az elsődleges érzelem és gondolat, amit Gabe felé szeretnék közvetíteni. Egyszerűen csak nem tudom elképzelni, hogy ilyen fiatal létére ne járogasson kocsmába és ne rúgjon be minden hétvégén. Vagy ez csak nálunk volt menő akkoriban? Tény, hogy én általában a menő, komoly csapathoz tartoztam, így elég gyakran jártunk le bárokba és pubokba beszélgetni és lógni. Talán lehetséges, hogy a mai tinédzsereknél már más a menő? De hát valóban nem sok a korkülönbség közöttünk, úgyhogy nem is értem. Persze, nem vagyunk egyformák. Flipper? Felnevetek a srác megjegyzésére és megcsóválom a fejemet.
- Flipper? Én biliárdozni szeretek - jegyzem meg csak úgy mellékesen és az - egyelőre - foglalt asztal felé pillantok. Fiatal(abb) koromban sokat biliárdoztam, és hogyha éppen unatkozom, vagy szeretnék kikapcsolódni, gyakran biliárdozok a kastélyban is.
Felajánlom, hogy tegeződjünk, hiszen tényleg nem sok év van közöttünk és amúgy is valamilyen módon én is x-men vagyok, és valamilyen módon munkatársak is vagyunk, szóval azt hiszem, hogy így fer, hogy tegeződjünk. Látom a fiún, hogy kicsit fura neki ez az egész, de úgy vagyok vele, hogy majd megszokja. Rákérdezek a három srácra is, akikről kiderül, hogy nem igazán a barátai Gabe-nek, hiszen nem is tudják rendesen a nevét.
- Aha, hát akkor azt hiszem, nem fogsz sokat inni velük - vigyorodom el ismét és megcsóválom a fejemet, majd belekortyolok a sörömbe én is, követve a srác mozdulatát. A poénján csak elmosolyodom, nem volt annyira vicce, valószínű azért, mert maga Gabriel lőtte le a poént.
- És miért voltak a wc-ben? Ő már berúgtak? - vigyorodom el és hátranézek az ajtó felé, ahol már nyilván nem látszódnak a fiúk, de azért megteszem a mozdulatot, majd kíváncsian visszafordulok Gabriel felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 23 Márc. - 16:15

Hallom a gúnyt a tanár úr hangjában, de olyan lezseren, és ártatlanul válaszolok rá, mintha fel sem tűnne:
-Fogalmam sincs, én most vagyok durván negyedszer ilyen helyen, és az első három azért volt, mert máshol nem volt flipper akkoriban.
Ez amúgy tényleg igaz. Akkor még nem értettem, miért szörnyülködik mindenki, amikor meglátta ahogy iszom az almalémet, és játszom tovább, de csak hat éves voltam. A fater amúgy is ott ült mellettem a közelben a haverjaival...örök rejtély marad, hogy nem nézett be hozzánk soha senki a gyámügytől...
-Rendben...Tyler? - felelm kissé lámpalázasan, és elfogadom a kezét, aztán viszont megkönnyebbülten vigyorodom el, és iszom bele újra az italomba. Ami a triót illeti, megvonom a vállam.
-Az egyikük Garret-nek szólított, szóval mondhatjuk, hogy nem a legközelebbi cimboráim...amúgy nem rossz gyerekek csak kicsit...hogy is mondjam...hát, a pontos szót inkább nem mondanám ki a hátuk mögött, re rímel arra, hogy bunkó...jaj várjunk, most elszúrtam a viccet, zsupsz. Á, mindegy, a lényeg, hogy igen, nem vagyok a szívük csücske, de ez van. Nem lehet mindenkinek megfelelni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Paul Wesley
Hozzászólások száma : 59
Kor : 36



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 23 Márc. - 16:04


Gabriel-re leszek figyelmes a pultnál, ahogy a férfi wcből sétál ki elég gonosz tekintettel. Vajon miben sántikál ez a srác? Lassan intek neki, aki észrevesz és oda is sétál hozzám, köszönt és rendel is.
- Hát persze Gabriel, miért is jár az ember kocsmába/pubba? - mosolyodom el sokat sejtetően és titokzatosan és belekortyolok a sörömbe.
- De kérlek, hagyjuk ezt a Mr. Westmorlandot. A diákok úgyis általában így hívnak, idegesít. Sokkal öregebbnek érzem tőle magam...
- Gabriel - nyújtok kezet a srácnak, jelezve, hogy tegeződjünk le, hiszen nem sok a korkülönbség közöttünk úgy tudom. Megjelenik a három srác is, akik elég zöld fejjel sétálnak ki a wcből, Gabe pedig utánuk int.
- A barátaid? - érdeklődöm lazán,és a srácok után nézek, így telibe kap az egy ujj.
- Ahogy látom nem igazán - fordulok vissza Gabrielhez és ismét egy mosoly jelenik meg az arcomon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Kedd 18 Márc. - 0:15

Alapvetően nem szokásom kocsmákban mulatni az időt, ami alatt azt értem, hogy kevesebbszer voltam részeg, mint ahány világháborút élt meg a bolygónk, most azonban mégis egy ilyen helyen találom magam. Hogy ez mégis hogy történt? Nos, 3 volt osztálytársam, akikkel annyira azért nem voltam jóban hirtelen letámadtak, hogy nincs-e kedvem egy utolsó közös bulira? Persze rögtön tudtam, honnan fúja szél. Pontosan tudják, hogy a képességemmel egy pillanat alatt ott termünk, a lebukás veszélye nélkül. Egy vállvonással jeleztem, hogy benne vagyok, most pedig gonoszul vigyorogva hagyom el a férfi wc-t, ahova valami isteni szerencse folytán érkeztünk. A jelek szerint egy fontos apróságról nem tudtak a képességemmel kapcsolatban, haza pedig biztosan inkább busszal mennek majd, ha már eleget ölelgették a kagylókat. Ekkor tűnik fel, hogy egy ismerős fickó integet nekem.
-Mr.Westmorland! Micsoda véletlen! - Lépek hozzá mosolyogva, és a kezem nyújtom felé, aztán pedig felett egy zsiráfot utánozva kérek ki egy italt magamnak. Meg is kapom a jéghideg, aranyszínű alkoholmentes almalémet, egy fél literes korsóban. Közben azért megfigyelem a tanár urat is...saját fekete bőrkabátommal, és az övéhez hasonló frizurámmal kicsit olyan, mintha az öccsét játszanám éppen. Érdekes.
-Esküszöm, nem terveztem inni amúgy sem. És, van egy sanda gyanúm, hogy már ők sem teszik.
Három zöldes arcú vén diák hagyja el a vécét, én pedig a legártatlanabb vigyorommal intek feléjük két ujjal. Ők csak eggyel válaszolnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Paul Wesley
Hozzászólások száma : 59
Kor : 36



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Hétf. 17 Márc. - 23:07

(egyelőre) Gabriel


Habár nem sok gyakorlat órát tartunk az iskolában, az a néhány darab is egészen le tudja fárasztani az embert. Nem csoda hát, hogy néha jól esik egy kis kikapcsolódás, amit általában a helyi pubban szoktam eltölteni egy korsó sör mellett. Ma délután is úgy gondoltam, hogy megünnepelvén, hogy itt a hétfő és újra jönnek a gyakorlat órák, kicsit iszogatok. Nem sokat persze, nem vagyok alkoholista, és nem s sűrűn szoktam felönteni a garatra, de tény, hogy néha jól esik az embernek egy kis sör. Ace most nem ért rá, pedig általában vele szoktam lejönni ide, vagy néhány lelkesebb, idősebb xmen taggal. Persze ők fiatalabbak, úgyhogy általában ők csak bemelegíteni jönnek ide, majd mennek tovább valami diszkóba. Én már azt hiszem, hogy öreg vagyok és kiégtem a bulizáshoz. Bár lehet, hogy egy megfelelő italmennyiség után el lehetne engem is rángatni egy diszkóba. De úgy érzem, hogy most nem vagyok olyan hangulatban, bár egy kis társaságnak örülnék.
A pultnál ücsörögve iszogatom a korsó sörömet, fekete bőrkabátban ücsörgök, farmerban és egy sima pólóban. A gyakorlatokra kicsit ki szoktam öltözni, ing és társa, de amikor ide lejövök, szeretek lazának és fiatalnak tűnni. Bár fáradt arcomról nem az rí le, hogy én mennyire laza vagyok és fiatalos. Minden esetre iszogatom a sörömet, és ahogy oldalra nézek látom meg az egyik fiatal xmenest, mire lassan intek neki. Hogyha akar, odajöhet hozzám és csatlakozhat, ha nem, akkor folytathatja a dolgát a barátaival. Vagy akikkel ide jött...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 517



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Kedd 21 Jan. - 17:51

Szabad helyszín, új játék kezdhető!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Zachary Quinto
Hozzászólások száma : 57
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Csüt. 21 Nov. - 20:20

**Reneé** (Bocsánat h csak most írok, közbejött párdolog ami gajravágta a minimális írói vénámat...)


Bágyadtan mosolyogtam elég idióta vagy inkább bájgúnár képet vágva. Laposakat is pislogtam ahogy próbáltam az alkohol köd mögé nézni. Néha indokolatlanul de elégedetten sóhajtoztam. Ide oda billegette ma fejem hogy észnél maradjak és próbáljam megállapítani mennyire vagyok részeg. Mivel a kép erősen mosódott, túlfordult és nehezen állt helyre rájöttem hogy sikerült kelló immunitást magamba gurítani bármiféle telepata ellen. Ahogy a homályos szőke folt egyre közeledett és kellemes illata is megcsapott lassan a kép is elém tárult.
~Boing-boing-boing...
Vigyorodtam el mint egy idióta. Fejemet egyszerre akartam mozgatni a kellemesen ringó ikerpárral ebből az lett hogy sikerült két nagyot bólintanom. Vagyis kettő felet. A harmadik bólintásnál felszegett torkomnak egy dákó szegeződött. A fordulat lendülete vitt magával. Háttal vetődtem a falnak a torkomnak szegett dákó pedig körbefolyt a nyakamon mögötte pedig ismét egyenesen és szilárdan állt. Külső szemlélőszámára úgy tűnhet mint egy olcsó bűvésztrükk amikor két különálló acélkarikát egymásba ütnek. Ismét nagyon közel került egymáshoz arcunk. Próbáltam összerakni az események rettentő gyors egymásutánjait valami összefüggő cselekménysorozattá. Végül kissé értetlenül néztem el jobbra majd balra. Lassan megsimogattam a torkomat is amin előbb még a dákót éreztem. Kissé értetlenül néztem a nőre. Ki is szaladt a fejemből a nagy fenyegető monológ. Vagyis nem egészen sikeredett feldolgoznom az információ áradatot. De a helyzetet felmérve úgy véltem sikerült jól kiegészítenem.
-Kegyed bűvész? Mert tényleg nem bánik akárhogy a dákókkal. Továbbá valóban nagyon figyelmes az ilyen lecsúszott s*ggfejekkel.
Nézte ma háta mögé és intettem a két fazonra akiket rommá biliárdozott.
-Alig mosta le őket a pályáról pedig biztosan gyorsabban si ment volna. Meg több pénzt is kicsalhatott volna belőlük...
Bugyogtam szinte őszinte csodálattal és elismeréssel.
-Maga nem csak dögös de még rendes is. Had ölelem meg...
Lassan emeltem is a kezemet és dőltem felé zárt lábbal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Hozzászólások száma : 10
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Szer. 13 Nov. - 15:05

** Greg **

Nem, alapjáraton véve nem voltam az a fajta valaki, aki felhúzza magát az érdemtelen dolgokon...de ez 16 éves koromra elmúlt. Azóta igenis ha akarom ha nem, természetemből, és nagyban köszönhetően Félelemvadász jelenlétének bizony minden apró kis szikra elég ahhoz, hogy háborút robbantson ki bennem. És ebben a háborúban sosem én voltam a szenvedő alany...
Arcom olyan kemény lett pillanatok alatt, hogy dobolni lehetett volna rajta, és igencsak idő kellett ahhoz, hogy az izmaim némiképp elernyedjenek.
~Szóval dákózni akar az ipse? Ezt még kérnie sem kell...~~ Nem, nem lehet, túl sokan vannak itt, nem kockáztathatjuk meg, hogy lebukjunk...~
~Ugyan már, legyen eszed, hagyod, hogy egy ilyen senkiházi így beszéljen veled? Velünk? Te ostoba, hülye liba, hát semmiből nem tanulsz???~ Mereven álltam, miközben elmémben mások által érzékelhetetlen vita zajlott le, mint általában mindig. Ha csak egy másodpercre is meginogna bennem valami, akkor bizony nem vita lenne belőle, hanem képtelen lennék uralkodni a saját testemen, és akkor itt bizony elszabadulna a pokol...éreztem, hogy vadász tombolni akar, hiszen már jó ideje nem engedtem ki, mert láttam milyen pusztításra képes, és én képtelen vagyok megakadályozni, és csak egyszerű szemlélőként élem végig, ahogy ő kiélvezi mások kínjait. Nem, egyszerűen nem tehettem, ilyen zsúfolt helyen meg pláne nem, hogy szabadjára engedem. Arcizmaim lassan engedni kezdtek, de mégis pattanásik feszültek az idegeim, amit egy részeg fazon pár egyszerű hülye mondatával tudott előidézni. Nevetséges egy helyzet volt.
Végül megpróbáltam mosolyt erőltetni ajkaimra, ami egész jól ment, ugyanis nem vicsorogtam mint egy felbőszült állat, és ez már jó jel volt.
A dákó a kezemben volt, a pénzt pedig higgadtan tettem zsebre, miközben alaposabban végig mértem a fickót. Tele volt mint a déli busz, ezt le sem tagadhatta, ki tudja a szerencsétlenje már mióta tölti itt magába az alkoholt. Pedig szemmel láthatóan nem tűnt egy alaki toprongynak, aki minden nap ilyen helyekre tévedne be.
Lassan indultam meg felé, még rá is játszottam egy kicsit a mozgásommal, csípőrisza miegymás, a mosoly, hogy még talán nyeregben is érezhetné magát. Megálltam előtte, nagyon közel hozzá, hogy akár a parfümöm után már a bőröm illatát is érezhette volna...
-Szóval, jól bánsz a dákóddal?-kérdeztem majdnem suttogó hangon, mintha flörtölni akarnék vele én is, de ahogy a belőle áradó alkoholgőz megcsapta az orrom, az lenne a legutolsó, amit akarnék tőle.
Aztán teljesen váratlanul a hátam mögötti kezemben tartott dákó már lendült is, majd fordultunk egyet, így ő került a falhoz helyettem, a dákó pedig már szorult is a torkának.
- Bocs öreg, de a kiscica k*rvára nem szereti a magadfajta nagyképű aljadékokat. Igen nagy volt a szád, de megmutathatom én neked, hogy játszik a magamfajta kislány a dákókkal, ha ennyire tudni akarod...nos?-nyoma sem volt a csábítónak, helyette pillanatok alatt kibújt a vadmacska a kiscica bőréből. Ő persze nem tudhatta, hogy szavaimnak nagy részét Vadász mondatta ki velem, amit hallottam elmémben, már hagyták is el a szám. Ő igazán tudta, hogy kell megvédeni minket, és nem félt attól, hogy a kimondott szavainknak milyen súlya lehet. Ő nem félt semmitől...és ez hatalmas előnyt adott a kezébe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Zachary Quinto
Hozzászólások száma : 57
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Hétf. 11 Nov. - 12:22

** Reneé **

-Keret?
Pislogtam ki némi fázis késéssel az alkohol gőz mögül.
-Majd az unokám falán a kandalló fölött miután meghaltam, esetleg. Addig engemet ne keretezzen be senki ember fia... nyomós ok a partyra? hát...
Kellett némi idő míg lassan használhatatlanra áztatott agyamból kifacsarjak annyi értelmet, hogy megalkothassak ajkaimon keresztül egy-egy mondatot. Amiknek értelmesnek és lehetőleg összefüggőnek kellett lennie. Szóval nem volt könnyű dolgom de másodpercek alatt megoldottam a problémát. Elég volt végig néznem rajta.
-Milyen nyomós érv kell a 90C-d mellé? he-he... mell-é.. Szóvicc... na mind egy. Szóval...
Ekor valami felsejlett bennem ahogy ismét végig néztem rajta. Kezében a dákó, én egy biliárd asztalnál támaszkodok ő pedig most fosztott ki két ürgét jó pár dolcsival. Az értelem szikrája pislákolni kezdett fekete szemeim mélyén.
-Óóóóóó, hogy te tényleg biliárdozni akartál? Rossz hírem van cica, ha két ilyen kocsma tölteléket elgyepáltál akkor nekem esélyem sincs. Én csak az én dákomhoz értek de ahhoz nagyon.
Megejtettem egy meglepően józan kacsintást. Ez az ami még a legmattabb állapotomban is jól megy. Bármennyire el vannak ernyedve az arcizmaim, ez akkor is jól sikerül.
~Ha ez nem jön be kezdhetek gondolkodni, hogy ki akar nálam 5 öst a suliban. Esetleg ki lenne hajlandó megdolgozni azért, hogy esetleg kapjon... Persze az idősebbek közül... Franc, ki kellett volna javítani a dolgozatokat...
-Szóval szépségem, ha fa dákóval akarsz játszadozni akkor nem segíthetek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Hozzászólások száma : 10
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 10 Nov. - 10:56

** Greg **

Sosem szerettem a dolgok elejébe vágni, főleg, ha pénzről volt szó. Makacs voltam, de sosem türelmetlen típus. Ebben nem hasonlítottam anyámra, pedig már gyerekként is majdnem mindenki azt mondta " kiköpött anyja", bár ezt én ilyen értelemben azért enyhe túlzásnak gondoltam. Bár, ha jobban belegondolok...nem...mégsem.
Egy darabig csak normál, lötyögős tempóban játszadoztam a fiúkkal, de kezdett unalmassá válni a terep, legszívesebben arcon ásítottam volna őket, bár bevallom jót szórakoztam azon, hogy tették előttem a menő nagycsávót, aki majd megmutatja a kis csitrinek, hogy ő a kakas a szemét dombon, de végül ráuntam. Még így sem adtam bele apait anyait a játékba, de egyik golyóm tűnt el a másik után az asztalról, már oda sem néztem a fiúk arcára, tudtam, hogy úgyis csak a visszafojtott ideget látnám, sosem vallaná be egyik sem, hogy egy csaj lemossa őket a terepről. Már pedig ez történt.
Az orrom alatt jót mosolyogtam ezen, de isten ments, hogy kimutassam, mert a végén biliárd helyett megint verekedést szítanék, és nem kellene egy újabb balhé a nyakamba.
-Jól van srácok, azt hiszem ez a kör az enyém volt.-egyenesedtem ki elégedetten, majd tettem el a felhalmozott pénzt az asztal széléről.
~Egy kis plusz kereset sosem jön rosszul.~gondoltam teljes elégedettséggel, mikor egy másik pasas lépett oda hozzánk. Mosoly futott végig az arcomon, de alig észrevehetően.
~Remek este, még egy balek...~gondoltam elégedetten.
-Hát, fiúk, kösz a kis kiegészítést.-lazán intettem nekik hátra a vállam felett, és egy kicsit érezni lehetett vibráló feszültséget a levegőben. Nem, nem én, a sértett férfiúi büszkeség.
-Elvinnél?-kérdeztem vissza, miközben egyik szemöldököm enyhén megemelkedett.
-Az attól függ...-néztem rajta végig-...hogy van e rá elég kereted...-célozgattam, hogy én nem kispályázom, ha valamit akar tőlem ez a fazon, akkor annak bizony borsos ára lesz. Nem becsültem alá soha senkit, de már ránézésre is virított róla, hogy már jócskán ivott...na jó, inkább csak a belőle áradó alkohol szaga éreztette ezt velem. Talán épp emiatt gondoltam könnyebb prédának, mint az előző társaság jelöltjeit. Nekem most minden cent jól jött, hiszen lassan kénytelen leszek új kecót nézni, hiszen a mostani házfőnök a mai napig rémeket lát,és valami szörnyet emleget folyamatosan....sajnos egy feszült napom után képtelen voltam uralkodni magamon...
~Nem tudom mi bajod van, a vén bolond megérdemelte amit kapott, kifejezetten élveztem azt ami a fejében zajlott...~És megint kezdődik...
~Kis híjján kinyírtad azt a szerencsétlent...~Ám még mielőtt jobban belemerültem volna a fejemben zajlódó szócsatába, ismét az előttem álló pasasra fókuszáltam.
-Nos? Van elég nyomós oka arra, hogy partyba kezdjünk?-kérdeztem, és egy félmosolyt varázsoltam az arcomra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Tanár
let me to help you
Play By : Zachary Quinto
Hozzászólások száma : 57
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Pént. 8 Nov. - 22:21

**Reneé**

Péntek... Mindig Péntek... Mindig a Pénteket várom a legjobban. Ha a padban, ha a túlvégén ülök, a péntek mindig jó. Főleg az esti időszak. Hát ha még az ember vasárnapra hagyja a javítani valót. Vagy egyszerűen nem irat dolgozatot. Megközelítőleg soha. A munkához való lezser hozzáállásom ellenére a péntek ugyan úgy jó marad és ekkor érzi úgy az ember igazán, hogy: Az élet szép. De nem csak a kikapcsolódás miatt jár ide az ember. Áhhh, korán sem. A péntek esti beszámolók többsége unalmas, mint a franc. Egy telepata ellen pedig hogy lehet a legjobban védekezni? PONTOSAN! használhatatlanra issza magát az ember. Ha az agyból nem jutnak el az információk még a nyakáig sem akkor egy telepata se árthat nekünk.
~Ezt tanítanom kéne... Majd indítok egy hogyan védekezzünk telepaták ellen kurzust. 21 éves korhatár és minden rendben van...
Szóval kora este óta támasztottam a pultot és igyekeztem minél több Antitelepata löttyöt magamba tölteni, eltérő koncentrátummal persze. 9 óára egy remek ivós játékot fejlesztettem ki,ahányszor meghallottam Charles hangját a fejemben gyorsan ittam rá egyet. Mikor kellő önbizalmam let ahhoz hogy ne érdekeljen esetleg nem tudok megállni a lábamon és Charles se jelent rám veszélyt elfordultam a pultos lány dekoltázsától és felmértem a terepet. A sarokból hangos szentségelés és dákórecsegés hallatszott. Odabotorkáltam, gyanúsan józan alaknak kiadva magamat. Pár gurításból még nekem is leesett, hogy a szöszi alázza a jó népet. Akarva akaratlanul felkuncogtam.
-Ne csüggedjenek, egy dákóhoz és a hozzá tartozó golyókhoz érteni kell... De hogy maguk még a lukba se tudnak betalálni... ej-ej...
Ránéztem a szőkeségre, félkézzel megtámaszkodtam a biliárd asztalon másik kézzel kissé bizonytalanul de végül rámutattam.
-Tudod... szívesen elvinnélek egy kicsit biliárdozni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Hozzászólások száma : 10
Kor : 24



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Pént. 8 Nov. - 19:44

** Greg **

Késő délutánra vagy már kora estére járhatott az idő, mikor befejeztem egy újabb munkanapot. Ilyenkor mindig kézbe kapom az aznap ledolgozott bérem, ami a legjobb fizetési mód jelenleg a számomra, ugyanis olyan vagyok mint egy vándormadár, és nincs se bankszámlám, se hitelkártyám, semmi olyan, ahol úgymond hivatalosan lenyomozható lennék. Nekem ez így tökéletesen megfelelt.
Baromi fáradt voltam, de mégis úgy éreztem, hogy szükségem van egy kis kikapcsolódásra, hiszen eleget bámultam az utóbbi pár napban abban a koszos lyukban a plafont. Így fogtam magam, felvettem a pénzt, megszokott mozdulattal bújtam bele fekete bőrkabátomba, majd fogtam a sötétített plexis bukósisakomat, alágyűrtem szőke kissé kócos fürtjeimet, majd rávágódtam az üzlet mögött parkoló csodajárgányomra. Imádtam két keréken száguldozni, valahogy megnyugtatott, vagy ha épp egy kis plusz adrenalinra volt szükségem, azt is maradéktalanul kielégítette.
A Pub előtt állítottam le a motort, majd sétáltam be a helyre. Sötétkék szaggatott, szűk fazonú farmer, magas szárú sötétkék tornacipő, bővebb fehér felső és a bőrkabát. Valahogy így festhettem. Odabent vettem le könnyed mozdulattal a bukót a fejemről, és bár magam sem tudtam, hogy kajálni akarok e, vagy valami mást, amint meghallottam a hátulról jövő golyók ismerős kattogását, már tudtam, hová is akarok menni. Hátrasétáltam, az egyik asztalnál már ment a biliárd party egy kisebb társaság keretében.
-Helló fiúk, ki mer kiállni ellenem?-és már csaptam is le a pénzt az asztal szélére egy sejtelmes mosoly kíséretében. Sejtettem, hogy nem fognak ellenfélnek tartani, de épp ez volt a legjobb benne. A látszat néha csal,és ezt sokan elfelejtik. Jó voltam billiárdban, a szerencsejátékban pedig...mondjuk, hogy jól kell tudni csalni. Minden golyó a helyére került, a dákók közül válogattam, mintha nem is tudnám melyik lenne a nekem megfelelő, végül leemeltem egyet, megdörzsöltem a krétával. A tétek lekerültek az asztalra, mit ne mondjak, nem épp én voltam a sláger, de nem is izgatott.
- Egy sörre azért meghívhatnátok, ha már ilyen sok esélyt kaptam.-ironizáltam, de ők még nem tudták azt amit én, és ez így volt rendjén.
- Adok neked előnyt, kezdjél kicsilány.-mondta a tőlem olyan 2-3 évvel idősebb srác nagyképűen vigyorogva. Nem szóltam, ledobtam magamról a bőrkabátot a bukó mellé,majd helyezkedtem, céloztam, és....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 517



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Csüt. 31 Okt. - 19:14

Szabad helyszín, új játék kezdhető!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
mutant and proud


Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Csüt. 31 Okt. - 18:14

Nem nagyon értem, hogy miért próbálja James folyamatosan kiforgatni a szavaimat, így miután végre tovább lépünk ezen a dohányzós dolgon, már a sörözés kerül előtérbe, amelyet én szeretnék megvalósítani, de mintha ő ezzel másképp lenne.
- Most csak kajálásról volt szó, nem sörözésről, szóval én másra gondoltam. De végülis mindegy, nem fontos. – vonom is meg vállaimat. Nem fogok neki könyörögni, hogy vegye mára célzást, hogy próbálnék ismét találkozni majd vele és esetleg jobban el is mulatni az időt. Ha nem, akkor nem, tényleg nem kötelező az öccsével töltenie az időt. Na de hamar túl is lépünk ezen a témán, így térve rá fivérem képességére, mely meglepő lépést produkált. Képes tehát kikapcsolni, míg én nem. Nem mintha bánnám, ahogy ő is mondja, hasznos, hogy mindig be van kapcsolva, de mégis, van benne valami vonzó.
- Szerintem is jó, hogy így tökéletesen meg tudjuk védeni magunkat azokkal szemben, akik esetleg ártanának. Így egyik mutásnak se nagy a pofája. – vigyorodom is el kissé, majd ez után hallgatom a másik véleményét, mire csak kissé megrázom a fejem. – Nem hiszem, hogy lenne harmadik képességem is. Tudod, én a hazugságokat ismerem fel. – világosítom fel, hogyha esetleg ezt eddig nem tudta valamiért, pedig bennem az volt, hogy meséltem már róla. Na lehet, hogy elmaradt… Mindegy is, most már ő is tisztában van azzal, hogy milyen is vagyok. Mesélek kicsit az X-birtokról is, ahol eddig egészen kellemesen érzem magam, bár nem tudom még egyelőre, hogy milyen hosszú időre tervezzek. Kétes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban.
- Ne hidd azt, hogy évekig ott fogok maradni. Még meglátom… Amíg hasznom származik belőle, miért ne? Úgy sincs jobb dolgom. – de hát mások vagyunk. Soha se fogunk pontosan úgy gondolkodni, ahogy eddig se tettük. Viszont most képtelen vagyok tovább lépni azon, hogy képes kikapcsolni a blokkolást, így rá is kérdezek arra, hogy megtenné-e ezt az én kedvemért. Ártani úgyse tudok neki, csak annak ismerem fel az igazságát, amit kimond, tehát nincs miért félnie, és ha akadna más mutáns a közelünkben, akkor azt én úgyis blokkolom. Viszont ez az agresszív reakció… nem tudom, hogy mennyire jogos, én kissé túlzásnak és hisztinek érzem, de hát kinek mi.
- Nem tudom, hogy mennyire ismerlek James, de talán itt az ideje kideríteni. Talán így a mi kapcsolatunk is másabb lenne. – nézek is bele most már elkomolyodva szemeibe és bár látom rajta, hogy nagyon rágja magát, de aztán mégis csak megteszi azt, amit kérek tőle. Őszintén szólva arra számítok, hogy majd pár szóban a tudtomra adja, hogy nem ő volt a gyilkos, de e helyett az egész történetet elmeséli, én pedig meglepően elcsendesedem. Természetesen figyelek rá, hogy igazat mond-e, és mivel tudom, hogy igen, kissé meg is remegek. Ez… borzasztó. Már nyitnám a szám, hogy mondjak valamit, valami okosat, amikor hirtelen pattan fel.
- James! Ne húzz már el, nem kéne mindig elmenekülnöd minden elől! – mint a mostani beszélgetésünk. De hát próbálhatok én bármit mondani, faképnél hagy és még a kajáját se eszi meg. Visszavitetni már nem lehet, tehát elcsomagoltatom és majd megeszem a szobámban, ha megéhezem, de tekintetem mégis kissé üresebb lesz.
~ Ezek szerint tényleg igaz volt az, amit mondott. Hinnem kellett volna neki! ~ - és még csak bocsánatot se tudtam kérni tőle. Nehéz ez így, főleg, mert el is húzott… Az biztos, hogy egész este ezen fogok agyalni, de csak az után térek vissza a suliba, hogy megettem a vacsorámat. Na meg sörözés… mivel vezetek, ezért nem iszom, talán drága bátyámnak is így kéne élnie.
Vissza az elejére Go down

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Tyler Hoechlin
Hozzászólások száma : 142
Kor : 25



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Szer. 30 Okt. - 18:11

Igazság szerint még senkitől nem hallottam, hogy a cigi rákot okozna, környörgöm a nyolcvanas évek felvilágosult amerikájában élünk, virágzik a dohányipar, ha egészségtelen lenne, már biztosan antireklámjai lennének. Nem tények ezek, csak felvetések, egyébként pedig nem érte, hogy miért ő hozakodik ilyesmivel elő, mert amilyen nagy kujon, két végén égeti a gyertyát.
- Közös sörözés? Végülis most nem azt fogjuk csinálni? – Kérdezek vissza provokálóan, de végülis bólintok, nem lenne ellenemre, hiszen barátaim, ismerőseim nem igazán vannak, alkalomadtán kapaszkodhatok a saját testvérembe is. Még akkor is, ha teljesen különbözőek vagyunk. Érdekes módon mégis ő kérdezget, pedig én jöttem utána. Furcsa páros vagyunk, annyi nem vitás.
- Ki tudom, de nem szoktam, mert minek? Ha valakit rám küldenek, jobb, ha nem kell koncentrálnom, hanem alapból kizárom a specialitását. Volt már rá példa. Aztán kitört karral hagytam az árokban a nyavajást. – Rákönyökölök az asztalra, és figyelmesen mérem őt végig. Tűnőden meredek el az ablakon át. – Ha már most eltért, akkor biztosan más irányba fejlődik a tiéd. Talán képes lesz a tudatokban olvasni. – Hallgatom a leírását a birtokról, amelynek most bentlakásos diákja lett, nagyon vonz a dolog, hogy én is tartozzak valahova, de öregnek érzem magam már ahhoz, hogy tanuljak, a képességem pedig útmutatás nélkül is tökéletesen kontrollálható.
- Nem az a baj, hogy szigorúak, vagy sem. Nehezen tudnám lekötni magam, elfogadni azt, amit mást mondd. Nem, ez nem az én világom. – Erőm már van, de valahogy úgy érzem, hogy mindig is bajba sodortam mindenkit, akivel huzamosabb ideig tartottam a kapcsolatot. Nora persze nem miattam halt meg, de az én tehetetlenségem miatt. Nem voltam erősebb lelkileg, hogy kiragadjam abból a fertőből. Hozzálátunk a reggelihez, természetes, hogy nem rendelek luxust, másokat lehúzni sem az én stílusom.
- Hát jó, majd igyekszem szem előtt lenni. De csak neked. A kopókat kerülném, ha lehet. – Biccentek finoman, végülis érdekel, hogy amíg itt vagyok, mi fog vele történni ebben a híres, és nem annyira szigorú iskolában. Azért azt még sem hagynám, hogy a tulajdon öcsémet beszervezzék valami ócska szektába. Tud ő magára vigyázni, de itt az idő, hogy valaki mögötte is álljon.
- Ha ismersz... ha jól ismersz, tudhatnád, hogy sosem ártanék annak, akit szeretek. – A kérdésén meglepődök, hiszen ezzel rendkívül módon kiszolgáltatnám magamat, de előtte talán nem akkora nagy gond ez. Morfondírozok, amíg eszek, és csak az utolsó falat után szólakok meg, amikor már az italomat is felhörpintettem.
- Csináld. – Megszüntetem a képességet blokkját, és engedem, aktiválja az igazmondást. Amit hallhat tőlem, hogy az egykori kisvárosban arra jöttem rá, hogy Nora apja egy testrabló mutáns áldozata lett, aki képes volt bárkinek a testébe belebújni, és irányítani azt. Nora apja egyébként is perverz volt, rá volt izgulva a lányára már kiskora óta, így a két beteg elme gyakorlatilag egyesült. Nora a város cafkája volt már, szexorgiák, és drogok keresztezték az útját, ám az elmebeteg magának akarta őt. Csak magának, ezért agyonverte őt, és bedobta a folyóba. Miután érzem, hogy végigszaladt az emlékeimen, megkeményedik a tekintetem és felállok. Ridegen meredek rá.
- El is lehetett volna hinni nekem. És ne merj sajnálni. – Fordítok hátat, kisietek a kajáldából, fel a mocira, és elhúzok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
mutant and proud


Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Vas. 20 Okt. - 14:28

Én az alkoholon és a kávén kívül kevés más káros dologgal élek, így egyértelmű számomra, hogy visszautasítom a cigaretta kínálását. Büdös és káros is, mi szükségem lenne nekem arra? Jó persze, már próbáltam én is, de egyáltalán nem volt olyan felemelő érzés, mint ahogy sokan mások beszélnek róla.
- Hülyeségeket? Ezek tények James, még akkor is, hogyha te nem törődsz velük. – csóválom meg fejemet is és bár kisebb monológot is szán nekem, hogy miért is nem okoz halált a cigi, én mégse hiszek neki. Majd ha esetleg rákos lesz tőle, akkor belátja, hogy igazam volt, mégis, remélem, hogy ilyesmire nem fog sor kerülni. Na de szóba jön még a találkozás is, hogy ki mennyire is keresi a másikat és mivel James mindig lép, még én előttem, így nekem miért kellene?
- Elnézem. Jobb is, hogy nem nekem kell kutatnom utánad. – mosolyodom is el kissé, ezzel is jelezve felé, hogyha egy ideig nem jelentkezne, akkor bizony én is felkeresném majd őt. Mondjuk, nem nagyon tudom, hogy merre indulnék el támpontok nélkül – ahogy valószínűleg ő se tudná -, de megoldanám valahogy. Egy bizonyos közös sörözés ötletét is felhozom James-nek, amelyre meglepő módon semmit se felel, inkább tovább lépne a dolgon, de nem, én ezt nem fogom hagyni, válaszoljon szépen, ha már beszélgetünk.
- Akkor a sörözéshez mit szólsz? Próbálj meg nem ignorálni, hogyha már itt vagy. – döntöm meg kissé fejemet is, majd csak ez után engedem távolabb a témát, hogy a mutánsokról beszélgethessünk. Oly sokan lehetnek a világban, mi pedig még alig ismerünk néhányat, de az idők majd változnak.
- Hmm, szóval ki tudod kapcsolni? Ez érdekes… kíváncsi vagyok, hogy nálam is lesz-e ilyesmi vagy különbözik a képességünk. – egyelőre még nem tudom. Bár nagyon hasonlóak vagyunk, azért akad más is, amire képesek vagyunk mindketten és az nem egyezik. Jobb is ez így, bár nem tagadom, hogy tetszik bátyám ereje, de megelégszem a sajátommal is, sokszor hasznomra van.
- Nem nekem való, az tény, de annyira nem szigorúak. Eddig legalábbis még nem akadt problémám, és számomra megéri, a tudásért. – azt hittem, hogy tisztában van vele, hogy miért is lehetek egy ilyen helyen. Nem jófiút akarok játszani, az nem menne hosszú távon, egyszerűen erőt akarok, társakat, hogyha úgy hozza a Sors. Nem vagyok átlagos ember, többre vagyok hivatott, ezt pedig el szeretném érni és remélhetőleg idővel majd James-el is más lesz a viszonyom. Kétes érzéseim vannak sok mindennel kapcsolatban, de egyelőre a seggemen maradok, nem változtatok radikálisan semmit. Ideje viszont bent folytatni a beszélgetésünket, mivel láthatóan fivérem se óhajt még más utakat járni, ha már így összefutottunk, tehát egye-fene, jó fej leszek és állom a kajáját. Visszatérek hát a pub-ba, majd helyet foglalok és jöhet is a rendelés, amely után James is kéri azt a bizonyos szalonnás rántottát. Hát, tényleg komolyan vette ezek szerint, hogy ne egyen ki a vagyonomból, mert ezzel szerencsére nem fog. Az viszont szintén újdonság, hogy marad a környéken, egy ideig legalábbis… Talán még tényleg sort keríthetünk arra a sörözésre.
- Jó tudni, akkor bizonyára nem kerüljük el egymást hónapokig, ahogy régen. – nem bánnám, hogyha alakulnánk, végülis, elég idősek vagyunk már mind a ketten ahhoz, hogy komolyan eldönthessük, hogy mit akarunk. Testvérek vagyunk, egy vér… nem húzhatunk szét mindig, ezt én is tökéletesen tudom. Most, hogy itt van, azért érdekelne, hogy mi történt Norával, és ezt nemsokára fel is vetem neki, mire láthatóan meglepődik kissé.
- De Téged ismerlek és ezért! – egy kicsit elhallgatok, miközben kihozzák az italainkat, majd nemsokára újból James szemeibe nézek. – Azt mondtad, hogy ki tudod kapcsolni. Akkor kapcsold ki és engedd meg, hogy meglássam az igazságot abban, hogy tényleg nem te tehetsz a haláláról. – szerintem ez elég korrekt ajánlat, úgyse tudnék ártani neki, ezt ő is tudja. Tehát annyit kell tennie, hogy kikapcsolja azt a bizonyos blokkolást, majd kijelenti, hogy nem ő volt a gyilkos, esetleg mesél is nekem arról, ami történt, én pedig rögtön választ kapok majd arra, hogy milyen is a testvérem. Hogy jogosan vádoltam gyilkossággal vagy jár neki a bocsánatkérés… Az igazság sok mindent megváltoztathat.
Vissza az elejére Go down

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Tyler Hoechlin
Hozzászólások száma : 142
Kor : 25



TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   Pént. 18 Okt. - 18:40

Nem nőttük fel úgy, mint két testvér, ezért aztán nem csoda, ha úgy kezel engem, hogy mindjárt görcsbe rándul a gyomra, amikor csak meglát. Mégsem szeretném ezt a vérségi köteléket szétszakítani, ezért amolyan kutya-macska kapcsolatban élünk, már amikor nagy ritkán össze tudunk futni. Valahol ki is egészítjük egymást, én a sötét kinézetű, de egyébként nem rossz lelkű egyén, ő pedig a szépfiú, aki viszont olyan maróan bánik másokkal, hogy egy jóérzésű bérgyilkos is fejbe lőné magát a szövegétől. Mégis úgy érzem, már az is valami, ha nem küld el a francba, és egy légtérben meg tudunk lenni egymással. Már kiskorában is megkapott mindent, ha valakire ráerőltette az akaratát, nem tudtak ellenállni a csinos kis ábrázatának. Ellenben az intése nagyon is meglep.
- Le kéne szoknom? Halált okozhat? Jézusom, honnan veszed az ilyen hülyeségeket? – Csóválom a fejem érdeklődő mosollyal, és jó nagyot szívok belőle. – Soha senki nem halt még bele, a marbolo reklámos faszi vagy negyven éve szívja, és kutya baja. Ha ártalmas lenne, akkor tutira korlátoznák, vagy figyelmeztetnének rá. Maximum felpörget, amennyire szükségem van rá. – Édes kis kölyök ez, álomvilágban él, de azért megható, hogy aggódik értem. Előbb fog ő meghalni szifiliszben, mint én a cigitől.
- Mindegy, végülis én vagyok az öregebb, nézd el nekem, ha időnként felmerül bennem, hogy hogy mi is lehet veled. – A komolynak szánt, de talán belül gunyoros stílusra csak bólintok, bármikor bekopogtathatna hozzám, ha meg tudnék ülni a seggemen valahol legalábbb egy pár hónapig. Attól még tarthatjuk a kapcsolatot, végülis ha az ember nem egyedül van, hanem testvérrel is rendelkezik, akkor azt érdemes bizonyos fokig kiélvezni.
- Időnként én már ki tudom kapcsolni, vagy úgy vélem, hogy a mutáns nem árthat nekem. Már volt már példa. De az a biztos, ha hozzánk képest mindenki átlagos. – Vigyorodom el kissé felsőbbrendűen, hiszen elég komoly adományt kaptunk még a mutánsok között is.
- Bentlakásos iskola... te tudod, én agyfaszt kapnék tőle, hogy mindenki felügyeli akar. – Legyintek egyet, ő mindig ilyen furcsa utakon járt, ami merőben más volt mint az én lelkivilágom. A különleges embereknek pont a ritkaságuk az érdekességük, ha egybe tereljük őket, akkor máris unalmassá válik a történet. Legalábbis én így vélem. Végigsimítom a tarkómat, és elképedve konstatálom, hogy őt ez élteti hogy mások közelében lehet, akik mind őt figyelik ámulattal. Én sosem vágytam ilyesféle közönségre. A lista ellenben érdekel. Ha egyszer eljön az az idő, hogy más mutánsok ellen kell felkészülnünk, senki másra nem számíthatok, csak az öcsémre, még ha ilyen hataloméhes is, viszont őt ismerem, ami másokról nem mondható el. A higgadtság tekintetében az utolsó pár évben ez rámragadt, hiszen a mutánsok nem árthatnak nekem, fizikálisan meg tudom védeni magamat, és végső soron az emléktörlés kiváló menekülési utat tud adni nekem. Így a hangom bársonyos, a tekintetem pedig higgadt, nem cikázik. Biccentek, hogy meginduljunk befelé, látom is, hogy a prostisnak titulált pincérnő csalódottan fordul el, amikor nem kap Ethantól biztató pillantást. Nem őt fogom tehát odainteni. Egy vénasszony tolja oda méretes seggét, megvárom míg az öcskös rendel, aztán egy szalonnás rántottát kérek egy teával.
- Egy darabig. – Adom meg a választ, valamlyen szinten kiváncsi vagyok, hogy Ethan hogyan fog itt boldogulni, és végsősoron ha szükségünk van egymásra, akkor legalább közel lehetünk, nem kell nyolc államot átmotorozni a másikért. – Elbújni? Végülis csak nem néznek be minden kisvárosba. – Rántom meg a vállamat. Ha nagyon rajtam akarnak ütni, akkor majd menekülök ismét. Addig pedig elvagyok, hátha elévül egyszer az ügy. Felvonom a szemöldökömet, teljesen váratlanul ér a kérdés. – Komolyan elbeszélgetnünk? Nem is ismerted, akkor meg minek? – Kérdezek vissza nyersen. Nem az a téma, amivel mélyíthetjük a kapcsolatunkat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Blazer Pub   

Vissza az elejére Go down
 
Blazer Pub
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: North Salem-