we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Jean Grey
Kedd 16 Jan. - 15:07

Sürgősségi ügy
by Aaron Adler
Pént. 12 Jan. - 15:56

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Hétf. 8 Jan. - 7:30

Kerti lugas (fürdő előtér)
by Nikola Tesla
Kedd 2 Jan. - 14:44

Alysa & Rashid - Kötözések
by Alysa Tate
Szer. 27 Dec. - 14:06

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Kedd 19 Dec. - 10:17

Utak, ösvények
by Dakota Lincoln
Pént. 8 Dec. - 17:16

Top posting users this month
Nikola Tesla
 
Jamie Cavenaugh
 
Jean Grey
 
Mesélő
 
James Hurley
 
Faye Adler-Barlow
 
Aaron Adler
 
i'm here





Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 2 Bots

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Csatlakozás az X-ekhez

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chris O'donnell
Hozzászólások száma : 30
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Csatlakozás az X-ekhez   Pént. 1 Júl. - 21:10

First topic message reminder :

A taxiban ülve azon járt az eszem, hogy vajon mit szúrtam el, amiért így félresiklott az életem. Nem olyan régen még minden rendben volt aztán villámcsapásként minden tönkrement. A szüleimet lehet, hogy megölték azonban az is lehet, hogy nem ráadásul nekem is menekülnöm kell. Ráadásul a legjobb barátom, aki az egyetlen volt elküldött helyre ahol állítólag biztonságba lehettem. Mivel már évek óta ismertem és vakon megbíztam benne ezért azt tettem, amit mondott. Tisztában voltam vele, hogy ismer néhány elég veszélyes fickót azonban ezek még náluk is veszélyesebbnek tűntek. Vagyis én így gondoltam ugyanis még a szokásosnál is jobban próbált ködösíteni. Mikor megállt a kocsi nem akartam hinni a szememnek és rögtön arra gondoltam, hogy rossz helyen vagyok.
- Ez a helyes cím?
- Igen.
- Nem tudja mi ez a hely?
- Hát egy iskola.
Nem volt mit tennem, mint kiszállni és kifizetni a taxist, aki gumi csikorgatva azonnal el is húzta a csíkot. Néhány percen keresztül bámultam az épületet, ami simán elment volna egy kastélynak is. Nem tudtam, hogy itt kicsodák lakhatnak, de nagyon reméltem, hogy tényleg tudnak segíteni meg találni a szüleimet. Így hát odaléptem az ajtóhoz és ökölbe szorított kézzel dörömbölni kezdtem az ajtón. Meglehet nem valami udvarias viselkedés akkor viszont nem volt kedvem jópofizni. Úgy döntöttem amint kinyitják, az ajtót keresek valami fejest és kiderítem, mit tudnának értem tenni.


A hozzászólást Dick Grayson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 1 Júl. - 22:25-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : ๑ Lily Collins
Hozzászólások száma : 204
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Csatlakozás az X-ekhez   Szomb. 2 Júl. - 20:22



Leah, Dick & Jean
Ha igazán veszélyes lenne, valószínűleg nem is jut el eddig. Tudom, hogy azért ennyire figyelnek a birtokot megközelítőkre, hiszen ha nem így lenne akkor könnyen bejuthatnának újságírók, fotósok, akárkik is, és lássuk be bőven vannak olyan diákok, netán x-menek, akiknek a külseje is elég látványos ahhoz, hogy azt ne akarják a nagy világ számára mutogatni. Azért is vagyunk távol és azért van elég jó védelme a birtoknak. Ha ez a srác eljuthatott eddig, annak biztosan jó oka van, ezért is nem mászom bele a fejébe annál jobban, mint amennyi elért hozzám az idegességéből. Annyit viszont megteszek, hogy legalább kiterjesztem az elmém határait kicsit és üzenek a professzornak, hátha a birtokon van és tud valamit erről a fickóról. Ez az, ami pont nagyjából akkor történik, amikor az előttem álló fejében meglehetőségen különös gondolatok követik egymást. Annyira már tudom kontrollálni magamat, hogy ne kerekedjenek el a szemeim, de annyira nem vagyok profi, hogy rezzenéstelen maradjon az arcom. Egy pillanatra enyhe zavar látszik rajtam, még a pillantásomat is lesütöm, habár ezt akár annak is betudhatja, hogy félénk típus vagyok és egy ismeretlen áll előttem. Ezek után már nem meglepő, hogy a szavai után következő gondolatok is nyílt útra találnak felém. Szegény, ki tudja milyen rémes dolgok történhettek vele, ami miatt itt van most. Remélem, hogy a professzor tud róla valamit és itt maradhat, ha talán senkije sincs.
- Remélem, hogy az ismerősöd nem tévedett. Én Jean Grey vagyok és ez egy iskola. Én is diák vagyok itt, ahogyan sokan mások is. Sokan olyanok, akik nem tudnának hová menni, akik... különlegesek valamiben. Te különleges vagy? - nem akarok mélyre ásni, nem akarok kutatni a fejében, maximum csak a gondolataira vagyok nyitott, amíg nem derül ki, hogy pontosan ki is ő és miért van itt. Addig nem is szambázhatok csak úgy el az útjából. Ha veszélyes küldeni fog valakit a professzor, ha nem, akkor üzen majd, hogy bejöhet, vagy hogy netán vezessem hozzá, vagy ha dolga van, hát segítsek én. Végül is erre is volt már példa, vezettem körbe újakat az iskolában, hiszen az egyik legrégebbi itteni diák vagyok. Lassacskán akár még X-men is lehetnék, ha akarnék persze, de én jobban érzem magamat a diákok között, vagy a betegszobán, nem vagyok egy harcos alkat.
Amikor a két diák érkezik jelentőségteljes pillantással fordulok meg és nézek hátra rájuk. Remélem, hogy az is elég, nem kell más módon üzennem, hogy menjen, mert itt most nincs dolguk, hiszen ismeretlen vár bebocsátásra, és amíg nem tisztázódik, hogy kicsoda akár még veszélyes is lehet. Szerencsére veszik a lapot és hamarosan tovább állnak. Na ezért engednek át ritkán valakit a bejáratig, hiszen itt akár már el is szólhatja magát valaki úgy, hogy azt aztán nehéz kimagyarázni.

♫ Flashlight ♫ ϟ Ruha » Újonc érkezik » ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chris O'donnell
Hozzászólások száma : 30
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Csatlakozás az X-ekhez   Pént. 1 Júl. - 22:52

Mikor meghallottam, hova is lettem küldve nem akartam hinni a fülemnek. Fogalmam sem volt miért küldhetett egy iskolába engem. Lehet, hogy Tom arra gondolt, hogy a rossz fiúk egy suliban sosem keresnének. Ez mondjuk nem olyan nagy marhaság ugyanis nem erősségem a tanulás. A lógás sokkal jobban ment nekem, de nem az én hibámból pusztán a tanárok nem lopták be magukat a szívembe. Meg akartam kérdezni mégis pontosan milyen iskola is van ott azonban ő addigra már elment méghozzá sietve. Az a pasas vagy tudott valamit erről a környékről vagy pedig egy sürgős fuvarhoz riasztották. Nem volt más hátra, mint előre és remélni a legjobbakat. Míg az ajtóhoz értem igyekeztem alaposan szemügyre venni az épületet és megállapítottam nem csak puccos, hanem hatalmas. Én valószínűleg eltévedtem volna egy ekkora házban, sőt egész biztos, hogy térkép nélkül a mosdót sem találtam volna meg. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy olyan bentlakásos suli lehet sznob diákoknak. Ettől a gondolattól kicsit megrémültem ugyanis nem akartam, hogy egy nyafogó nyelvtanár nyisson ajtót, aki minden egyes mondatomba beleköt. Egyszer volt egy ilyen tanárom, akinek feltett szándéka volt, hogy úriembert farag belőlem és az osztálytársaimból. Egyik óra előtt, hogy némi önbizalmat öntsek magamba sutyiban megittam vagy fél liter ecetet. A nő természetesen ismételten pikkelt rám és belemászott az arcomba, amitől még idegesebb lehet és akkorát böffentettem, hogy összeesett, mint egy krumplis zsák. Ez után az eset után végre megtanulta, hogy nem illik behatolni más intim szférájába. Szóval ott álltam az ajtó előtt és éppen kopogni akartam mikor váratlanul kinyílt az ajtó és egy mosolygó angyal állt mögötte. Barnás haján megcsillanó napfény vöröses színt kölcsönzött neki, ami még ellenállhatatlanabbá tette. Meleg, kedves tekintetétől még egy frizsider is simán leolvadott volna. Pár pillanat erejéig elképzeltem, ahogyan ez a nő átöleli meztelen felső testemet azonban rögtön kiráztam a fejemből ezt az ostobaságot és próbáltam odamenetelem céljára koncentrálni. Valami olyasmiről beszélt, hogy nem mehet oda be akárki, ami engem egyáltalán nem izgatott bár ismételten megfordult a fejemben, hogy lehet átverés az egész.
- Dick Grayson vagyok és egy ismerősöm azt mondta, hogy maguk tudnának segíteni nekem.
Legbelül több érzés kavargott bennem egyszerre, mint félelem, bizonytalanság, türelmetlenség, harag.
~Azt ajánlom ennek a nőnek, hogy minél előbb vezessen, valamilyen fejeshez vagy nem állok jót magamért. A szüleimmel ki tudja, mi van talán nem is élnek nincs időm jópofizni. ~ gondoltam magamban.
Egész végig morcosan néztem magam elé nem, csak azért mert morcos voltam, hanem azért mert mindig ilyen képet szoktam vágni.



A háta mögül nem olyan messze tőlünk lépések zaját véltem hallani. Ahogyan erősödött úgy csatlakozott hozzá két kacarászó leányzó hangja.
- Csak a pufi adhat neked erőt és mindent lebíró akaratot.
- Hahhaha.- ezt nem értettem kristály tisztán, bizonyára ezért mert a másik lány teli szájjal nevetett.
Pár pillanatra elhallgattak majd mindketten hangosan és persze vidáman felnevettem majd elindultak felfelé egy lépcsőn. A kételyeim egyre nagyobbra nőttek miszerint egy leány kollégiumba lettem küldve.
~ Mégis mit képzelt mit tudnának ezek nekem segíteni? Lehet, hogy az egész egy baromi nagy átverés és most otthon fetreng a röhögéstől. Na, érjek, csak haza esküszöm, a saját golyóival fogok megetetni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : ๑ Lily Collins
Hozzászólások száma : 204
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Csatlakozás az X-ekhez   Pént. 1 Júl. - 21:40



Leah, Dick & Jean
Nem, közel sem vagyok olyan profi, mint a professzor, talán nem is leszek soha. Valahogy nem tudom olyan jól kontrollálni a gondolataimat, e miatt olyan jól elengedni se tudom magamat, hogy tényleg nyitott legyek mindenre. Furcsa egy kettősség, hiszen pont hogy nagyon oda kellene figyelnem, miközben pedig elég lazának is lenni, hogy ne szabjak gátakat saját magamnak... ki érti ezt? Ettől még persze gyakorolok, ahogyan ma is, nem is olyan messze a bejárati csarnoktól az egyik kedvenc helyemen a belső kertben. Elég nyugodt és békés és a szökőkút csendes csobogása mindig segít koncentrálni. Ez most sincs másképp, egészen sikerül szabadjára engednem az elmémet, annyira, hogy még azt is érezzem elég nagy feszültséggel közeledik valaki az iskola felé. A kocsi neszeit meg se hallom, hiszen annyira nem vagyok közel, ellenben a fokozódó izgatottságot sikerül érzékelni, főleg mert új rezgések ezek, nem olyanok, amiket már megszoktam. Azt hiszem a professzor is ezek alapján tudja megkülönböztetni egymástól az embereket, mutánsokat, mert mindenkinek más az elme lenyomata, az agyhullámai.
Így aztán pillanatokkal korábban állok fel és indulok meg az ajtó felé, hogy aztán már szinte csak másodperces késéssel nyissak ajtót, majdhogynem amikor még a kopogtatónk le sem engedte a kezét. Meglepett, de barátságos mosolyt varázsolok az arcomra, hiszen még ha nem érezném, akkor is süt róla, hogy ideges, de persze most már ki kell zárnom őt a fejemből, hiszen nem használhatjuk fel mások ellen a képességünket, az nem fair.
- Szép napot! Mi járatban? Keresel esetleg valakit, vagy rokonhoz jöttél? Nem tudom mennyire tudod, de ez egy magánintézmény, nem igazán jöhet be csak úgy akárki. - nem véletlenül általában előzetes egyeztetés révén engednek be csak bárkit is ide, még a birtok határon is nehéz átlépni úgy, hogy arról ne tudjon valaki, ha már nem, hát a professzor, maximum ha ő nem tartózkodik itt, akkor helyettesítik. Én mondjuk reggel láttam, de hogy azóta elment-e azt nem tudom. Ettől még szívesen segítek az ismeretlennek, könnyen lehet, hogy valakinek a hirtelen betoppanó rokona, netán mutáns, aki segítséget kér, de azért óvatosnak kell lenni, lehet firkász is, aki szimatolni akar, bár a rezgései nem olyanok voltak.
♫ Flashlight ♫ ϟ Ruha » Újonc érkezik » ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chris O'donnell
Hozzászólások száma : 30
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Csatlakozás az X-ekhez   Pént. 1 Júl. - 21:10

A taxiban ülve azon járt az eszem, hogy vajon mit szúrtam el, amiért így félresiklott az életem. Nem olyan régen még minden rendben volt aztán villámcsapásként minden tönkrement. A szüleimet lehet, hogy megölték azonban az is lehet, hogy nem ráadásul nekem is menekülnöm kell. Ráadásul a legjobb barátom, aki az egyetlen volt elküldött helyre ahol állítólag biztonságba lehettem. Mivel már évek óta ismertem és vakon megbíztam benne ezért azt tettem, amit mondott. Tisztában voltam vele, hogy ismer néhány elég veszélyes fickót azonban ezek még náluk is veszélyesebbnek tűntek. Vagyis én így gondoltam ugyanis még a szokásosnál is jobban próbált ködösíteni. Mikor megállt a kocsi nem akartam hinni a szememnek és rögtön arra gondoltam, hogy rossz helyen vagyok.
- Ez a helyes cím?
- Igen.
- Nem tudja mi ez a hely?
- Hát egy iskola.
Nem volt mit tennem, mint kiszállni és kifizetni a taxist, aki gumi csikorgatva azonnal el is húzta a csíkot. Néhány percen keresztül bámultam az épületet, ami simán elment volna egy kastélynak is. Nem tudtam, hogy itt kicsodák lakhatnak, de nagyon reméltem, hogy tényleg tudnak segíteni meg találni a szüleimet. Így hát odaléptem az ajtóhoz és ökölbe szorított kézzel dörömbölni kezdtem az ajtón. Meglehet nem valami udvarias viselkedés akkor viszont nem volt kedvem jópofizni. Úgy döntöttem amint kinyitják, az ajtót keresek valami fejest és kiderítem, mit tudnának értem tenni.


A hozzászólást Dick Grayson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 1 Júl. - 22:25-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Csatlakozás az X-ekhez   

Vissza az elejére Go down
 
Csatlakozás az X-ekhez
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: X-Birtok :: Földszint :: Bejárati csarnok-