we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Yesterday at 20:40

Utak, ösvények
by Dakota Lincoln
Pént. 8 Dec. - 17:16

Alysa & Rashid - Kötözések
by Alysa Tate
Pént. 8 Dec. - 16:13

Sürgősségi ügy
by Aaron Adler
Pént. 8 Dec. - 16:02

Four Seasons szálloda
by Faye Adler-Barlow
Szomb. 2 Dec. - 16:04

Hope Town - Eredetkutatás
by Adrienne Meyer
Csüt. 23 Nov. - 7:47

Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Vas. 19 Nov. - 9:01

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Top posting users this month
Casey Andrews
 
Aaron Adler
 
James Hurley
 
Faye Adler-Barlow
 
Alysa Tate
 
Emma Frost
 
Dakota Lincoln
 
i'm here





Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Four Seasons szálloda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 433
Kor : 30



TémanyitásTárgy: Four Seasons szálloda   Vas. 27 Júl. - 22:01

First topic message reminder :

Leírás később. A lényeg, hogy itt lakik Joshua, foglalt játéktér, nehogy ideírj, ha nem Haley vagy^^



   
Trust me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szer. 3 Szept. - 9:34



Haley & Josh


 

- Ez sokkal pörgősebb volt mint az első, amit inkább nyomasztónak éreztem, ez akció dús volt, de a végére mégis elfogytak szegények. Tényleg, mennyire értesz a fegyverekhez? – Kérdezek vissza, én nem kezdek el annyira mélyebb taglalásba, végülis a leányzó levonta a tanulásokat, azt hiszem máskor is csinálhatunk ilyen filmestet, igazán jó partnerre leltem a személyében. Határozottan élveztem azt, hogy nem voltak egymás felé elvárásaink, jól tudtuk magunkat érezni kötöttségek nélkül, barátként is, attól függetlenül, hogy a naplók alapján régen mit éreztem iránta, és most sem hagy nyugodni a gondolat, hogy mennyire kedvelem őt. Valahogy egyátalán nem illik bele abba a kockázós-szörfözős világképbe, amelyben mackókat fúrok meg, amikor pedig hazatérek egy picúrral vár. Mégis, képes lennék érte eldobni mindent, ha ő úgy akarná. A legtöbb esetben úgy véltem, hogy egy férfinek kell lennie a dominánsnak, aztán jön ez a kis szőke, és jelenlétével, a csendes finomságával felülír mindent, teljesen rabul ejtve a szívem. Nem mondom, hogy agyatlan papucsot csinál belőlem, eddig sem voltam egy arrogáns vadállat, ám olyan megható minden mozdulata, lélegzetvétele, hogy bizony még régen elfeledett romantikus ösztöneim is felélednek, ahogyan védelmezném, szeretném őt. Talán ezt érezhették a középkor páncélosai, amikor verseket írtak szerelmük tárgyához, és mindebben az az érdekes, hogy leszámítva az elmúlt néhány napot, több mint egy éve nem láttam, és létezhet olyan érzés, amely az emlékeken áthatolva megőrzi magát a szenvedélyt? A film vége felé már teljesen természetessé válik az, hogy egymás ölelésében nézzük a filmet, remélem azért van annyira bátor, hogy nem csupán bújik, ő maga is rám emeli a kezét, úgy lenne az igazi. Sajnos nem sokáig tart az idil, a film véget ér, mi pedig visszatérünk a valóságba.
- Ahogy mondod. Az ilyen típusú filmnél felvonultatnak egy rakás szimpatikus alakot, hogy aztán végignézd a halálukat. Morbid írók ezek. – Vigyorodom el, és bólintok, teljesen rendben volt ez, popcornmozi, szórakoztatás a célja, semmi több. Ha az ember egyedül nézi, akkor persze tényleg a sarokban kell, hogy üljön, hogy még véletlenül se támadja meg semmi, de ilyen jó társaságban nem annyira félelmetes, és nem csak azért, mert férfiként nem illik rettegőset játszani.
Én is felállok, és a konyhai mosogatóban megmosom a kezem, mert a chipstől, sajtszósztól van egy érdekes szaga, és miután ittam egy nagy pohár vizet, még egy rágót is bedobok, a tömény ízfokozóktól szokott az embernek egy ütős szájszaga lenni, nem árt semlegesíteni. Ameddigre visszaér a leányzó, előkészítem a naplót, amit már korábban megtaláltam, és úgy döntöttem, nem félek bevallani neki amit benne olvashat. A napló személyes dolog, főleg nekem, akinek tényleg az életem van benne, de olyan csúnyán jártam el vele szemben, nem árt, ha megtudja a motivációkat. Ezúttal nem mellé ülök le, felcsüccsenek az egyik kör alakú székre a bárpult mellett, ő akár maradhat a kanapén is, ha szeretne.
- Olvassak neked? – Kérdezem bátorító mosollyal. Talán elrettentem mindazzal, hogy feltárom előtte a lelkemet, én úgy vélem, így lesz a legjobb. Ha nem akar a kanapén ücsörögni, azzal sem lesz gond, ha odajön hozzám.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Kedd 2 Szept. - 21:06

- Nekem tetszett, végre egy kemény nő, aki túlél egy ilyen rémálmot. A technikai oldalra annyira nem figyeltem, annyira biztosan nem, hogy most összehasonlítsam egy másik filmmel, ezek nem hatnak meg annyira, már egy bizonyos határon túl. Szóval ha szinte ordít, hogy csak papírmasé figuráról van szó, az zavar, de azt hiszem az ilyen nagy költségvetésű filmeknél ez nem téma azért. Sőt, szeretem az Elfújta a szelet is, pedig annál látni a vetített vagy milyen hátteret, annál mondjuk nem zavar.
Fejti ki viszonylag hosszan véleményét, aminek a végén jóízűn kortyol bele a limonádéba.
A nem cenzúrázott kijelentésen nem akad fenn, már csak azért sem, mert épp ennek hallatán hajlandó kikukkantani a takaró széle fölött. Sikerül telibe kapnia a pillanatot, amikor az egész képernyőt betakarja a királynő. Hát nem szép, de ezzel mondjuk már nincs baja, már azzal, hogy nem szép. Itt már nincs nagyon min megijedni, a hirtelen megjelenéseken tud megijedni, meg ahhoz nincs láthatóan túl jó idegrendszere, hogy ha csak várni kell, hogy most történik-e valami… vagy most… esetleg most… most?
Ha meg már nincs min megijedni, mert premier plánban mutat mindent a kamera, akkor csak szimplán izgul, hogy mi lesz a végkimenetel. A megnyugtató simításra válaszul egy pillanatra Joshuára villantja mosolyát, jelezve, hogy minden rendben van. Egészen addig, míg már nem is olyan nagylány a gáton és kénytelen közelebb húzódni. Hálásan bújik meg, és csak a stáblista pörgésekor ébred rá, mennyire nagyon sikerült hozzábújnia Joshuához. Finom torokköszörülés közben visszatér korábbi illedelmes távolságban lévő ülőhelyére és nyújtózik egyet.

- Mondjuk valahol várható volt, hogy ez lesz a sorsuk, valahogy ilyesmi szereplő-halandóságra számítottam.
Jegyzi meg egy apró vállrándítással, igazából tényleg akkor lepődött volna meg, ha nem halnak meg ennyien.
- De jó volt, nekem tetszett, neked?
Azt még magában is csak boncolgatja vajon melyik tetszett neki jobban. Még lehet meg kell néznie mindkettőt egyszer-kétszer, hogy el tudja dönteni majd. Nem mintha bárki arra kényszerítené, hogy mindenféleképp döntsön.
A nassolóstálat lerakja az asztalra, így biztosan nem fogja kiborítani a maradékot, amire pedig nagy esély lenne most, hogy elkezdi kihámozni magát a takaró alól. A limonádét mind megitta, ügyes kislány volt, ennek köszönhetően ismét a mosdó felé igyekszik, immár külön kérdés nélkül, és közben rettentő büszke magára, hogy a filmet ezért nem kellett megállíttatnia. Most rendkívül óvatosan jár el, nem nyúl hozzá semmihez, biztos nem jöhetne át újra, ha megint leamortizálna valamit a fürdőszobában.
Mikor visszatér, kissé elbizonytalanodik, nem tudja, mi is legyen a következőkben. Lépjen le rögtön, vagy még leüljön kicsit beszélgetni? Fogalma sincs, mik a tervei Joshuának az estére nézve, így nem tudja, hogy akkor lesz-e neveletlen ha marad, mert feltartja vagy ha rögtön megy, mert menekülés-szaga lenne a dolognak. Hacsak Josh nem a megoldással várja, akkor majd kénytelen lesz megkérdezni a biztonság kedvéért.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Vas. 31 Aug. - 10:48



Haley & Josh



– Tényleg, el is felejtettem, hogy nem csak itt van. Na igen, a szállodaláncok. Pedig Vegasban még láttam is kívülről. – Csóválom meg a fejemet, ez nem annak a számlájára írható, hogy minden régebbi dolgot elfelejtek, egy éven belül is volt alkalmam tapasztalni, hogy a Four Seasons nem korlátozódik a kisvárosra, egyszerűen kiment a fejemből. Magányos alkat vagyok, csak Travers van, akivel rendszeresen tartom a kapcsolatot, a szörfös társaim, akik elfogadják, hogy ilyen szórakozott vagyok, néha még páran be is segítenek a rablásba, jól kitanítottam őket. Ritkán veszem igénybe a segítségüket, sokkal korrektebb mindig változó bandával dolgozni, akik nem ismerik az arcomat, aztán nem kompromittálhatóak. Ha mégis perre menne a dolog, akkor az ügyvéd mindent elsímit. Ahogy szokta.
- És az első hogy tetszett? Azt mondják, hogy technikailag ugyan nem volt egy komoly darab mondjuk a Csillagok Háborújához képest, de történetében nagyon nyomasztó volt, a szó jó értelmében. Mi a véleményed? – Kérdezek vissza, megnedvesítve az ajkamat, olyan jól elbeszélgetünk, hogy olykor teljesen kiszárad a szám, észre sem veszem, hogy a gyönyörű szőke mellett csak úgy repül az idő. Boldogító a tudat, hogy ennyire jól érzem magam a társaságában, holott ezen esték alkalmával inkább a kockázás szokta kitölteni óráimat. Most házitündért játszom, egyátalán nincsen ellenemre. Mielőtt leülnék mellé, besötítítek, elhúzom a függönyt, és csupán az egyik állólámpát hagyom égve hangulatvilágítás gyanánt, hogy lássuk is, mit eszünk.
- Baromi jó kérdés. A bemutató alapján megtalálják, mint túlélőt, és megpróbálják kimenekíteni a tengerészgyalogosok. Asszem. – Elindul a film, meg kell vallanom, szeretem a folytatásokat, jó érzés találkozni a régi szereplőkkel, ilyenkor nem érzem annyira öregnek magam, hiszen a színészek felett is eljár az idő, kedvenc hőseink velünk öregednek. Jobb így. Egy idő után ők is kiesnek a formából, akárcsak mi, átlagemberek. Már ha mondhatom magam átlagembernek a képességemmel. Nem egy komoly, támadó tulajdonság, amire felfigyelne a tudományos világ, de annyi mindenre képessé tesz, szeretem. Egy idő után a lányka mégis él a takaró adta lehetőséggel, s az, hogy számomra is felajánlja, meglep, de kellemesen. Arrébb csusszanok, hogy beférjünk  alá, nem is az a lényeg, hogy ne fázzunk, sokkal inkább érzem romantikusnak a dolgot, ahogyan összeér a lábunk. A megannyi hölgyek ágyában tett kirándulás ellenére ez a legintimebb dolog, amivel úgy valaha is találkoztam.
- Jön a királynő. Kurva nagy... – Csúszik ki a számon, ezzel talán rombolom a rólam kiakított képet, miszerint mindig sármos, udvarias vagyok, de azt hiszem egy sci-fi-horror nézése közben ez megengedett jelző lehet. Mert hát tényleg akkora a debella, hogy betölti az egész képernyőt a tekergő csápjaival, még a feje sem akkora, mint a többi Idegennek. Durva.  Finoman felnevetek Haley félelmén, cseppnyi gúny sincsen bennem, kedvemre való, ahogyan csinálja. Még arra is ragadtatom magam, hogy a csikizés szándéka nélkül picit megsimogassam a térdét, nyugtatólag. Érzem a közeledést, én már régen végeztem a saját nassolnivalómmal, így amikor úgy tűnik, hogy mellettem szeretné befejezni a finálét, egészen egyszerűen felemelem a karomat, és átölelem. Nem durván, csupán biztonságot nyújtóan. Szeretetteljesen. Nem lépek most semmi mást, ám elidőzöm tekintetemmel hirtelenszőke tincsen, alig hallhatóan veszek levegőt, hogy beszívjam az illatát.
- Hát azért a Hicks gyerek eléggé lesérült. Akit nagyon sajnáltam, de Hudson, a rádiós. Mekkora szája volt, kár érte... – Csóválom a fejemet, és elhallgatok. Jó érzés, hogy átjött, ám átkozom az elmémet, hogy nem emlékszem egykori románcunkra, csak a naplók alapján. Megmutathatnám, hogy mit írtam róla, de mit sem számít már. A lényeg, hogy Haley-nek idő sem kell ahhoz, hogy újra és újra lenyűgözzön. Úgy viselkedik, mintha régóta ismernénk egymást, és ez rám is átragad. A mozdulatai, gesztusai még emlékek hiányában is ismerősnek tetszenek. Nehezem engedném most el, megélem a pillanat varázsát.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Csüt. 28 Aug. - 21:00

- Itt? Itt még nem, de a New York-ban, Washingtonban, Miamiban és Las Vegasban már igénybe vettem a lakosztályaikat.
A vegasi kiruccanásból mondjuk túl sokra nem emlékszik, de ezt most inkább nem részletezné. Senkinek se tenne jót, ha egész film alatt a felkavarodott gyomrával küzdene. Az első két említett városban tett látogatásáról sincs kedve beszélni, mindkettőben a szüleivel járt. Ismét csak hányingerrel kéne küzdenie, csak most nem az alkoholos tivornya emlékei, hanem apja arrogáns képe miatt. Miamiról mesélhetne, az annyira nem volt féktelen, de mire idáig jut gondolatban, már egészen máshol tartanak, és talán nem is lenne túl érdekes Joshuának, hogy a számára mostanra teljesen ismeretlen társaság kalandjait hallgassa.
- Neeem olyan filmpremierre gondoltam, habár… – csillan fel a szeme – …habár az is nagyon klassz lehet.
Ő maga még egyiken sem volt, de bármelyiket szívesen kipróbálná.
- Ááá, értem. Erről lemaradtam… sőt, egyáltalán nem emlékszek, hogy láttam volna a bemutatóját. – Csupán csak megvonja vállát, felesleges lenne ezen sopánkodnia, hiszen most úgyis látja az egész filmet. Videón, otthon. Még mindig szinte hihetetlen számára a csoda eme formája. – De hogy kerül gyerek a képbe?
Teszi fel a költői kérdést, nem az a gyerekszereplőkkel telezsúfolós film, így aztán elképzelni se tudja, mi lehet a megfejtés. Már előre drukkol a kislánynak, ki tudja, hogy mennyire borulna meg egy véres-savas-kisgyerekes jelenettől a hangulata.
Aztán a filmben is drukkol a kislánynak, ő az egyetlen, persze Ripley-n kívül, de az első rész után, nehezen tudja feltételezni, hogy meghalna, szóval csak Nyuszi van veszélyben. Az első tíz perc után nem azért takarózik be, mert annyira fázna, habár nem esik neki rosszul a könnyű takaró, amit magára terít. Lemarad egy percnyi történésről is, amíg azt mérlegeli, hogy felajánlja Joshuának a takaró másik felét. Végül lekapja pillantását a férfi arcéléről és inkább csak beburkolózik teljesen a takaróba. Nem is baj, mert jönnek azok a jelenetek, amikor jobb is elbújni.

- Mi történik?
Kérdi ilyenkor, mert persze lemaradni se akar. Pár pillanatnyi bújócska után persze mindig kikukucskál, szóval ha Joshua meséli a történteket, akkor szinkronban hallja-látja a történéseket, de nem bánja. Mikor előmerészkedik a takaró mögül, akkor általában jóízűen nassol és fogyasztja el limonádéját.
Ahogy haladnak a nagy finálé felé, szinte észrevétlen araszol egyre közelebb Joshuához. Az észrevétlenség érdekében természetesen átteszi a másik oldalára a majdnem üres tálat, mert ha azt leveri, akkor aztán biztosan nem lesz észrevétlen. Habár mindez nem tudatos, hiszen leköti a film.

- Hát nem gondoltam volna, hogy túlélik…
Jegyzi meg egészen Josh-nak dőlve, ahogyan azt nézi, hogyan hibernálják le magukat. Hangjában még azért némi kétség hallatszik, élénken él még emlékeiben az első rész vége.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Kedd 26 Aug. - 20:04



Haley & Josh



- Köszi. Máskor is voltál már itt? Látogatóban, vagy vendégként? – Kérdezek vissza csevegő hangon, miközben a burgonyaszirmot, a kukoricát és a szószt szervírozom. Biztos ami biztos a közelbe leteszek egy törölközőt, és szalvétákat is, egy fiatal kimamánál ki tudja, hogy mikor tör rá a rosszullét, nem árt résen lenni. Valahogy elönt a gondoskodás, nem csak a babája miatt, összességében érzem úgy, hogy védelmezni akarom őt. Megfoghatatlan érzés, nem tudom, hogy miért. Számomra mindig is az ilyen átmeneti szállások voltak azok, amelyben álomra hajtottam a fejem, betegségem folytán nem is nagyon lett volna értelme letelepedni, vagy éppen kivel.
- Előfordult. A csillagok háborújánál napokig táboroztunk a mozi előtt, hogy meglegyen a hely és a jegy a szörfős haverokkal. Van még pár olyan őrült, mint én. – Felnevetek a kérdése hallatán, és megrázom a fejem.
- Nem te Haley. Amit nézni fogunk. A bemutatóban láttam. Ripley szólt rá egy vélhetően nagyon csúnya rémre, aki egy kislányt akar kifilézni, hogy nem fogod bántani te dög. – Tényleg egészen cuki az értetlenkedése, remélem a jövőben még több időt tudunk együtt tölteni, legalább addig, amíg meg nem születik a kicsi, utána már biztosan nem fog ráérni, és ez így természetes. Ha akkor még kapcsolatban leszünk, rajtam nem fog múlni, szívesen látogatom, és támogatom is őket, ha szükség lesz rám. Azért remélem addig kifog magának egy megbízható apukajelöltet, ha már udvariasan lepattintott. Mégsem érzem azt, hogy kényelmetlen lenne számára az a csöppnyi intimitás, amelyet óvatosan belecsempészek, ahányszor csak tehetem. Nem akarom, hogy holmi perverznek nézzen, aki kislányokra bukik, meglátjuk hogy mit vár tőlem, én legjobb tudásom szerint fogom teljesíteni. Felbukkannak ugyan nők az életemben, de egyik sem volt számottevően fontos, hogy ne érnének pár napig, akár hétig.
- Miért is ne? – Tartom oda az arcomat, ha végre ő ragadja el magát némi érintésre, még ha ebben sok közeledés nincsen. Hagyom, hogy megpaskoljon, és azon tűnödöm, hogy miért teszem ezt, miért vágyok annyira egy szép pillantására, fura. Hagyom, hogy elmenjen kezet mosni, addig én felpofozom a párnát amit a háta mögé szánok, és helyet foglalunk, a nassolnivalókért nyúlok, hogy a közelébe tudjam tenni. Elindítom a filmet, és hátradőlve csendesen eszegetek, nem ölelem át, tudja, hogy mire számíthat tőlem. Ha kellene a közelségem, itt vagyok. Pontosan tudom, hogy nem olyan rég történt az a bizonyos menekülés, ezt még magában kell helyre tennie.
- Igazán nincs mit. – Felelem finom mosollyal, elidőzöm rajta, miközben már hallani a hátborzongató felvezetőzenét, és feltűnik az a bizonyos űrkabin, amiben a macskás néni túlélte az előző részt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szomb. 23 Aug. - 20:09

- Oké.
Nincs ellenére a mozis program, végülis már úgyse tarthat sokáig ez a hőség.
- Nagyon is klassz ez a lakosztály, mondjuk a Seasons általában stabilan hozza a kényelmes luxust. Amúgy meg egy félutcányi magánbirtok is lehet csak sok-sok épület, nagyon szép falak, de csak falak, nem az otthon.
Nem véletlenül nem említi soha a portlandi szülői házat otthonaként, de még csak gondolatban sem. Ezzel szemben bátyja házát az elejétől kezdve otthonának érzi. Megvonja vállát, most már mögötte van Portland, előrefelé kell néznie és Nate biztos hátteret nyújt ehhez az előrefelé való szemlélődésben.
- Hát hogy részt vettél már valamilyen díjátadón, filmpremieren esetleg?
Egyszerű résztvevőnek érti kérdését, házigazdaságra nem is gondolt, de lehet csak mert nem túl élénk jelenleg a fantáziája.
- Ez mi volt?
Kérdi felvont szemöldökkel, sejti, hogy idézet, de nem ismeri fel, verseket se tanult sose szívesen és mindig csodálta Austen hősnőit, akik mindig tudtak egy frappáns idézetet, de hát abban a korban, amikor a hímzésen kívül nagyjából az olvasás volt még a szórakozás, lehet ő is megtanult volna jópár idézetet.
- Azt hiszem mégiscsak bántottam.
Utal vissza a korábbi idézetre, magára vállalva természetesen a dög szerepét. Hangja persze nem drámai, hogy is lenne az, mikor Joshua ilyen jót nevet, tudja jól, hogy ezek szerint nem követett el jóvátehetetlen bűnt. Ezt megerősíti a puszi is, ami számára ugyanolyan természetes, mint a korábbi arcsimítás is, de hát ő emlékszik a portlandi közös szép napokra, míg Joshua nem. Ez rendes körülmények között biztosan aggasztaná, mostanában túlságosan sokat aggódik úgy egyébként, de most nem, a könnyed, vidám hangulatban vétek lenne.
Nem szorítja az üveget, könnyedén csúszik ki ujjai közül, és végre biztonságba kerül. Ujjai még azonban fürdenek az arcszeszben, ezért nem indul meg a kanapé felé.

- Kérsz még? – Kérdi kezét Joshua arca felé nyújtva. – Valamennyi eláztatta a kezemet.
Ha még kér a férfi, akkor megpaskolja az arcát, ha nem, akkor viszont kezet mos. Közben memorizálja a márkanevet, hogy venni tudjon belőle.
Így vagy úgy végül feltelepszik a kanapéra, ahol természetesen észreveszi a takarót és a párnát is. A csöndes gondoskodás mindig meghatja.

- Köszönöm.
Paskolja meg a háta mögé beigazgatott párnát, a takaróért azonban egyelőre nem nyúl, még mindig inkább élvezi a kellemes hűvöst. Végre kinyitja limonádéját és belekortyol két nagyot, aztán elégedetten mosolyogva teszi le, de elég közel, hogy ne kelljen messzire mennie érte.
- Ahha, mehet a menet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szer. 20 Aug. - 16:57



Haley & Josh



Láthatóan nem zavarta meg az, hogy szeretetteljesen, vagy inkább sármosan hozzáértem, ez belefér a jelenlegi kapcsolatunkba. Túl sok minden van a rovásomon ahhoz, hogy úgy állítsam be, nagyon jó fiú vagyok. Van egy modernkori Robin Hood becsípődésem, viszont mégis törvényt szegek, így akire hatással vagyok, azt egyben veszélybe is sodrom. Haley az eltelt rövid idő ellenére nagyon is fontossá vált számomra. Az olvasott naplóbejegyzések csupán alapot szolgáltattak, viszont rá kellett jönnöm, hogy fiatal kora ellenére is egy tisztaszívű, kedves személyiség, akit nem tudok mellőzni, úgy kezelni, mintha valóban egy csitri lenne. Annak ellenére, hogy Jillre jó pár éve emlékszem, és megindult vele kapcsolatban a fantáziám, Haley felé egy sokkal fennköltebb, romantikus énem került előtérbe.
- Legközelebb mozizunk, annak is megvan a varázsa. Most élvezd otthonom kényelmét. – Pillantok körbe, és kedvesen mosolyogva teszem hozzá.  – Már amennyire lehet otthonnak nevezni egy szállodai lakosztályt. – Ha a lány elfogadta volna az ajánlatomat, biztosan nem lenne megfelelő hely a családalapításnak, és egy kicsi gyerek felnevelésének, hiszen lássuk be, egy baba tényleg otthonos környezetet kíván meg, és nem azt, hogy szobapincér hozza be az elkészített pempőket.
- Hogy érted? – Kérdezem furcsálkodó értetlenséggel. Oscar-gála házigazdája még nem voltam, annyira jó kapcsolataim azért nekem sincsenek. Van pénzem elég, sok esetben mégis számolatlanul költöm, vagy adományozom, nem szeretnék túl ismert lenni, ebben a szakmában az inkább hátrány, semmint előny.
- Mindig a rendező alapján érdemes filmet választani, a szereplők leginkább asszisztáltak. De ezt... az Aliens-t már a bemutató alapján tudtam, hogy meg fogom szerezni: Nem fogod bántani, te dög! – Vigyorgok most Haleyre az idézet után. Volt egy időszak, amikor úgy gondoltam hogy beiratkozom egy filmművészeti főiskolára, ám a betegségem miatt semmi értelme, úgyis mindent elfelejtettem volna. Így maradnak a filmek, és a sokszori újranézésük.
Várakozom, amíg a lány elvonul a fürdőbe, én meg kicsit rendet rakok a filmek között. A kukorica mellett hozok egy pokrócot is, ha hűvösebbre fordulna az idő, illetve a hálóból egy különösen kényelmes párnát a hátának. Nem tudom pontosan, hogy fiziológiai szinten milyen testrésze hogyan viseli a várandósságot, inkább adjunk a kényelemre, semmint söpörjük a szőnyeg alá, mondván nők milliárdjai szülnek nap mint nap. Az én Haley-m kapjon csak meg mindent, amire vágyik. Ha arra vágyik, hogy ne zaklassam netán a közeledésemmel, azt is tiszteletben fogom tartani, csak oly nehéz vele nem kedvesnek lenni, még ha nem is az én gyermekem hordja a szíve alatt. Ami volt, elmúlt, részben magamnak köszönhetem. Ha máshogyan alakul, talán most enyém lenne a kicsi. A koppanást véletlenül meghallom, kiszólok a fürdőbe, megállva a párna felpofozásában.
- Minden rendben? – Lépek arrafelé, majd amikor meglátom a tettet, odalépek, és felkacagván veszem ki a lány kezéből az üveget. Elkapom a derekát, hogy egy finom puszit hintsek az arcára, ám mindössze tánclépés ez, amellyel a szoba felé fordítom, én magam pedig a fürdőt veszem célba.
- Szót se róla, nem történt baj. A neve: Taylor of Old Bond Street. Finom, ugye? – Rajtam is ezt érezheti, viszont nem csinálok a dologból ügyet, áttöltöm egy üres üvegbe a tartalmát, a repedtet pedig kidobom. Nem fogok kicsinyeskedni, elfolyt, amennyi elfolyt. Nem számít. Kezet mosok, aztán visszalépek a nappaliba, hogy végre a szőkeséggel legyek.
- Kezdhetjük? – Kérdezek rá, és segítek neki elhelyezkedni, egy közelebbi tálcára helyezem az italát, és beteszem a kazit, hogy már csak indítani kelljen a távirányítóval. Ha nincsen ellenére, akkor közvetlenül mellé ülök, szoros közelségbe, és én is magam elé húzom chipset, sajtszószt. Ha kérne az enyémből, csak bátran.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szomb. 16 Aug. - 18:47

Csak elneveti magát, szóban nem reagál a Kelly McGillis-szel való esetleges kapcsolatára. Ami persze nincs. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy ugye nagylelkű legyen a mozicsillaggal.
Ha lenne gondolatolvasással kapcsolatos képessége, akkor most igazán meghatódna – már miután túltette volna magát a szuperbűnözői részen – azon, hogy Joshua mi mindent meg nem tenne érte. Már a lovardában megállapította a férfi egy igen ügyesen elrejtett, ámde alapvető tulajdonságát, vagyishogy jó. Így viszont csak könnyeden belibben a lakosztályba.

- Nem, nem értetted félre, egyszerűen csak egy jó filmért még nyáron, ilyen állapotban is hajlandó vagyok moziba menni. De így azért kényelmesebb lesz, mint most még elautózni Peekskillig.
Nem egy ördögien hosszú táv, de otthonról a szállodáig is épp elég volt megtenni az utat. Persze feltételezhetően nem neki kellett volna vezetnie, de akárhol üljön is, a rázkódás és nyári forróság elkísérte volna.
- Köszi.
Átveszi a limonádét, de míg ragad a keze, addig nem nyitja fel, pedig meglehetősen kitikkadt. Így csak leteszi a dohányzóasztalra, a nemnyert-filmek kupaca mellé, amiket rendetlen módon nem tett vissza a helyükre.
- Vörös szőnyeges esemény kapujait is megnyitottad már így?
Kérdi kíváncsian. A két hobbi nem újdonság számára, nem moralizált ezen már Portlandben sem, az aranyifjak ritkán gyűjtenek bélyeget. Még drágaköveket, netán történelmi ékszekereket csak-csak, ha gyűjtőnek akarjuk gondolni őket, de bélyeget nem valószínű.
- Engem azzal a filmjével meglepett, annyit tudtam csak, hogy a főszereplő játszotta Conant, úgyhogy valami hasonlóra számítottam.
Nem rest kinevetni saját magát. Még mindig emlékszik az első pillanatokra, amikor helyrekattant benne, hogy most nem kardos filmet fognak nézni.
A fürdőszobai kalandot a lányokhoz igazított órával mérve átlagos idő alatt teljesíti, annak ellenére, hogy most nem kellett sorbanállnia. Ezt a felszabadult időt a fellelhető férfi kenceficék szaglászásával tölti. Természetesen nem turkál, csak az elöl lévőket terrorizálja meg. Az arcszesz üvegből túlságosan is tömény, gyorsan visszacsavarja a kupakot és viszonylag hangos koppanással teszi vissza a mosdókagylóra. Riadtan kapja fel újra, szerencsére egészben van, nem tört el. Ujjaira szivárgó nedvesség azonban gyanúra ad okot. Jobban megnézi hát az üveget. Nem törött, ellenben repedt. Remek.
Ha kislány volna, most kidobná az ablakon a bűn bizonyítékát, de ebből már kinőtt, ráadásul nem is apja tulajdonáról van szó, vagyis ez megérdemli az őszinteséget. Megáll a fürdő ajtajában és egy halk torokköszörüléssel hívja fel magára a figyelmet, már ha a koppanás és a törött üveg felismerését követő hangos felhördülése nem vonzotta a fürdőbe Joshuát.

- Izé… ne haragudj… történt egy apró baleset, nem azért mert ne lenne jó az illata, habár így persze kicsit tömény, de szóval nem ezért, nem célzás, csak ügyetlen voltam, és elrepedt. De veszek neked másikat!
Feltételezhetően feleslegesen reménykedik –látva a luxuslakosztályt és ismerve egyáltalán a férfi életstílusát – , hogy valami egyszerű arcszeszt használ Joshua, ami akár a sarki drogériában is kapható és nem kell mélyen a tartalékaihoz nyúlnia. De ez persze nem számít, pótolni fogja. Szemmagasságba emeli, de az üvegen nem található semmilyen márkajelzés, vagyis tényleg nem a sarki drogéria polcáról származhat. És így már legalább pár csepp nem a tálcaként használt balkezére csöpög, hanem ruhájára és a földre. Ideje visszatennie, mert ha kicsúszik most már abszolút arcszeszben úszó jobbjából az üveg és eltöri, már csak az fog hiányozni, hogy el is vágja valamelyikük a kezét.
- Amúgy ez milyen márkájú arcszesz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Csüt. 14 Aug. - 10:48



Haley & Josh



- Na ne mondd már, hogy ismered. – Simítok végig az arcán, teljesen komolyan gondolom, hogy fiatal kora ellenére igen csinos, bájos teremtés, a babavárás pedig csak kiemelte aranyos kis vonásait. Nem hiszem, hogy nagyon megváltozna a gyermekszülés után, nem annyira koros, hogy teljesen megváltozzon az alakja, ebben a korban az ember még inkább játéknak fogja fel a dolgot, semmint sorsfordító eseménynek. Ha pedig úgy alakul, hogy igényli, ott leszek vele, hogy együtt átvészeljük a nehéz pillanatokat. Csak addig nem ártana kezdenem valamit a betegségemmel. Talán akad már rá megoldás, mutánsokat is ismerek, akik helyre tudnák hozni, az viszont azt jelentené, hogy fel kell hagynom szuperbűnözői életstílusommal, mert nincsen az az ügyvéd, aki bemagyarázná a bírónak is ezen túl, hogy csakis valami agyi ödéma miatt lehetett az a kasszafúrás. A lányért akár fel is adnám mindezt. Dilemma, de megtenném. A házassági ajánlatom komoly volt, amolyan durr a közepébe tipus vagyok. Nem tudom pontosan, hogy mit is éreztem iránta egykor, de most igen feldob, hogy láthatom. Egy hullámhosszon vagyunk a körülmények dacára is. Gyorsan átöltözöm, s miután szalonképes vagyok ismét, akkor lépek csak vissza a nappaliba, ahol már a kazettákat válogatja. Italt nem kínálok fel, még rosszul lenne tőle, de a minibárból limonádét viszek számára.
- Érdekel, nem is tudod, hogy mennyire. Egyébként azt hittem, itthon akarsz filmet nézni. Félreértettem? – Átnyújtom a limót, majd abból a bizonyos szekrényből előkerül a már kazettás változat, amin Haley kissé meghökken. Finoman mosolyva zárom meg a fejem.
- Nem éppen. Sok a kapcsolatom, és a pénz igen sok kaput meg tud nyitni. Van némi fölös szabadidőm, a szörfözés és a kockázás mellett filmeket nézek. Leginkább. – Valóban nem meséltem még neki a múltamról, azt hogy mivel is foglalkozom, nem mondom, hogy szégyenleném bevallani neki, viszont megriasztani sem akarom. A többség egyébként is azt tudja rólam, hogy befektetésekkel, innovációkkal foglalkozom, főleg a harmadik világ feltörekvéseit támogatom. Valahol ez így is van, szeretek modern Robin Hoodként vagyont újrafelosztani, még ha eredetileg nem is az enyém volt. Annyi pénzt úgysem tudnék elverni, amennyi befolyik.
- Csak bátran. Az első annyira tetszett, hogy ebből saját példányt akartam, amit itthon nézhetek meg, nem moziban. Ugyanaz rendezte, mint a Halálosztót (Terminator), és ez már érdekességre ad okot. – Átnyújtom a dobozt, ő pedig mint valami kislány máris nekiesek, ami nem is gond, sokkal jobb az ilyet társaságban. Ha tudtam volna, hogy erre kiváncsi, akkor nem lett volna annyira fontos a romantika, akár áthívhatta volna a barátait is, meg én is néhány havert. Így csak ketten fogunk „rettegni”. Állítólag a rendező az első részhez hasonlóan folytatja a hagyományt, nagy mészárlást rendez majd, ezért nem érdemes megszeretni a szereplőket, úgyis elhullanak.
- Rendben. – Bólintva jelzem, hogy csak nyugodtan, addig én előveszek némi chipset sajtszósszal, gondolom a csípős most nem tenne annyira jót a gyomrának, de ki tudja, a kívánós nők sokszor fura dolgokra cuppannak rá. Beteszem a filmet, de még nem indítom el. Nem biztos, hogy kettőnknek kell a vászon, elég lesz a nagy képernyős plazma tévé is. Helyet foglalok a kanapén, és várakozom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szer. 6 Aug. - 21:55

- Szegény Kelly!
Biccenti oldalra fejét, ajkain féloldalas mosoly játszik.
- Ha ezt megtudja…
Egy ilyen bók után könnyű nagylelkűnek lennie a híres mozicsillaggal. Attól, hogy tisztában van vele, hogy úgy fél fejjel alacsonyabb, és hogy csak szeretne olyan hosszú combokat, amilyen a rövid, szőke hajú színésznőnek van, még kihúzza magát. Ugyan túlzásnak érzi már most is, de talán hosszú hónapokig, ha nem évekig nem fog több ilyesmit kapni, így aztán most különösen jól esik az ilyet hallani.
Keze hasára simul, már finoman elkezdett domborodni a pocakja. Alig látni a változást, még ő maga is csak a napokban vette észre először. A fürdőszoba felé pillant, visszafojt egy sóhajt. Nem így kellett volna reagálnia a megjegyzésre, de nem is gondolkodott, egyszerűen csak kicsúszott a válasz. Haleyt nem a kettejük közötti korkülönbség zavarja, nem. Sokkal inkább aggasztja, amikor megrezzen köztük a levegő, ami azután hosszan, vibrálón nyugszik csak meg. Egy ártatlan érintés vagy akár egy szó is hullámgyűrűket vet kettejük között, ami izgalmas, ugyanakkor meg is ijeszti. Ha más helyzetben lenne, más lenne, de hát ebben van, amit nem bán, nem erről van szó. Egyszerűen csak nem akarja kihasználni Joshuát, márpedig a lánykérés után Haley meggyőződése, hogy nagyon oda kell figyelnie, nehogy mégis ez történjen. Fogalma sincs, hogy nem tette már tönkre néhány mindenre elszánt, rossz-szándékú nő, kihasználva Joshua védelmező ösztönét, jóságát. Elengedi a talányt, majd dolgozik még a megfejtésén, de most a szobában ismét megjelenő férfira pillant.

- Azt kérdeztem, hogy érdekel-e az Alien második része?
Ismétli meg kérdését, mikor Josh visszakérdez.
- Itthon? – Most a szőke hajú lány kérdez vissza. – De hát még csak most került a mozikba…
Kíváncsian követi pillantásával a férfit, szemei a csodálkozástól kerekednek el, mikor meglátja a kazettát.
- Azta… ezt hogyan? A film producere vagy?
Próbálja összekaparni régi emlékeit, de túl sok szó a férfi foglalkozásáról nem esett közöttük. A film-produceri foglalkozásra pedig biztosan emlékezne, de más nem jut eszébe, hogy hogyan máshogyan juthatott volna hozzá a filmszalaghoz. Kezeit nyújtja a kaziért.
- Kibonthatom?
Kérdi mohón, miután illedelmesen tanulmányozta a borítót, majd a hátlapot is elolvasta. Ha engedélyt kap rá, akkor nagy élvezettel lát hozzá az átlátszó fólia szétcincálásához, egyéb esetben vágyakozó pillantással adja át a kazettát. Igaz, ha cincálhatott, akkor is visszaadja a kazit, nem ő fogja beüzemelni a rendszert.
- Inni kérek, valami hideget, limonádé van esetleg? Mostanában teljesen rákattantam a citromos dolgokra.
Mivel nem tudja, hogy vetítővásznas lehetőség is rendelkezésükre áll, ha úgy akarják, ezért most felkel a szőnyegről, az eddig ölében heverő filmet a dohányzóasztalra teszi és a kanapé felé indul, hogy a tévével szemben lehuppanjon rá. Az utolsó mozzanat, vagyis a huppanás előtt azonban megáll. Ökölbe szorítja kezeit majd kiengedi ujjait, elhúzza száját.
- Megmosom a kezem, mindjárt jövök. – Elindul a fürdő felé. – Használhatom azt?
Bök arra az ajtóra, ami mögött eltűnt majd előtűnt az előbb Joshua. Nem tudja, hogy nem-e van másik fürdőszoba is, ami a vendégeknek van fenntartva, ezért megvárja a választ, mielőtt betörne a magánlakrészbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Kedd 5 Aug. - 21:56



Haley & Josh



Félmosollyal konstatálom, hogy sikerült kissé zavarba hoznom, ám a puszinknál szinte bizsereg az ajkam, olyan finom a bőre, ezt nem lehet leírni holmi naplóbejegyzésbe, ezt érezni kell. Nem is tudom, hogy miért is csúsztatom a csipőjére is a kezem az üdvözlés közben, valahogy természetes. Nem akarom összevizezni, ezért ha beljebb lépett, elnavigálom a filmek irányába, és visszavonulni szándékozom a fürdőbe, hogy magamra kapjak valami kevésbé frusztrálót. Van köztünk egy nem csekély korkülönbség, amely őt úgy tűnik, kevésé zavarja. Meg akarom ismerni, vele lenni, közben pedig menthetetlenül öregnek érzem magam. Na hagyjuk már az önsajnálatot Brody, még előtted van vagy nyolc szörfbajnokság legalább. Hátrébb lépek, és miközben a kazikkal kapcsolatos szekrényről magyarázok, a lányon felejtem a tekintetem. Beszélek, a valóságban azon tűnödöm, hogy vajon levendula illatú lehet e a samponja.
- Láttam. Az a csaj... majdnem olyan szexi, mint te.  – Vetem oda végül őszintén, s fejrázok a mentegetőzésére. Semmi gondom nincsen ezzel, nem volt más programom, különben is este szoktam elindulni kockázni, most pedig még bőven szieszta idő van. Eltűnök a fürdőben, ahova már kikészítettem magamnak a szörfös nadrágomat, és egy fekete pólót. A nyakamba akasztok egy szebb láncot, amin egy igazi grizzly fog van. A képességemnek köszönhetően a vadászba is belekóstoltam, aki ekkora szerencsejátékos, bankrabló, mint én, értenie kell a fegyverekhez. A fog nem azért van, hogy felvágjak, immár puszta ékszer. A hajam vízes még egy cseppet, de sebaj. Kellemes arcszeszt csapkodok az államra, a tus alatt borotválkoztam is, Haley még fiatal lány, nem akarom felsérteni a bőrét, ha végigcsókolnám ahol csak érem. Khm...
- A mi?  – Kiáltok ki, ezt már csak fél füllel hallottam, éppen a pólót húztam át a fejemen, még egy pillanatra kivillant a hasam, amely valljuk be, a sok mozgásnak köszönhetően nem utolsó. Felismerem a kezében az egyik kedvencemet, és elnevetem magam, úgy tűnik hasonló az izlésem.
- Mit kapok, ha azt mondom, hogy itthon akartam megnézni? – Nem a kazikhoz lépek, hanem egy másik szekrényhez, ahonnan előkerül a bontatlan Aliens. Filmrajongó vagyok, megtehetem, mert gyakorlatilag a hangfalaknak, és a tévének köszönhetően saját házimozim van. Végső soron pedig ha vendégeket hívnék, van egy vetítővásznam is. Kérdés, hogy a szőkeség összebújva akarna filmnézni, vagy amolyan egész falat betöltően.
- Hangulat alapján. Popcorn, vagy ital? – Sasszézom közelebb, hogy a kezébe nyomjam a díszkiadást, amelynek elején zöld betűkkel a kiírás, a hátán pedig Ripley és Hicks fut egymás mellett.
[/color]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Vas. 3 Aug. - 17:01

Egy gyors pillantással ellenőrzi a szobaszámot, amit talán kopogtatás előtt kellett volna megtennie… ahogy telefonálnia is kellett volna, de most már felesleges rágódnia ezen. Már csak azért is, mert nem tévesztette el az ajtót. Nem csak az aranyosan csillanó 204-es szám a bizonyíték, hanem Joshua hamarost kiszűrődő hangja is.
Míg várakozik az ajtónyitásra, leveszi táskáját a válláról és kezébe fogja, lassan lóbálja jobbra-balra, mintha valami ingaóra szövetből készült, korongra legkevésbé sem hasonló alakú ingája lenne. Így múlatja a rövidke időt, míg ki nem nyílik az ajtó. Akkor aztán egy pillanatra meghökken, mert hát nem egy meztelen férfi felsőtestre számított. A Portlandben jó párszor elképzelt látvány és annak váratlansága az oka annak, hogy némi fáziskéséssel köszön csak, miközben fogadja és viszonozza az üdvözlő két puszit, a kedves bókra pedig hirtelenjében csak egy mosollyal felel.

- Szia!
Még mindig mosolyogva lép be a szobába, be kell látnia, hogy Portlandben meglehetősen gyenge volt a fantáziája. Már bánja, hogy nem szerveztek akkor semmilyen uszodai programot. Nem érzi rossznak magát ezekért a gondolatokért. Babát vár, ettől se nem vak, se nem apáca.
- Köszi.
Pár pillantással körülnéz a lakosztályban, aztán ledobja táskáját a kanapé lábához, ő maga azonban nem ül le, hanem a tévéhez lép, hogy az alatta lévő polcon sorakozó kazettákat tanulmányozza.
- Hát nem is tudom, adnak olyasmit, ami érdekel téged? Én kicsit lemaradtam mostanában az aktuális mozipremierekről, pár hete voltam moziban utoljára, a Top gunt néztem meg. Láttad?
Pedig régen viszonylag gyakran járt moziba, volt, hogy egy filmet akár többször is megnézett. De a régi idők mozija is nagy kedvence volt, oda gyakran egyedül is eljárt.
- Bocsi, hogy nem telefonáltam, amikor elindultam.
Kiáltja be Joshua után a fürdőbe, miközben már a terjedelmes filmválaszték átböngészésével foglalkozik. Az meg se fordul a fejében, hogy talán a férfi direkt mászkált volna így dél óta, hogy aztán Haley „meglepje”. Egyrészt nem tudhatta, hogy nem fog telefonálni, ahogyan azt kellett volna, másrészt Haley nagyon jól tudja, hogy Josh tudja, hogy milyen állapotban van és hogy milyen állásponton áll jelenleg kapcsolatuk kérdésében.
- Most került a mozikba az Aliens, érdekel?
Kérdi, mikor az Alien kazi kerül a kezébe. Peekskill-i első és eleddig egyetlen mozizása alkalmával a trailerek alatt abszolút megijedt, hogy az Aliens-re ült be, mert viszonylag félelmetes volt mind. Nincsen baja az ilyen filmekkel sem, de akkor egyedül ment, márpedig olyankor jobb szeret könnyedebb filmeket nézni.
Nem feltétlenül ragaszkodik egyébként most sem az űrlényes filmhez, sem az első rész itthoni, sem a folytatás mozis megtekintéséhez. Ezért is tanulmányozza tovább a filmeket a szoba puha szőnyegén térdén ülve. Ha csatlakozott hozzá Joshua, akkor felpillant rá.

- Látom tényleg nem túloztál a telefonba a filmgyűjteményedet illetően, lehetetlenség választani, te hogyan szoktál?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Nikolaj Coster-Waldau
Hozzászólások száma : 93
Kor : 31



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Vas. 3 Aug. - 0:06



Haley & Josh



Furán izgatott vagyok, most már egyértelmű, hogy Haley az, akiről írtam a naplóban. Nagyon sajnáltam, de úgy éreztem, ott kell hagynom. Annyira jól elbeszélgettünk, hogy a fene tudja, talán érdemes megpróbálni, akár barátként, vagy akár többként, ha látunk egymásban fantáziát. Gyereket vár, ez tény, ez annyira mégsem zavar. Ha ő elszökött, hogy saját maga nevelje fel a babát, akkor felnőtt, érett személyiség ahhoz, hogy képes legyen tudatosan dönteni. Megadtam a szállodám nevét, és a szobaszámot, de fenntartottam a lehetőséget, hogy eltűnik, soha többé nem látom. És most mégis! Felhívott, hogy találkozzunk, aztán pár nappal később, hogy az eredetileg tervezett szabadtér helyett hűsöljünk egy kicsit valami film társaságában. Bárcsak jobban emlékeznénk! A naplók alapján egy spontán, magabiztos lány, akit egyátalán nem zavart a korkülönbség, teljesen jól el tudtunk beszélgetni, és amikor felmerült, hogy elcsattanjon egy csók, szenvedélyesebb ölelés, hát nem volt ellenére.
Most ismét visszatér az életembe, több mint egy évvel érettebb valójában, nagyjából ott folytatva, ahol abbahagytuk, és még arról is biztosított, hogy képes megbírkózni furcsa agytekervényeimmel. Nem szabad őt ismét elhagynom, még ha csak barátság is alakul ki köztünk. Tudunk egymásnak adni annyi, hogy ne menjen rá a kapcsolat, ha megint belezavarodnék, hogy mit is jelent az, ha egymásra nézünk.
Nem tudhatom, hogy ebben a zaklatott életben mikor ér utól a vég, de ki akarom élvezni azt, ami még megadatott, egy kicsit boldognak lenni. Azért kértem meg a kezét, mert nem akarom, hogy magányos legyen, pénz nélkül, bizonság nélkül. Elhamarkodottnak vélheti a szándékomat, így egyértelművé kellett tennem, komolyan gondolom. Visszautasított, ám oly bájos módon, nem maradt bennem tüske. Továbbléptünk.
Hónapok óta süttetem a hasamat, őszre tervezek egy nagyobb rablást, de még nem tartok ott, hogy komolyabban elkezdjem tervezni a menetét, felvenni a kapcsolatotot az általam kinézett leendő bandatagokkal. Úgy vélem, ráérek még. Nem beszéltük meg, hogy Haley hányra jön, így egy kissé furcsán érzem magam, hogy csak a délutánt tudom, így már ebéd utántól figyelem az órát, lévén bármikor betoppanhat, nincsen értelme mást is szervezni, nehogy véletlenül ne legyek itt. Időnként kilesek, az ablakon, hogy mikor jön, inkább elmegyek zuhanyozni. Hát persze, hogy pont akkor kopogtat, amikor a tus alatt állok.
- Pillanat! – Szólok ki, és gyorsan megtörlöm az arcomat. Amennyire csak lehet, gyorsan végidörzsölöm a testem a törölközővel, amint elzártam a csapot, majd a derakam köré tekerem, papucsba bebújok, és már pattanok is az ajtó elé.
- Itt is vagyok. Milyen csinos vagy Haley. – Hajolok oda, hogy két puszit adjak a lánynak, és hátralépek, hogy beljesebb tudjon jönni. – Egy kis türelmet, a kanapén foglalj helyet, a tévé alatt találod a kazikat. Válassz kedvedre. Vagy moziznál? – Kérdezem még a vállam felett, aztán elvonulok a fürdőbe átöltözni. Ha helyet foglal, akkor láthatja, hogy igen sok filmem van, széles választékban. Ha majd visszatértem, tudjuk folytatni a társalgást.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Emily Kinney
Hozzászólások száma : 203
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   Szer. 30 Júl. - 17:15

Óvatosan kanyarodik a hotel bejáratához, nehogy lekoccolja valamelyik biztosan méregdrága cserepes buxust. Nem akar szuvenírt Nate kocsijában, pedig ha jobban meggondolja, még illene is a zöld csodához néhány zöldleveles gally.
A kifeszített piros-arany csíkos vászontető adta árnyékban már türelmesen meg tudja várni, míg kinyitják neki az ajtót, addig legalább magához vételezi táskáját az anyósülésről. Elveszi a kocsiért a súlyos, aranyozott, 12-es számmal ellátott bilétát, még egy pillantást szentel a kocsinak, ahogy elkanyarodik vele a parkoló felé a parkolószolgálatos srác, aztán elindul befelé.
Belépve a hűs lobbyba napszemüvegét leveszi és hajpántként tűzi hajába. Meglepi, hogy milyen sokan vannak, folyamatos a jövés-menés. Abszolút azt hitte, hogy majd kongani fog az ürességtől az egész hotel és a bárban majd csak a helyi lecsúszott, ámde gazdag alkoholista fog üldögélni és/vagy zongorázni meglepően jól. A kellemes zongorajáték megvan, de ahogy az étterembe tartókat figyeli, egyértelmű, hogy profi zenésszel dolgoznak (vagy felvették a helyi lecsúszott, ámde gazdag alkoholistát, ha már olyan jól tudott zongorázni és még elvonóra is elküldték és kész a sikersztori). Még jó, hogy a Four Seasons nem vele dolgoztatta ki a terjeszkedési tervet, mert biztosan eszébe se jutott volna North Salem, pedig ott az amerikai kisváros bája és a közelség NY-hoz, és máris érthető, miért van létjogosultsága az ötcsillagos szállodának pont itt.
A recepcióval nem fárad, tudja a szobaszámot, így rögtön a liftekhez sétál. Nem okoz nehézséget számára eligazodni itt, habár pont ebben a szállodában még sose járt, de ismeri a Four Seasons-ben bevett szokásokat, így aztán a liftből kiszállva magabiztosan indul meg jobbra. Menet közben ujjaival megpróbálja átfésülni haját, a lehajtott tetővel való furikázás következtében most ugyanis meglehetősen szélfútta hatású a frizurája. És az is marad, mert nem jut sokra hajkeféje nélkül, ezért inkább mikor megérkezik az ajtó elé, kopogás előtt lehajtja fejét és összegyűri haját egyszer-kétszer, majd hátradobja haját és voilá, máris nem véletlennek tűnik kusza frizurája. Röviden kopogtat az ajtón, azután hátralépve egyet várakozik.
Nem beszéltek meg pontos időpontot, miután a korábban leegyeztetett kültéri programot lemondta pár nappal ezelőtt. Egyszerűen ezt a nyári meleget most nehezen viseli, pedig még nem is óriási a pocakja. A délután elég tág intervallum, talán mégiscsak fel kellett volna szólnia a recepcióról, hogy érkezik… vagy még jobb lett volna, ha otthonról telefonál, hogy indul. De az ebéd utáni elnyúlt szundikálása miatt kapkodva indult, így ez elmaradt.
Mell alatt szűkített, majd azután folyamatosan bővülő, bokáig érő, fehér, könnyű anyagból készült nyáriruhát visel, aminek nincs pántja. Most csak ez volt kényelmes. A peekskill-i bevásárló utcában rábukkant egy nagyon jó kis cipőbutikra, lapos talpú aranyszín pántos szandálját is ott vette. Szokásos katonai zöld válltáskája egyáltalán nem passzol az outfitjéhez, de ebbe minden olyan klasszul belefér, és még mindig nem rojtozódik, felesleges lenne újat venni, nem nagyon jár úgyse sehová, most se az operába jött, hanem filmet nézni, remélhetőleg Joshua se fogja ezért kirakni a szűrét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 433
Kor : 30



TémanyitásTárgy: Four Seasons szálloda   Vas. 27 Júl. - 22:01

Leírás később. A lényeg, hogy itt lakik Joshua, foglalt játéktér, nehogy ideírj, ha nem Haley vagy^^



   
Trust me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Four Seasons szálloda   

Vissza az elejére Go down
 
Four Seasons szálloda
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Aisu Szálloda

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: North Salem-