we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Sürgősségi ügy
by Aaron Adler
Today at 9:04

Utak, ösvények
by Nathan Jones
Vas. 17 Szept. - 13:42

Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Vas. 17 Szept. - 10:10

Hope Town - Eredetkutatás
by Ryan Bane
Pént. 15 Szept. - 18:39

Elkészültem az Előtörténetemmel!
by Sarah Morgen
Csüt. 14 Szept. - 15:17

Sarah Morgen
by Sarah Morgen
Csüt. 14 Szept. - 10:39

Top posting users this month
Sarah Morgen
 
Aaron Adler
 
Rashid El-Attar
 
Emma Frost
 
Ryan Bane
 
Shosanna Webber
 
Alysa Tate
 
Yetta Marcerez
 
Jean Grey
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szomb. 7 Jan. - 19:54



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 

Már többször is meglepődtem vele kapcsolatban, és ez most sem szakad meg. Be kell látnom, hogy a fájdalom és a veszteség máshogyan is lecsapódhat, míg én rideg, és komoly lettem, addig Carrie-Ann a családja miatt inkább empatikussá vált, és próbál kapaszkodni. Jó, azért én is azért élek, hogy másokon segítsek, de attől még esélytelennek éreztem, hogy bárki is közel kerüljön, hogy megosszam vele a titkaimat. Isabella ezt nem is bírta cérnával, megpróbált hozzám odatáncolni, és amikor látta, hogy nincsen rés a pajzson, akkor veszekedett velem. Így aztán semmi értelme nem volt együtt dolgoznunk. Carrie-Annt más fából faragtál. Folyamatosan szabadkozik, alkalmazkodik, ettől viszont nem válik unalmassá. Fiatal, nagyon fiatal, de lássuk be, én is alig vagyok még huszonöt, és már mennyire minden van mögöttem. És magamat illetően én is meglepődök, hogy meglesem a sudár, kecses alakját, valamiért nem tudok ezúttal úriember lenni, túlságosan régóta vagyok magányos, aztán gyorsan le kell csillapítanom a szívverésemet, mert nem semmi a látvány. Ezek után hogy is tudjak a szemébe nézni, hogy nem képzelem el ruhátlanul? Más lenne a helyzet, ha hatalmas korkülönbség lenne köztünk, ami nincsen, így.. De már jön is, úgyhogy elfújom a gondolatmenetet, és már indulunk is. Még szerencse, hogy sötét szoknyával takarta le a hosszú lábait, így nem kell a kocsiban is azt néznem. Pár perc alatt ott vagyunk, és már kiszállás közepette válaszolok.
- Pizza? Végülis semmi gond nincsen a pizzával, ha hazai ízekre vágysz, nekem is megfelel. Abból elég sokféle van, majd mindenki a saját izlésének megfelelően választ. Milyeneket szeretsz? – Nyitom ki neki az ajtót, miután mindketten kiléptünk a kocsiból. Miután itt nem kell számítanunk semmire, ami veszélyes lehet, engedem őt előre, majd megyek utána. Direkt nem nézem meg magamnak, mert akkor még inkább erősödnének a piszkos gondolatok, de azt észreveszem, hogy néhány férfinek a tekintete megakad rajta. Na igen, ez nem csoda, hiszen amolyan törékeny szépség, és lássuk be, ez a felállás sok férfinek a titkos vágyálma. Azt hiszem, ennyi év után kijelenthetem, rám is hatással van.
- Sok testvéred van? Ők még mindig élnek? Van, aki hozzád hasonlóan Xaviernél tanul? – Kérdezem, miután helyet foglaltunk az egyik számomra fenntartott asztalhoz. Italnak én magamnak valami rostos üdítőt rendelek majd, hiszen sosem iszom alkoholt, lévén teljesen elnyomja a képességemet, az ösztöneimet. Úgy nem lehet emberéleteket menteni, ha a hős pont hogy nem pörög száztíz százalékon.

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Hétf. 2 Jan. - 21:23


Morgan & Carrie-Ann




Nem gondoltam volna, hogy még a velem történtekről, vagyis a miattam történtekről is mesélek majd valakinek, sőt hogy pont annak a fickónak, aki először nem tűnt túlságosan kedvesnek, de mégis úgy fest, hogy egészen jól kijövünk, legalábbis a magunk módján mindenképpen. Mindketten elég kellemetlen háttérrel rendelkezünk, egyikünknek sem sikerült normális életet élni, bár esetemben talán ez rosszabb... vagy épp jobb? Hiszen fiatal vagyok még és fiatalon történtek velem rossz dolgok, viszont nekem még van esélyem rá, hogy jó is történhessen, hogy végül jól alakuljanak a dolgok. Nem azt mondom, hogy vele már nem történhet semmi jó, de láthatóan ő azért nem igazán törekszik effélére, ami persze nem az én dolgom, hiszen ő ezt az életet választotta és végül is segít az embereken, ami jó dolog.
- Nekem aztán semmi jogom nincs elítélni más életét, vagy akár csak beleszólni. Sajnálom... ami történt veled, elveszíteni a családodat az egyik legrosszabb dolog a világon. - igen, tisztában vagyok azzal, hogy az élet nehéz, hogy rémes dolgok történtek vele, hiszen a szeretteit megölték. Én pedig pont a családom miatt tettem olyat, amit nem kellett volna, ezért árultam el másokat, ezért sodortam bajba őket, mert meg akartam védeni azokat, akik fontosak nekem. Nincs mit tenni, ha eldöntöd, hogy mit teszel utólag már nem változtathatsz rajta és ki tudja talán néha ő is másképp élné az életét, de már belefásult ebbe, mostanra már ezt az életet éli és nem tud... talán nem is akar már változtatni rajta, maximum néha gyengül el egy kicsit, de félő, hogy az nem elég arra, hogy ténylegesen változtasson is. - Igen, elhiszem. - halványan elmosolyodom, mielőtt még elmennék átöltözni gyorsan. Nem igen járok étterembe, de ez egyszer mégis csak megtehetem, hiszen ki tudja holnap mi vár rám, legalább a mai estét próbáljam meg felhőtlenül élvezni nem igaz?
- Köszönöm! - azért erre már őszintébb mosolyt kap, még ha a bók tényleg elég halovány is, de nehezen jön, amiből sejteni lehet, hogy azért mégis csak több van mögötte. Bár én nem vagyok túl profi az effélében, de ezúttal mégis csak mögé látok. - Oh hát... elég sok testvérem van, mi általában egyszerű dolgokat ettünk, tudod pizza és... ilyesmik, de szívesen ki próbálok bármit, ügyesen alkalmazkodom... remélhetőleg minden téren. - nem voltam én még harci kiképzésen sem, igazából én sem tudom, hogy mennyire leszünk jók együtt, vagy sem, de remélem, hogy nem csinálok túlságosan nagy galibát majd és nem miattam lesz sikertelen ez a küldetés, főleg ha az, akivel szembe kell szállnunk annyira veszélyes.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Pént. 23 Dec. - 17:48



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 

Én meg az empátia, hát ez nagyon jó. Ha valakinek elmesélném, hogy Carrie-Ann éppen velem nyílik meg így, akkor biztosan jót röhögne, hiszen én aztán nem szoktam senkivel sem a múltamról beszélni, pláne nem a másikéról. Most olyan, mintha két sérült lélek találkozna, és bár semmi esély rá, hogy bármelyik is meggyógyuljon, most valahogy mégsem utasítom el, hogy megbeszéljük a dolgainkat, legalábbis érintőlegesen. Érintőlegesen? Valójában nagyon is belső félelmekről beszélünk, de nekem könnyebb úgy állnom az egészhez, hogy úgy teszek, mintha mindez nem is számítana olyan nagyon. Pedig valójában komoly szikla gördül most arébb a szívemről, hogy így elsőre egy bizalmas felet találtam. Talán ez az egyetlen ilyen megbeszélésünk, és több nem lesz, ha a munkára koncentrálunk majd.
- A szüleim és a testvérem is meghaltak. Ide jövök haza, még ha úgy véled, hogy mindez rideg otthonnak. Felmerülhetne benned, hogy miért nem változtatok.. Nem tudok, és nem megy az sem, hogy többet mondjak róla. Már megszoktam. Már ez vagyok én. – Azt már tehát tudja, hogy nincsen senkim, de azt nem feltétlenül, hogy én vagyok az oka, az árvaságomnak. Viszont olyan sötéten pislogok rá, hogy sejtheti, hogy valamit hordozok magamban, amely azt sugalja, hogy én vagyok az oka a családom pusztulásának. Viszont meglepetten bólintok, amikor pár szóban tökéletesen összefoglalja, hogy mi a helyzet. – Az. De.. másokon segíteni nem rossz érzés. – Na jó, azért néha elszorul a szívem, amikor megmentek valakit, aki nem is ismer, és örömmel fut vissza a családját megölelni. Azt a családot, amely nekem is lehetne, ha nem vagyok olyan öntelten felelőtlen. Ez már késő bánat. És nem lehet változtatni rajta. Csak azt tehetem meg, hogy többé soha nem sodrok senkit veszélybe, hiszen azzal engem is zsarolhatnának.
- Az nem.. – Mormolom, hiszen a lány viszont önmagában is szép látvány, de az mindegy, végtére is nem kell ezt megjegyeznem. Inkább kint várakozok, beleértve a leskelődést, ami véletlenül sikerül úgy, de azért lássuk be, nincsen sok ilyen alkalmam, hogy végigfuttassam a tekintetem egy ilyen csinos teremtésen. Ám átgondolni sincsen időm mindezt, hiszen véletlenül sem akarok lebukni, és már jön is, ekkor viszont tényleg zavart árnyék fut végig az ábrázatomon. Nehéz megszólalnom. – Egészen.. elfogadható. – Látszik, hogy tökéletesen nem értek a bókoláshoz, viszont az arcomra van írva, hogy ennél azért jóval többet gondolok a külsejéről. Leszóltam korábban, hogy álljon elő a kocsi, sofőr visz minket az étterembe. Nem limuzin, mert felesleges a fényűzés, szimpla bmw a four seasons szolgálatában. – Mit szeretsz enni? Igazából semmit sem tudok róla, és mivel csak holnap indul a közös munka, addig nem ártana, ha tudnám, hogy mire számítsak. Hogy mennyire értjük meg egymást fél szavakból is.. – Segítem be az autóba, miután leértünk, a sofőrnek intek, hogy szálljon vissza, majd én tartom a lánynak az ajtót.

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Vas. 11 Dec. - 17:06


Morgan & Carrie-Ann




Azért be kell vallanom, hogy jól esik végre egy kicsit beszélni arról, ami bennem van, hiszen bár a professzorral beszéltem erről legalább valamelyest, de az még sem olyan igazi, hiszen ő mindenkit megért és mindenki megosztja vele a problémáját. Valahogy más, ha olyan valakivel beszélek, aki talán egy kicsit hasonló cipőben jár, ha miatta halt meg a családja az azért hasonlatos az én esetemhez, akkor talán ő jobban átérzi, hogy nekem milyen érzés lehet ez az egész.
- Igen, én is azt hiszem. Talán... pont ezért vagyok itt. - mosolyodom el végül és ki is mondom azt, ami neki még csak a fejében motoszkál. Igen, úgy érzem benne van a paklikban, hogy pont azért küldött ide a professzor, mert ő tudja, hogy hasonlóak vagyunk és e miatt jó hatással lehetünk egymásra, még ha meg is van köztünk a korkülönbség és a fickó minden bizonnyal jóval tapasztaltabb nálam és valószínűleg sokkal több mindenen ment már át, mint én.
- És nincsenek szüleid sem... testvér? - ezek szerint nem, de azért ez nem lehet így könnyű. Persze értem én, hogy amit ő csinál a mellé annyira nem passzol a család, veszélyes lenne és tényleg felhasználhatnák ellene, ha kötődik valakihez, na de... - Nagyon magányos lehet az életed. - csúszik ki a számon és még a szemem is elkerekedik kissé, amikor leesik, hogy ezt hangosan is kimondtam, pedig őszintén szólva először csak gondoltam rá és nem tudtam, hogy a végén szavakat is formálok akaratomon kívül. Nem igazán van jogom beleszólni az életébe, vagy bármit is véleményezni és ezzel pont ezt tettem, de kétlem, hogy örülne neki, mert ezzel valahol bírálom és sajnálom is és nem hiszem, hogy értékelni fogja. Csoda, hogy nem kérek elnézést, de a tekintetemből látszik, hogy megbántam, hogy ezt hangosan is ki sikerült mondani.
- Az enyém nem túl különleges... igazából, sőt nem is szép látvány. - hát nem, amikor egy seb összeforr, vagy egy nyílt törés visszaáll eredeti állapotába... őszintén szólva semmi szépség nincsen benne és még csak érdekesnek se mondható, de eltűnök egy kicsit, hogy felvegyek valami szebbet, ami jobban illik egy étteremhez. Nincs azért kisestélyim, de találok egy szoknyát, amihez fekete harisnya is passzol. Egy nem túl magassarkú cipőt is veszek fel hozzá. Pár pillanat múlva már újra a nappaliban vagyok. - Remélem így jó leszek, nem túl gyakran járok... étterembe. - igazából családilag se nagyon mentünk sosem, hiszen sok testvérem van és az ilyesmi nekünk nagyon drága lett volna. Nem hiányoltam a dolgot sosem, hiszen az otthoni közös ebédek mindig kellemesebbek is voltak számomra, mint egy étteremben ücsörögni, de ezúttal azért egész más a helyzet.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Kedd 6 Dec. - 20:53



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 

Mintha mindkettőnkben komoly feszültség vibrálna a múltunkkal kapcsolatban, ám amíg egy nálam vidámabb emberrel nem találom meg a közös hangot, különös módon Carrie-Ann esetében feltámad bennem az empátia, főleg mivel ő is rólam kérdez. Nem szokásom megnyílni, mindent támadásnak veszek, és ingerülten a feladatra koncentrálok, itt mintha ez most nem lenne olyan sürgető, noha a félelmetes mutáns egymás után szedi az áldozatait, és mielőbb le kéne állítanunk. Mégis, egy ismerkedős estén már csak nem múlhat.
- Engem is meglep, hogy így gondolom, nem szokott érdekelni mások.. személyes problémája. Megszoktam már, hogy segítek, hogy névtelenül állok bosszút, de sosem nézek a problémák mögé. Azt hiszem.. hasonlítunk. – Nem teszem hozzá, hogy lehetséges a professzor Isabella kudarca után pont azért küldte ide Carrie-Annt, hogy ne mérgesedjen el a helyzet, legyen esélyem egy hozzám hasonló lánnyal együtt nyomozni, akivel talán kissé megnyugtatóbb a közös munka. Az benne van, hogy a lányt nem érheti vész, hiszen meggyógyul, és még blokkol is, ám a gyilkos csapdáinál pokoli fájdalmat fog átélni. Amúgy nem izgatna a dolog, ez a feladata, de ha mellette meg ennyire sebzett a lelke.. Valamiért mégiscsak sajnálom.
- Nem, saját család nincsen. Már kamaszkoromban megtanultam, hogy nem merhetek szeretni, hiszen azt felhasználhatják ellenem. Ezért is a maszk. Csak egy jótevő vagyok, semmi több. – Emlékeztetem a tapadós jelmez hátán található angyalszárnyakra. Az angyalok legtöbbször láthatatlanok a mitológia szerint, én is valami olyasmi vagyok, másokért élek, és saját magamat áldozom be, hogy ez működjön.
- Belelátok, de nem szokásom használni csak úgy. Kizárólag akkor, ha nagyon szorít az idő, vagy életveszély merülhet fel. A te képességedre is kiváncsi leszek Carrie-Ann. – Karbafont kézzel nézek el a folyosóra nyíló bejárati ajtó felé, hogy ne kellen odanéznem. Soha nem vagyok olyan helyzetben, hogy egy nő, vagy lány átöltözésére esélyem legyen, és mindez tudatos. Ám ezúttal.. győz a nagyobb is elfojtott férfiösztön, és egy picit hátraigazítom a tartásomat, besandítva az ajtórésen. Tükrök ugyan ott nincsenek, ám a szőke hajzuhatag alatt azért a hófehér bőrre siklik a tekintetem, és finoman beharapom a számat, majd ismét az eredeti tartásban fixirozom a bejáratot. Rajtam eleve öltöny, és nyakkendő van, tehát szalonképesként tudok majd a folyosóra lépni.

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szomb. 19 Nov. - 21:21


Morgan & Carrie-Ann




Azért én még mindig kellően rosszul érzem magamat, hogy sokan sérültek meg miattam és persze sokakban maradandó nyomot hagyott lelkileg is az, ami történt, de nincs mit tenni ezen már úgy sem változtathatok akkor sem, ha töröm rajta a buksimat igaz? De jól esik, ha nem ítél el e miatt, annak ellenére sem, hogy most már tudja, hogy mi történt és hogy mit tettem.
- Köszönöm ez... jól esik, tényleg nagyon. Elég sokan... nem így gondolkodnak. - na igen épp elég rossz időszakom volt addig, amíg nem állt velem szóba senki, amíg szó szerint egyesek féltek tőlem. Hát nem volt egy leányálom az iskolában lenni, kész csoda, hogy végül nem adtam fel és hagytam annyiban a dolgot, de végül kitartottam és mostanra már azért egy fokkal csak jobb lett a helyzet, aminek azért határozottan örülök és talán idővel tényleg ez az egész elfelejtődik, én pedig hogy a lelkiismeretem is rendben legyen megpróbálom szépen rendbe szedni az életemet és jó dolgokat tenni, hogy úgy érezzem valamelyest legalább helyre hoztam a hibámat.
- És... családod is? Mármint úgy értem... saját család? - érdekel, de mégis nehezen kérdezek, hiszen tudom, hogy ez nehéz téma és biztos, hogy nem beszél róla valami könnyen. Ha tényleg meghalt a családja, ha netán volt felesége és gyereke, az azért rettenetes lehet. Az én családomat csak megfenyegették, de végül nem történt semmi baj, de ha az övéi meghaltak... Érthető, ha nincs épp a legjobb hangulatban, mert azért az látszik rajta, hogy nagyon is komoly fickó, aki nem az a szórakozott fajta és elég ritkán mosolyog, legalábbis nehezen nézem ki belőle, hogy akár még nevessen is.
- Oh én nem is úgy értem, hogy máskor, csak... hogy most épp nem akarnál-e életeket menteni, vagy megoldani, vagy ilyesmi. De te belelátsz a jövőbe? - azért kicsit kikerekedik a szemem, mielőtt még felállnék, hogy elmenjek keresni valami szolidan mutatósat, amit mondott. Azért az ajtómat résnyire nyitva hagyom úgy, hogy ne nagyon lehessen belátni, de ha közben válaszolna, akkor halljam is. Úgyis gyorsan keresek valami ruhát és átöltözöm, nem fogom nagyon elhúzni a dolgot, aztán mehetünk is, de addig is még válthatunk pár szót és nem is akarnék ilyen komoly témát félbe hagyni.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Kedd 15 Nov. - 20:19



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other



Engem nem a nagyhangúság zavar, soha nem is az zavart. Hanem a következetlenség. Isabella szeszélyei pillanatok alatt változtatak, kezelhetetetlen volt, mint egy menhelyes kutya. Nem mintha azt jelentené, hogy Charles küldöttjét kutyaként kezelném, de mégiscsak én vagyok a hazai terepen, ismerem a veszélyes mutáns szokásait, és lássuk be, nem akarok senkit sem feláldozni. Kíméletlen csupán az ellenfeleimmel vagyok, de Carrie-Ann nem tartozik közéjük. Nagyon is szükségem van most rá, de nem vagyok hajlandó vitázni vele.
- Nos.. az emberélet.. nem pótolható semmivel. Továbbra is tartom, hogy ha nem volt benned rossz szándék, akkor nem vagy hibáztatható. – Felelem eltűnődve összekulcsolva az ujjaimat. A lány még fiatal, és félszeg, de inkább ilyen legyen, aki kész tanulni, beismerni a hibáit, mintsem az én szememre vesse, hogy nem tudja uralni az érzéseit. Bőven elég nekem a sajátjaimmal is megbírkóznom. Nem véletlenül nem élek teljes életet, maszk mögé bújva rejtőzöm az igazság elől, s inkább mások gondjaival foglalkozom, őket mentem. Úgy vélem, hogy ha már akkorát hibáztam, hogy a családom pusztult el, akkor legalább másé megmenekülhessen.
- Volt egy öcsém is.. – Rázom meg a fejemet, akkor még alig voltam tizenhat, fel sem merülhetett, hogy megnősüljek, utódot nemzzek. Visszasandítok a lányra, és beletúrok szőkés hajamba. Nem gondoltam volna, hogy ilyen mély, érzelmi témákba megyünk bele, főleg mivel eddig a végletekig elutasítottam az ilyesmit, de különös módon megnyugtató érzés, hogy a megismerkedésünkhöz némi bizalmi hálót is szövünk magunk alá. Akár vége is szakadhatna az estének, de ha már lendületben vagyunk, akkor kár lenne nyugovóra térnie, én meg egyébként is az éjszaka teremtménye vagyok.
- Nem fogsz akadályozni. Belelátok a jövőbe, tudok úgy mozogni, hogy ne legyél útban. Csak ne blokkold az erőmet, amíg már úgyis megteszi az az állat. Öltözz át, ha lehet valami szolidan mutatósba. – Bólintok, és én is távozom a saját hálómba, ahol öltönyt veszek, egy sötétbordó kord anyagot, aranyszínű nyakkendővel, és mandzsetta gombbal. Kissé megfésülködöm, és pár perc múlva térek vissza, de nem türelmelmetlenkedek, ha még készülődve. Kiváncsi vagyok hogy mivel ruházattal rukkol elő. Ráadásul még éhes is vagyok, de olyan snassz lenne ide rendelni a szobába..

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you


©





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Kedd 1 Nov. - 17:29


Morgan & Carrie-Ann




Bizonytalan vagyok, ezért is nem vagyok olyan nagyhangú, mint ezek szerint az az Isabella, bár én amúgy sem vagyok az, főleg mert azért lássuk be nekem meg kellene felelnem, nem pedig elásni magamat még jobban, hiszen így sem valami jó a helyzetem jelenleg az iskolában. Így talán valamennyit javíthatok ezen, talán többen fogadnak, ha jót teszek, ki tudom javítani a hibámat, hiszen az van bőven a hátam mögött. Nem sok, de egy nagy.
- Ebben nem... nem vagyok teljesen biztos. Voltak a hajón matrózok, akik nem voltak mutánsok és... - balgaság, volt aki miattam halt meg, volt aki a szemem láttára, aki a vízbe zuhant, vagy átszúrta a hajó árbóca. Kész csoda, hogy a diákok közül nem sérült meg végül senki sem olyan mértékben, hogy halál lett volna a vége. Azt hiszem akkor végképp nem tudnám kezelni ezt az egészet, már összeomlottam volna, így talán még képes leszek rá, hogy jóvá tegyem valahogy a hibámat. Egyelőre még nem tudom, hogyan, de ha segítek Morgannek és túl is élem, akkor... talán egy fokkal jobban alszom majd.
- Oh... sajnálom. Ha jól sejtem akkor család alatt nem csak a szüleidre gondolsz. - halkan sóhajtok azért egyet, hiszen bár a hangjából nem hallani, de azért sejtem, hogy itt elég komoly dolog lehet a háttérben. Valószínűleg volt felesége, sőt talán még gyereke is, akik meghaltak és akik miatta haltak meg. Nem feszegetem, hogy miért és hogyan, mert nem hiszem, hogy ez olyan dolog, amiről szívesen beszélne, főleg nem velem, akit még nem is ismer igazán, hiszen most találkoztunk először. Bár ha jól sejtem ez olyasmi, amiről senkivel se beszélne, fájdalmas lehet, épp ezt nem akartam átélni, elveszíteni a családomat.
- Ahogy neked jobb, nem sokszor voltam még étteremben, azt hiszem az se lenne rossz. Te gyakran kockáztatod az életedet odakint... másokért igaz? Nem akadályozlak most ebben? - azzal, hogy velem kell foglalkoznia, azzal, hogy engem kell kioktatnia, vagy csak, hogy vacsorázunk. Ha zavarom, akkor persze nekem az is jó, hogy itt eszem szépen a szobámban, nekem nem feltétlenül fontos, hogy elmenjünk valahová. Ha netán ma este is dolga lenne, akkor türelmesen megvárom, amíg visszaér és folytatjuk ezt a... hát gondolom majd oktatás lesz, mert egyelőre még nem tudom, hogy mit kell majd tennem.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Pént. 28 Okt. - 21:29



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 

Máris szimpatikusabb a lány, mint Isabella csapongásai, azzal a lánnyal semmiben sem találtam meg a közös nevezőt. Nem kell, hogy valaki kezes bárány legyen, de azért tudjunk idomulni egymás stílusához. Tudom, hogy az enyém nem éppen kedvelhető, de meg tudom erőltetni magamat, ha nagyon muszáj, és nem kell az állandó női hisztitől tartanom. Carrie-Ann kifejezi, hogy nekem ad igazat, és meg is akar ismerni, feltérképezni, hogyan fogunk együtt dolgozni. Elégedetten bólintok. Nem mondom, hogy én vagyok a főnök, de hogy tapasztaltabb vagyok a témában, az biztos. Viszont kész vagyok kihangsúlyozni, hogy szükségem van rá, itt csak együtt vihetjük sikerre az ügyet.
- Mindenki hibázik. Miattad legalább nem halt meg senki, ugye? – Arról azért hallottam volna. Eljutott hozzám a sziget esete, de mivel akkor is new yorkban voltam, csak Amy érdekelt, aki elment velük a hajókirándulásra, de úgy voltam vele, teljesen feleslegesen izgulok, ha már voltam olyan hülye, hogy egy diáklánnyal randiztam, úgysem tehetek semmit, hogy megmentsem. A messzi távolba vesztek, és nem volt élő ember, aki megtalálhassa őket. Amikor a fekete szárnyú angyal előkerült, nem igazán firtattam, hogy mi volt, így Carrie-Ann bűnössége sem volt előttem. – A családodat.. Ez azért érthető indok. Nos, én megöltem őket, de ne tarts érzéketlennek, hogy csak így kimondom. Megtanultam elengedni mindazt, ami volt. Miattam haltak meg, ezért mondom így. – Bármennyire is keményen fogalmazok, ha csak egy kicsit is jó emberismerő, láthatja, hogy ez csupán egy fal, amivel védekezek, amivel megpróbálok vezekelni, és talán mindennek az oka ez volt, ezért kell most másokat megmentenem. Hogy egy kicsit is visszaadjak, igaz, másoknak, és nem a saját családomnak.
- Minden éjszaka van tennivaló, ez a város mint tudod, sosem alszik. Viszont holnap is kellően sok bűnöző lesz az utcákon. Mivel még nem vagy gyakorlott a témában, kár lenne fejest ugranod, úgyis a blokkoló ellen kellenél majd igazán. Hozassak vacsorát neked, vagy elmegyünk egy közeli étterembe? – Nekem mindkét megoldás megfelelhet, előbbi esetén megeheti a szobájában pihenve, utóbbinál pedig rólam is megtudhat többet. Igaz, ez utóbbival tulajdonképpen rá is érhetünk.


a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Hétf. 17 Okt. - 20:53


Morgan & Carrie-Ann




Meg aztán a birtokon a diákok szintjein a fürdők sem a szobákhoz tartoznak, így aztán nem ritka, ha valakivel összefutsz a folyosón, miközben épp a fürdeni tartasz. Velem is volt már rá példa, hogy előfordult, hogy véletlenül a fiúk szintjén sétáltam el és sikerült belebotlanom egy-egy törölközőben flangáló srácba. Különösebben már meg sem lepődöm a dolgon, az ember egy idő után az efféléket megtanulja egyszerűen kizárni a fejéből és kész, mintha odaképzelnéd az illetőre a ruhát. És azért remélhetőleg Morgan majd erre jobban oda fog figyelni, főleg hogy azért ő nem csak egy srác a suliból, hanem egy felnőtt, akit már talán jóval zavarba ejtőbb lenne csak úgy egy szál törölközőben látni és jó eséllyel nekem is furcsa lenne a fordított eset is, meg hát neki is.
- Azt hiszem... ebben igazad van. - bólintok végül egyet, bár akkor sem tartom jó dolognak ezt az egészet, hogy így valakit csak kivégezni, de az tény, hogy ha valaki tényleg nagyon veszélyes, akkor felmenthetik, kiengedhetik, megszökhet, ha nincs rendesen... kiiktatva, de ettől még nem olyan egyszerű ezt csak úgy elfogadnom, még ha tudom is, hogy tényleg igaza van.
- Te... miért nem vagy makulátlan? Én... lassan két éve... biztosan hallottál arról az esetről a szigeten, ahol ott rekedtek diákok és pár tanár, az miattam volt. Én blokkoltam le a szigetet, mert nem volt választásom, azt mondták, hogy bántani fogják a családomat, ha nem teszem, de a végén végül segítettem a többieknek, csak... féltem, vagyis féltettem a családomat. - néhol azért hadarok rendesen, de főleg azért, mert tényleg rosszul érzem magam a miatt, ami történt, de már utólag nem tudok rajta változtatni és ha a professzor hisz bennem, hogy tényleg tehetek még jót és jóvá azt, amit tettem, akkor nem kérdés, hogy tenni fogok érte, hogy ez sikerüljön is. Aztán persze bólintok arra, amit a másik lányról mesél. Értem azt hiszem, de persze nem mindenki egyforma. Én azért nem vagyok egy illegetős típus, valószínűleg könnyebben húzom meg magamat, mint hogy bárki előtt is tetszelegjek.
- Azt hiszem az lenne a jobb, ha pihennék egy kicsit a kipakolás után, de ha más dolgunk van, az sem gond. - azért nagy időeltolódás nincs, hiszen New York a birtoktól talán két órára van vonattal, de tény, hogy az út kifárasztott, no meg a sok információ, meg aztán elég korán is keltem, mert izgultam, hogy mi lesz itt, úgyhogy rám fér a pihenés, ha csak nincs még valami fontos, amit elmondana.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Kedd 11 Okt. - 22:14



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other



Kissé hátradőlök a kanapén, és azon tűnődök, hogy nem is feltétlenül olyan bonyolult megoldani a fürdőszoba kérdését. A birtokon sem csak fiú-fiú szobák vannak, néha úgy is alakulhat, hogy vegyespáros alakul mondjuk egy baráti társaságban. Jó, mi azért idegenek vagyunk a fiatal lánnyal, de ez változhat, és nem a szégyenlősség lesz a legkomolyabb dolgunk. Nem fogok visszaélni az erőmmel, pedig bármikor rányithatnék, és soha nem tudná meg, hiszen csak az idő egy alternatív változatát figyelném ki, de nem, ennyire már vagyok magamnak való, hogy nem hódolok ilyesminek, engem csakis a célom érdekel, miszerint jobb ember legyek, mint a szüleim halála előtt voltam. Az más kérdés, hogy azóta többszörös gyilkos vagyok, de valamiféle szent ügy érdekében, és így el tudok számolni a lelkiismeretemmel.
- Nem, mert kiszabadulhatnak. Bármikor jöhet olyan felmentő határozat, hogy ismét a társadalomba mehessenek. – Amíg valaki él, mindig ott az esély, hogy valami korrupt politikus, vagy ügybuzgó ügyvéd kiviszi az efféle alakokat, de hát New Yorkban nem éppen a halálbüntetés dívik. Persze ha a harc hevében a delikvens az életét veszti puszta véletlenségből, hát akkor ez van, nem lehet vele mit kezdeni. Remélem, hogy nem hoztam zavarba, de tényleg nem készültem fel, hogy ismét egy lány lesz a partnerem, most már jól érezhetően fenntartásokkal kezelek mindenkit a női nemből.
- Nem tudok rólad semmit Carrie-Ann, csakis a képességedet. Még a nevedet sem küldte át. Valami rosszat csináltál? A professzor úgy fest mindenkinek sokadik esélyeket ad, én sem vagyok éppen makulátlan. Feladta? Ez nem igazán jó szó. Nem csak rajta múlt, mindkettőnkön. Idősebb volt talán két évvel mint te, úgy véltem dúlnak benne a hormonok, mert nagyon illegette magát, de.. nekem ez nem megy.. És.. Isabella mindenen megsértődött, azt hitte, hogy nekem is olyan gyorsan változik a hangulatom, mint neki. Azt hiszem végül egy arrogáns pöcsnek tartott, és úgy döntöttünk, hogy így kár együtt dolgozni. – Megvonom a vállamat, most nem akarom, hogy a szöszi úgy érezze, vele már eleve nem akarok együtt dolgozni. De nem lesz egyszerű, hiszen kissé irónikusnak érzem, hogy Xavier megint lányt küldött. Talán nem direkt, de úgy véli, hogy nem ezen múlik a csapatmunka. Hát lelke rajta.
- Nos.. akkor kipakolsz? Mennyire vagy fáradt, még járjunk egyet, vagy az időeltolódás miatt már pihennél?



a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you


©





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szer. 28 Szept. - 14:43


Morgan & Carrie-Ann




Egyelőre ezt a részét még nem is igazán gondoltam át, hiszen tényleg együtt kell majd laknom vele és hát igaz, hogy ott van a bátyám és az öcsém, de az mégis csak más, hiszen bár nem vér szerinti, de attól még testvérek, akikkel együtt nőttem fel, de itt most egy felnőtt férfiről van szó, szóval majd marad a csukott ajtó kérdés és ha már ez valami fejedelmi lakosztályféle, akkor minden bizonnyal hozzájuthatok rendes saját fürdőszobához, hogy ne kelljen azon aggódnom, hogy rám nyit, vagy esetleg ezzel kapcsolatban túlgondolom a dolgot?
- Az szinte rosszabb, mintha megölnék őket... igaz? - persze nem azt mondom, hogy sajnálom azt a valakit, főleg ha másoknak árt és másokat öl meg, de ettől még nem kevésbé hangzik ijesztően, főleg az, hogy ilyesmire képes és nekünk kell megállítani. Soha sem harcoltam még gonoszokkal, még csak harci kiképzést sem kaptam, nem vagyok én X-men, vagy ilyesmi, szóval egyelőre még nem tudom, hogy mi lesz ebből az egészből, de ha más nem segíthet neki, csak én... akkor jó eséllyel nem igazán van más választásom, és egyébként is helyre akarom hoznia hibámat, amit elrontottam akkor régen, lassan két éve és amit még most is vannak, akik nem néztek el nekem. Talán jó is, ha egy kicsit távol maradok az iskolától, azt hiszem jót fog tenni.
- Köszönöm... azt hiszem, jó lesz akkor a darázs külső. - végül is nekem tényleg mindegy, nem készülök szuperhősnek, tehát gondolom nem fogom ezt az egészet olyan sokáig csinálni, hogy mondjuk több alkalommal is felvegyem a ruhát, mondjuk évekkel később is. Persze nem tudhatom, mert ha most jó leszek és tényleg tudok segíteni... hát majd meglátjuk. Elég bizonytalan vagyok, nem akarok túl sokat előre gondolkodni, a végén még megijednék attól, ami várhat rám.
- Csodálkozom, hogy így megbízik bennem, vagy... te nem tudod, hogy mi történt két éve? - szeretném, ha tisztában lenne vele, mintha később tudná meg és akkor lepődne meg. Ha bízik a professzorban, akkor talán tényleg jó okkal vagyok itt, legalábbis nagyon remélem, hogy így van. Esetleg ez alapján tudhatja, hogy tényleg bizonyítani akarok. - Nem ismerem, nem ismerek sokakat névről, ő... feladta? - nem tudom azt sem, hogy mire képes, de azért érdekelne, hogy miért nincs más itt. Azért nagyon remélem, hogy nem meghalt, vagy belerokkant... megfutamodott. Az más, ha csak a pasast nem viselte el, pedig nem tűnik annyira vészesnek, de lehet, hogy most csak tényleg nem mutatja ki a foga fehérjét és visszafogja magát. Nekem végül is mindegy, az a fő, hogy megoldjuk, mert ha van itt tényleg valami pszichopata, akkor mindent megteszek majd én is azért, hogy elkapjuk, hogy ne bánthasson másokat.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Vas. 25 Szept. - 20:37



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 Nem várom el Xavier minden diákjától, hogy névről, és arcról ismerjen, én sem teszem velük ezt. Még csak tanár sem vagyok. Valami laza kapcsolat, szövetség ez a professzorral, segítjük egymást, de semmi több. Most tényleg azt hittem, hogy valami fiatal, de komoly képességgel bíró fiút küld, erre itt van nekem ez a lány. A tudása biztosan megfelelő, de nem akartam volna kerülgetni, hiszen fiatalka, és biztosan külön szobát akarna. Mármint azt így is kap, de egy szállodában vagyunk, nem akarok pletykálkodást, hogy milyen csaj költözött be hozzám. Meg beosztogatni azt, hogy ki mikor pucérkodhat a lakosztályban, hiszen egybenyílnak a szobáink. Így azért mindkettőnk számára kevésbé lesz otthonos a helyzet. Most mégsem kell ezen fenn akadnom.
- A szupergonoszok olyan lelkivilága van, hogy nincsen rá magyarázat, hogy miért is csinálják. Lehet, hogy eleve betegen születtek, vagy eltorzultak valamiért. Nem lesznek menthetőek. Az életfogytig gyógyszeres kezelés az egyetlen megoldás. Úgy ki kell ütni őket, hogy soha ne is érintkezhessenek a társadalommal, ne árthassanak másoknak. – Próbálom megvilágítani, hogy ő még nem találkozhatott ilyen kaliberű fickókkal, de remélem, hogy Xavier az iskolájában a többivel együtt felkészítette arra, hogy nem csak az emberek jelentik számunkra az ellentéteket. Gyakorta a saját fajtánkkal kerülünk szembe. Felelősség van a kezünkben, olyan felelősség, amellyel egykor még nem számoltam, és az egész családom meghalt ezért. Egy pillanatra elkomorul az arcom, ahogyan eszembe jut a múlt, ám gyorsan elhesegetem, nem akarok gyengének mutatkozni, éppen az a cél, hogy bennem lássa a biztonságot jelentő hőst.
- Barna és sárga.. Mintha valami darázs lennél.. A derekad megvan hozzá. – Mérem végig az udvarlás legcsekélyebb szándéka nélkül, csak úgy eszembe jutott. Amikor jelmezt tervezek, akkor jó, ha az ember azonosulni tud valamilyen jelképpel, nekem kissé démonikus a külsőm, noha halálangyalnak hívom és hivatom magamat. Az végülis olyan, mintha démon lenne. Nekem az sem baj, ha teljesen más stílust képvisel, mint én, hiszen attól még dolgozhatunk csapatban.
- Ne félj. Higgy abban, ami ránk vár. Azért vagyunk, hogy másokat szolgáljunk. Xavier szerint különleges vagy, s nem a képességed miatt, hanem azért, ami a bensődben van, az tesz igazán.. önmagaddá. Nem kétlem, hogy jól döntött, hogy téged küldött. Igaz, nem te vagy az első, ám az elődőd.. nos lehet, hogy vele én voltam túlságosan nyers, de ő nem is volt alkalmas a feladatra. Isabella Newton. Ismered? – Hárítom el most még az ő kérdését, később majd visszatérhetünk arra, hogy velem mi van, de most az a lényeg, hogy az ő lelkivilága feltáruljon előttem.


a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szomb. 17 Szept. - 16:49


Morgan & Carrie-Ann




Talán volt már rá példa, hogy láttam a fickót az iskolában, ha más nem hát azért futólag egy-egy alkalommal, de azt hiszem nagyjából ennyi, ennél jobban nem rémlik, de láthatóan azért mindkettőnket meglepett ez az egész, hogy én jöttem és nem pedig valaki más, akire számított. Majd csak megszokjuk szépen mindketten a helyzetet és mivel a professzor úgy gondolta, hogy alkalmas vagyok a feladatra, remélhetőleg tényleg így is van, hiába hogy én egyelőre még nem igazán vagyok biztos magamban, de remélhetőleg nem lesz baj. Mivel pedig rossz dolgokat tettem, nem is kérdés, hogy javítani akarok ezen, helyrehozni szépen a hibáimat valahogy.
- Igen, azt hiszem értem a dolgot, akkor nekem valamilyen másfajta ruhám lesz majd? - gondolom kevésbé testhez álló, mert ez az ütés taszító dolog azért nem hangzik rosszul, szóval ez végül is maradhatna, bár tényleg jó lenne tudni, hogy pontosan mi is a feladat, hiszen én még soha sem próbálkoztam effélével, még érdemben harci kiképzést sem kaptam, nem vagyok X-men sem, csak a képességem miatt gondolhatják úgy, hogy megfelelhetek a feladatra. Én azért ebben nem vagyok annyira biztos, de majd meglátjuk. Ha ő úgy gondolja, hogy menni fog és a professzor is, akkor remélhetőleg tényleg így van, bár talán azért láthatja rajtam, hogy bőven van bennem félsz ezzel az egésszel kapcsolatban.
- Nem is értem, hogy ez egyáltalán... miért jó egyeseknek, hogyan képes valaki ilyesmire. - csak sóhajtok egy aprót, hiszen ez tényleg olyasmi, ami számomra is felettébb megdöbbentő és mintha ő is kissé elgondolkodna rajta, bár nem tudom, hogy miért, arra persze nem gondolok, hogy azért, mert a képessége nem működik, hiszen egyelőre még csak azt sem tudom, hogy mire képes. Bár ha a fickó kikapcsolja az érzéseket, akkor jó eséllyel ez most úgy se nagyon számat, mivel nem fog tudni e téren semmit sem tenni, hogy könnyebb dolgunk legyen, maximum a gyakorlata és a hozzáértése az, ami sokat számíthat ebben a helyzetben.
- Hát őőő... rendben, végül is szeretem az egyszerű színeket, barnás árnyalatokat, sárgát, esetleg valami hasonló jó lehet. - de persze nekem aztán teljesen mindegy, amúgy sem tudom, hogy az efféle ruhák milyenek szoktak lenni, hogy nem elvárás-e, hogy esetleg erőteljesebb legyen a színük. Azt sem tudom, hogy az övé pontosan milyen, hogy az enyém akkor eltérőbb legyen, vagy pont hogy nem? Végül is ebben az ügyben segítek neki, tehát ettől még nem leszünk társak, vagy tudok is én. A kérdésre azért kissé elgondolkodom, hiszen válaszolnom kellene, de fogalmam sincs mit mondhatnék magamról, mi az ami ebben az ügyben számít és fontos lehet.
- Nem is tudom, mit kellene mondanom? Azt tudod, hogy mire vagyok képes, én... nem csináltam még ilyesmit sosem, nem vettem még részt ilyesmiben és félek is kicsit... az az igazság, de... szeretnék segíteni, mert egy éve rossz dolgokat tettem, rosszul döntöttem és remélem, hogy így helyre tudom hozni. Öhm... a családom nem tudja, hogy mire vagyok képes. - teszem még hozzá, hiszen e miatt főleg fontos, hogy ne tudják, hogy ki vagyok, ebben igaza van, e miatt is kell az az álruha és persze az álca, hogy ne derüljön ki kicsoda vagyok senki számára sem. - És te... egyáltalán mire vagy képes? - ha tudja használni a képességét, azért fontos lenne, hogy kiderüljön, hogy én is tudjam, hogy mire számítsak.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Vas. 11 Szept. - 21:51



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 Nem akarom, hogy úgy érezze, hogy bármiért is lenézem. Ismertem már más mutánsokat is, akik lányként komoly erők birtokosai voltak, Jean példának okáért a mai napig is élénken él az emlékeimben. Kevesek egyike, akikkel valóban jóban voltam. Ám mivel Isabellával pocsékul bántam, a saját lelkiismeretem megnyugtatására döntöm el ezen a ponton, hogy Carrie-Ann más sorsra jut majd, vele egy fokkal kedvesebb leszek. Eddig mindig egyedül dolgoztam, elszigeteltem magamat az érzésektől, hiszen a családom is miattam halt meg, mert naív voltam, és ostoba, nem csoda, ha már nem akarok társaságot magam mellé. Mostanság viszont ez elkerülhetetlen, mert olyan ellenfelekbe botlom, akik kifognak az erőmön, így kénytelen-kelletlen társulnom kell valakivel. Akkor pedig nem viselkedhetek vele pokrócként, mert akkor nem találunk megoldást.
- Eredetileg, amikor még nem tudtam, hogy lány vagy, akkor egy áramvonalas, testhezálló szerelésre gondoltam, amibe bele van építve némi mágneses ütésálló szerkezet, taszítja a rád mért ütéseket. Tudom, hogy nem érzed a fájdalmat, de kerülhetsz olyan harci helyzetbe, ahol nem túl jó, ha lerepülsz egy háztetőről. – Bólintok, a maszk az alap a jelmeznél, lényegében az alapját képezi, hogy ne ismerjék fel, hiszen így vannak egyedül védelem alatt a szerettei. Nagyon nem mindegy, hogy megtartsa az inkognítóját. Ám mivel most csak színekben érdemes gondolkoznunk, mert nem fogok nekiesni a jelmeze megtervezésének, ezért le is ülünk, hogy megtárgyaljunk, hogyan tovább. Én az italommal, ő a gyümölcslével. Koraeste van, már mindenki hazament a reklámügynökségtől, viszont a szállása egy komoly pont lehet, egybenyíló szobák esetében, egy fürdőszobával.. nos ez érdekes helyzet lesz, de nem akarom, hogy máshol szálljon meg, hiszen bármikor szükségem lehet majd rá.
- Fogod, szerintem fogod, bizonyos mértékben mindenképpen. Nem tudom, hogyan hattok majd egymásra, ám nélküled nem sok esély van, hogy másokat is megvédjünk. Ha jól tudom, most is elrabolt egyet küzülünk, a vérszagra gerjed, a szenvedésre, és a fájdalomra. Meg kell állítanunk . – Kissé vontatottan beszélek, ez számomra is megdöbbentő, mert eddig mindig beleláttam a jövőbe, komoly magabiztosságot tudtam felépíteni, de így én is védtelennek, sebezhetőnek érzem magamat. És szó mi szó, azért ez így rémületes érzés. Az elmúlástól való félelem hirtelen rám tört, ám hős vagyok, megmentő, akinek ezúttal az a dolga, hogy szembenézzen akár a saját esendőségével is, amely most másodszor fordul elő. – Nekem az is elég, ha néhány színkombinációt mondasz. Igyekszem majd olyanra tervezni, hogy ne legyen kényelmetlen nőként viselni. – Nem, cseppet sem vagyok az a perverz vadállat, aki majd abban leli örömét, hogy a fiatal szőke lány domborodó idomait figyelje a valószinűtlenül szűk ruhában. – És mit kell rólad tudni? Mesélsz magadról?

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szer. 24 Aug. - 11:53


Morgan & Carrie-Ann




Úgy fest mindketten meg vagyunk kicsit lepődve, bár én inkább megilletődve talán főleg, míg ő egyértelműen meglepett. Másra számított, kérdés, hogy más valakire, vagy csak egyszerűen... nem is tudom. Nem gondoltam, hogy azt hiszi fiú jön, egyébként is a fiúk sem feltétlenül ügyesebbek, bár igaz, hogy engem is meglepett a tény, hogy engem kért meg erre az egészre a professzor, hiszen sosem voltam még efféle küldetésen és csoda, hogy megbízik bennem, de talán azért is küldött, mert ezzel is azt akarja megmutatni, hogy bízik abban, hogy meg tudom ezt oldani és hogy nem akarok ártani senkinek sem. Azért ez jó érzés és pont e miatt szeretnék nagyon teljesíteni is, hogy megmutassam nem döntött rosszul.
- Rendben akkor Morgan és milyen jelmez? - hallottam már arról, hogy vannak a magunkfajták között olyanok, akik tényleg szinte már hősként élnek, ahogyan az x-meneknek is van külön egyenruhájuk, de az egyenruha, nem pedig jelmez, no meg gondolom vannak fizikai okai is, mint a légellenállás, vagy ilyesmi... ennyire nem értek hozzá. - Maszk is, meg minden? - talán meglepett vagyok, de nem is annyira, hiszen még nem tudom, hogy mi a feladat és lehetséges, hogy valami olyat kell majd véghez vinni, ahol láthatnak mások is. Az én családom pedig semmit sem tud arról, hogy milyen suliba járok, vagy hogy mire vagyok képes és nem lenne jó, ha minderről mondjuk a hírekből értesülnének. Akkor már inkább valami fura jelmez, meg maszk, meg minden, amiből nem derül ki, hogy nem vagyok olyan, mint a családom. Mindenesetre lehuppanok és megvárom, amíg megkapom az üdítőmet, vagy gyümölcslevemet és várakozóan figyelek rá, hogy vajon mit is kell tenni majd. Végül is ezért vagyunk itt, szóval nem lenne értelme előbb valami kis csevegéssel kezdeni, hogy aztán jöjjön az esetleges fekete leves.
- Fájdalom? Azt... azt nem érzem, így fogom? Én nem tudom kikapcsolni az ő erejét? Vagy a csapdákra úgy sem hatna? - na igen, ha ki is kapcsolnám, ha már előre felállította őket akkor nem sokat ér. Azért látszik rajtam, hogy kissé sikerült megszeppennem, hiszen mégis csak fájdalomról beszélünk, amihez mondjuk az ember hozzászokhat, de mivel én kis gyerekkoromtól nem érzem már azt sem tudom, hogy milyen. A szigeten is iszonyatosan nehezen viseltem, amikor a saját erőmet is kikapcsoltam egy rövid időre, utána már inkább eljátszottam, hogy fáj valami, az úgy jóval egyszerűbbnek tűnt. Itt most viszont nem igen lesz választásom, ha jól értem. - Rendben, bár lehet hogy rád bízom, még sose viseltem ilyesmit... nem tudom, hogy milyennek kellene lennie. - tanácstalanul vonom meg a vállamat, hiszen sok minden van ott és én tényleg nem tudom, hogy milyennek kell lennie egy ilyen ruhának, meg hát tuti, hogy azért lesz benne kényelmetlenség az tuti, hiszen mégis csak rendesen megmutatja majd az alakomat és én azért nem szoktam kimondottan kihívó ruhákat viselni, bár ha ezt látja, akkor vélhetően eleve nem olyat csinál majd nekem, legalábbis remélem.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Vas. 21 Aug. - 21:57



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 Szó mi szó, meg vagyok lepve, mert ezzel nagyjából az összes tervemet felrúgja. Valahogy úgy sejtettem, hogy Xavier egy srácot küld, de hát egy lánnyal mit kezdek? Mármint úgy értve, hogy itt fog lakni, most akkor kerülgethetjük egymást, mert azért mégse lehet egy szál boxerben leülni sörözni innentől kezdve a kanapéra, hogy valami pankrációs meccset végigüvöltözzek az éjszaka közepén, a végén még megárt a lelkének, meg hát amúgy sem biztos, hogy értékelné a hiányos öltözéket. Ám összekapom magamat, rájövök, hogy talán zavarbaejtő a pillantásom, ezt gyorsan tisztázni kell.
- Egyrészt tegezz csak, hívj Morgannek, másrészt ne haragudj, a jelmez miatt nézlek. – Lehetnék nyersebb, az elődjével az voltam, mert ott nagyon nem értettük meg egymást, és akkor úgy gondoltam, hogy ideje egy kicsit erőt vennem magamon. Ez a lány tehet arról, ami a múltamban történt, nem rajta kell levezetnem az indulataimat, és annak sem lenne jó vége, ha minden jelölt rosszkedvűen térne vissza a birtokra, előbb utóbb Xavier is kifogyna a segítségnyújtó ötletekből. Leteszem a poharat a dohányzóasztalra, és most úgy döntök, hogy nem játszom végig az összes párbeszédet, hogy gyorsan megismerjem, hagyok magunknak időt. Kezdet nyújtok, és megrázom az övét. Érdekes lesz egy megszeppent lánnyal együtt dolgozni. - Foglalj helyet. Hozom. – Indulok el a minibár felé, amelyből gyümölcslevet hozok, természetesen ez is van, gondolok az esetleges vendégekre, főleg, hogy reklámügynökségem van, napközben nem igazán divat munka közben piálni. Még én is csak ilyenkor teszem, büntetlenül. Azért illik józannak maradnom, hiszen bármennyire is bele tudok látni a jövőbe, nem kéne elvétenem az ugrásokat, mert akkor már nem tudom visszatekerni az időt. És New York hősének gyorsan annyi lenne. – Te aztán a közepébe vágsz. Rendben, végülis térhetünk a lényegre. Egy hozzánk hasonló mutáns.. Képes arra hogy blokkolja az erőmet, de talán a tiédet teljesen nem tudja kikapcsolni. Pokoli fájdalomban lesz részed, még ha meg is gyógyítod magadat, mert olyan csapdái vannak, hogy.. A lényeg, hogy utól kell érnünk, mert fiatal lányokat kap el, és gyermeteg, perverz játékokkal szabdalja fel őket. Viszont a jelmez, amit neked terveztem, az mehet a kukába. Inkább válogass a darabokból, és majd csinálok neked valami újat. – Képes vagyok rá, és ha zavarbaejtő lenne az én stílusom, hát olyat kap, ami számára megfelelőbb. A sajátomon attól még nyilvánvalóan nem változtatok.

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Kedd 9 Aug. - 10:50


Morgan & Carrie-Ann




Puccos, még hozzá nagyon, szó se róla. Nem gondoltam volna, hogy az iskola egyik X-mene ilyen helyen él, nem is tudom, hogy miért nem a jól bevált birtokon, de gondolom ez nem is feltétlenül rám tartozik és hát nem is annyira lényeges. Maximum meglepődöm, hogy ilyen a hely, hogy a szobájába nyílik a lift, meg minden, és jó eséllyel majd amikor felérek akkor is nagy szemeket meresztve fogok pislogni majd, mert egy ilyen hotelszobának a berendezése is eléggé... hát durva lehet. Ahhoz képest, hogy nekem egy ágyam van a birtokon, közös szobában másokkal, hogy a családi házban is épp elég sokan vagyunk testvérek... itt tuti, hogy elég nagy tér van számára egyedül, sőt nagyobb, mint amilyen az egész házunk egyben odahaza.
A lift ajtaja lassan csak kinyílik, én pedig igyekszem mosolyt varázsolni az arcomra, mert hát izgulok. Sosem volt még ilyen feladatom és az is meglepő, hogy a professzor pont engem választott, de talán pont a miatt, hogy érezzem bízik bennem és már nincs priuszom. Épp elég, hogy vannak még olyan diákok, akiknek a szemében igen, azzal sajnos úgy se lehet mit kezdeni. A fickó viszont amikor meglát kész csoda, hogy nem köpi ki az italt, csak félre nyel, én pedig automatikusan nézek végig magamon, hogy van-e valami gond, de... nem tudom, hogy mi lehet. A magyarázat ad végül választ, szóval fiút várt és nem engem... hát ezzel nem tudok mit tenni.
- Öhm... jó napot! Igen, én vagyok és nem bírom, hanem egyáltalán nem érzem. - igazából fogalmam sincs róla, hogy hogyan kellene köszönnöm neki, tegezzem, vagy magázzam, ezért első körben maradok a magázódásnál, aztán majd úgy is szól, ha mégis csak tegezzem őt. Mindenesetre nyújtom a kezemet én is és megrázom az övét, bár elég zavarba ejtő, ahogyan mustrál, még ha biztosan nem is olyan szemmel nézi. -Carrie-Ann Bell. - jó eséllyel ezzel nincsen tisztában, ha egyszer azt gondolta, hogy fiút küldenek, akkor nem hiszem, hogy tudta a nevemet, mert azért ebből elég egyértelműen következik, hogy lány vagyok.
- Igen, azt kérek, elég messze van a birtok, mondjuk valami üdítőt, gyümölcslé van? De a víz is jó. - nem vagyok én egy alkoholizálós típus, bár szó se róla igazából cseppet sem árt meg nekem, részeg se nagyon tudok lenni, annál sokkal gyorsabban regenerálódik a szervezetem és mindent kivet magából, ami akár csak kicsit is káros. Nagyon sokat kellene innom rövid idő alatt, hogy hatása legyen és az is viszonylag gyorsan elmúlna és kiürülne belőle, sőt jó eséllyel a másnaposság is távolról elkerülne. - Mi lesz pontosan a feladat? - mert még erről se tudok, gondolom a professzor úgy volt vele, majd Morgan elmondja, hogy pontosan mi is, amit tennem kell, főleg ha már számára is meglepetés volt az, hogy lány vagyok. Ha elő vannak pakolva a ruhák, akkor azért kíváncsian nézem meg őket, de egyelőre nem kérdezek rá. Azt hallottam futólag, inkább csak pletyka szinten, hogy Morgan nem az a hagyományos X-men, saját ruhája van, mint egy szuperhősnek, ezek vajon az övéi, vagy nekem is ilyesmit kell majd viselnem? Biztos fura lenne, amúgy se hordok gyakran nagyon testhez álló ruhákat, de egy ilyen cucc... hát mindent kiemel, amit csak lehet, biztosan első körben rendesen kellemetlenül érezném magamat benne.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szomb. 6 Aug. - 19:48



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

 A főhadiszállás nekem már csak azért is ideális a hotelben, mert senki nem gondolná, hogy ilyen helyen lakhat egy szuperhős. Carrie-Ann jól gondolkozik, a köztudatban úgy megy a dolog, hogy egy véres összecsapásból mennyivel egyszerűbb egy félreeső helyen meghúzni magát az embernek. Nekem viszont itt van a reklámcégem is, nappal fogpaszta mosollyal fogadom az ügyfeleimet, foglalkozom a rendezvényeimmel, hogy aztán amikor leszáll az este, kivessem magamat a sötétbe, és utánajárjak, hogy mi nem működik megfelelően New Yorkban. Ez a mostani mutáns viszont kissé veszélyes, nem fogok egyedül boldogulni vele. Nem akarom otthagyni a fogamat. Nem szokásom megsérülni, mindig előre tudom, hogy hová kapnám az ütést, vagy a csapdát, ezért afféle tánc a harc, mintha balettoznék. Viszont ha így telibe kap egy komolyabb ütés, vagy belém vágódik egy drótcsapda, akkor vége, ez a fiú viszont a fájdalomra sem annyira érzékeny, rá van most szükségem. A ruháit majd úgy kombináljuk, hogy számára minél inkább testhezálló legyen. Mármint illjen a stílusához. A kanapémon ücsörgök egy itallal a kezemben, feltett lábakkal, mostanra várom, szerencsére nem késik, azt nagyon nem szívlelném. Azzal már eleve eloszlatom a találgatásokra való okot, hogy a szálloda igazgatójánál jelzem, hogy egy fiatal srác lesz a bentlakó gyakornokom, és ahogyan ők elsőre, később majd én is elképesztően meglepődök, most még félre is nyelek, hogy egy fiatal szőke lány lép be az ajtón. Miután kiköhögtem magamat, megtörlöm a számat, és felpattanok.
- Azt hittem, hogy Xavier egy srácot küld. Te lennél az, aki annyira bírod a fájdalmat? Morgan Foster. – Nyújtok kezet, és az alakját mustrálom, de nem olyan szemmel, mint aki egyből le akarja tépni a ruhát. Inkább az izmait, a magasságát, tehát láthatja rajtam hogy a jelmezével kapcsolatban merülnek fel benne aggályok. – Egy italt? – Invitálom beljebb. Kár azon görcsölnöm, hogy az igazgatóval mennyire félreértettük egymást. Ha már így alakult, akkor így kell dolgoznunk, ha lány, akkor lány. Azért a maszk részt nagyon áll majd alakítani, hiszen nem valószinű, hogy ezt a szőke hajzuhatagot levágja a kedvemért. Mivel foglalkozott ez a lány eddig? Még nem nagyon hallottam róla, csak a képességével voltam tisztában. Ha Xavier ennyire bízik benne, biztosan komoly tudással rendelkezik. Vajon terepen mennyire bevethető? Teljes mértékben a kezébe kell helyeznem az életemet, ami azért nehéz, hiszen eddig a saját jövőbelátásom mindenre megoldás volt. Itt most vakon kell társat választanom..

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Indiana Evans
Hozzászólások száma : 149
Kor : 20



TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Vas. 31 Júl. - 9:27


Morgan & Carrie-Ann




Még, hogy én megyek küldetésre? Na ezt se gondoltam volna, de talán nem lesz rossz kicsit távol maradni az iskolától, mondjuk legalább egy időre. Nem mondom, hogy még mindig egyáltalán nem találom a helyemet, de lehetne jobb is a helyzet. Már elég sok idő telt el és legalább úgy fest, hogy a professzor megbízik bennem, ha már a társaim nem. Ez legalább előre lépés. Tudom, hogy nagy hibát követtem el, de nem hiszem, hogy lehetetlen lenne jóvá tenni, csak... nehéz. Ezért is nem mondtam nemet, akármi is legyen a feladat. A képességemet kell majd használnom, még nem tudom, hogy melyiket és azt sem, hogy pontosan mi miatt is megyek, csak hogy kivel kell találkoznom. A fickó, ez a Morgan maga is x-men, de nem a birtokon él, hanem afféle igazságosztóként funkcionál. Ez azért elég meglepő dolog, mert még nem találkoztam ilyenekkel, a legtöbben titkolják azt, hogy mire képesek, nem hangoztatják, mint ő. Ő ellenben, mint valami szuperhős állítólag még saját ruhát is készíttetett magának, de ha neki így a jó... Bár nem tudom ebből nincs-e gond az újságokban, amikor elvileg titokban tartjuk ezt az egészet, de hát biztosan van logikája a dolognak, meg ha fontos dolgokat tesz, akkor én aztán végképp nem szólhatok bele, hogy ki mit csinál.
Egyetlen hátizsák van nálam, pár cuccal, mert nem tudtam, hogy egyáltalán mit kell vinnem. Meglep, hogy egy hotel a cél és nem pedig mondjuk egy lakás, esetleg valami... nem is tudom, olyan igazi főhadiszállás, na nem mintha tudnám milyennek is kellene lennie az igazi főhadiszállásoknak, mert még nem láttam olyat, ha csak a birtokon nem mondjuk valami affélének.
- Öhm... hello, Morgan Fosterhez jöttem. - na igen, remélem, hogy ezen a néven van bejelentkezve és nem valami álnéven, mert akkor a pasasnak gőze se lesz róla, hogy kit keresek, de úgy fest, hogy tudja. A lifthez irányít, hogy menjek a legfelső emeletre, ő meg felszól telefonon, hogy érkezem, mert hogy a lift eleve ott nyílik a szobába, nem tudok ott már kopogtatni. Szóval első körben a lifthez megyek, addigra a fickó elintézi a telefont és már nincs más dolgom, mint megvárni amíg ő maga indítja nekem a liftet a megfelelő emeletre, hogy ott már eleve úgy lépjek ki, hogy valószínűleg ez a Morgan vár rám, hiszen tudja, hogy érkezem. Azért rendesen izgulok szó se róla, és érthető is. Nem tudom pontosan, hogy mi lesz a feladat és azt sem, hogy mennyire komoly vagy veszélyes, de majd meglátjuk.

Aktuális viselet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Jesse Spencer
Hozzászólások száma : 102
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   Szer. 27 Júl. - 18:39



Carrie-Ann & Morgan
people change and forget to tell each other

Nem tudom, hogy működni fog-e, hetek kellettek, amíg felgyógyultam a legutóbbi sérülésekből. Ez a mutáns egyértelműen veszélyes, hiszen képes mindenki más specialitásait blokkolni, ezért nem tudhattam, hogy a következő pillanatban a szögesdrótos késrengeteg rám hullik. Belelátok a jövőbe, ám ha ez nem működik, csakis a reflexeimben bízhatok, amik jól működnek egy átlagos bűnöző esetén, ám ez az öreg valami szuperzseni lehet, kiszámítja a kiszámíthatatlant. Olyanra van szükségem, aki maga is képes a blokkolásra, hiszen az ilyen mutáns ismerheti ennek a rejtelmeit. Ráadásul úgy tudom, hogy van köztünk valaki, aki képes a spontán regenerációra, ezt talán nem lehet úgy kikapcsolni, hiszen akkor azonnal meg is halna egy több száz éves halhatatlan. Az valahogy sejt szinten működik, csak annyi, hogy érezné a fájdalmat, jobban, mint amikor tompán visszajön neki minden sebesülés. De ez most nem érdekelhet, a szükség törvényt bont. Igaz, hogy fájdalmai lesznek majd, de jóval gyorsabban fel fog gyógyulni belőle, mint én. Ezt az illetőt pedig meg kell állítani. Miután én főleg New Yorkban tevékenykedek, nem az első eset, hogy Xaviert kérem meg, hogy küldje ezt a fiatalt, aki a profilba vág. Mivel nem tudom, hogy milyen színeket kedvel, ezért még a jelmezében csak az alakot illetően gondolkoztam. Mindenképpen fontos az álca, hiszen nem szabad lebuknunk, meg kell őriznünk a személyazonosságunkat. A jelmez alakját illetően viszont nem tudtam dönteni, ezért három gumialapú ruhát készítettem a számára, valamelyiknek csak maszkja van, egy másiknak a teljes arcát eltakaró rész, viszont kilátszik belőle a haja, a harmadiknál még annyira sem. A test része szintén variálható, vannak kesztyűk, rövid felsők, hosszú felsők, akár a három jelmez még keverhető is, ha úgy szeretné. Miután a Four Seasonban van a főhadiszállásom, oda várom őt is. Az elnöki lakosztály az enyém, mivel nem lenne energiám fenntartani egy saját lakást, ezt meg takarítják, csak egy bizonyos szobába nem lehet bemenni, ezt időzáras széf védi. Itt vannak a spéci cuccaim. Hátradőlök a kanapén, és várom, hogy érkezzen a srác, akivel még sosem találkoztam. Mivel Xavier nem említette, hogy lánnyal kell majd együtt dolgoznom.

a hozzászólás Carrie-Annnek készült, írás közben a Promise című számot hallgattam. just for you  


©




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben   

Vissza az elejére Go down
 
Carrie-Ann & Morgan - Küldetésben
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» [Küldetés] Hogy készítsünk babát?
» [Játékos Küldetés] A Kaszás Katakombája
» 2. Kiképzőterep
» Konoha kapuja
» A falu vezetőjének irodája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-