we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Hétf. 19 Feb. - 17:29

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Folyosók
by Jean Grey
Hétf. 12 Feb. - 18:09

Faye & Jamie - Végre együtt!
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 10 Feb. - 20:33

Kerti lugas (fürdő előtér)
by Adrienne Meyer
Szer. 31 Jan. - 21:07

Alysa & Rashid - Kötözések
by Alysa Tate
Szer. 27 Dec. - 14:06

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Kedd 19 Dec. - 10:17

Utak, ösvények
by Dakota Lincoln
Pént. 8 Dec. - 17:16

Top posting users this month
James Hurley
 
Jamie Cavenaugh
 
Faye Adler-Barlow
 
Jean Grey
 
Emma Frost
 
Mesélő
 
i'm here





Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Sürgősségi ügy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 17 Feb. - 15:27


Hattyúdal



Az a valami egyértelműen nem Leah. Csak valami, ami hasonlít rá, ám mozgása akár egy ragadozóé. Ez a lány már életében is valami komoly hatalommal rendelkező mutáns lehetett, aki csak megtévesztette a szöszi Shannont, eljátszva a saját halálát, vagy talán meg is halt, de így sem tűnt el teljesen, és most arra vár, hogy valahogy új életre keljen Aaron által. Hogy ha ehhez ismét Shannont kell kihasználnia, aki már Leah életét éli, hát megteszi. Ám Aaron azt is kitalálhatja, hogy jó eséllyel Leah sosem létezett, legalábbis úgy, ahogyan a barátnője hitte, hanem az a sötét mutáns valahogy egy korábbi testet felhasználva alkotta meg Leah Carlmichael személyazonosságát, és talán már sosem tudni meg, hogy ki is volt az egykori távolkeleti kis barna. Csak valaki, akit az a lény megölt, és átvette a helyét. Most pedig lehetésges, hogy éppen ezt próbálja meg a naív lánnyal, aki neki próbált meg segíteni. Bárhogy is legyen, a teremtmény nem nagyon vesz tudomást Aaronról, nem is válaszol, csak órákon át hallgat, szinte mozdulatlanul, és akkor szólal meg, amikor egy benzinkutas pihenős táblát mutat az út.
- Ott kanyarodj le, ki kell mennem. – Ebből látszik, hogy amíg Leah testében van, addig igenis emberi funciói vannak. Viszont ha Aaron kiűzi belőle, akkor mi a garancia, hogy Leah túl is éli, hiszen elsőre is majdnem belehalt. Ám Aaron képességeivel nincsen tisztában a sötét teremtmény, ezért a férfi megpróbálhatja meglepni valahogyan. Ha megálltak, az ál-Leah kipattan a kocsiból, és eltűnik a mosdók irányában.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 31 Jan. - 21:05



Aaron & Leah



Csak egy pillanatnyi az öröm, ahogy Leah megmoccan, ám a felnyíló szemek azonnal el is űzik a varázst. Nem kell megszólalnia, nem kell semmit sem tennie, hogy tudjam, ez nem ő. Már a tekintete elég, hogy elhúzzam magamtól a kezem, nincs szükség fizikai kényszerre. Hiába a test, hiába a megszokott, tudom, hogy ez nem ő. Ahogy azt is tudom, hiába irányítanám rá a hirtelen dühöm, még ha most az az izé uralja is, a test Leah-é, akinek később fájdalmat okozna tettem.
Így csak ökölbe szorul két kezem, ahogy figyelem, miként finnyázik a ruhák között. Noha nem hiszek benne, isten a tanúm rá, hogy megbánja.
- Miből gondolod, hogy nem? – kérdezek vissza sötét tónusban. Nem, most nem kell elfedni valódi énem, ha ez a kis görcs valóban ismerne, nem szórakozna ilyen jól. Amint sikerül visszakapnom Leah-t, még ha életre is kel a másik, saját tíz körmével fogja megkaparni az újabb gödrét, szinte már megváltásnak érezve a poklot, ahová kerül. Mert a földi létben nem lesz köszönet.
- Arizona-ba? Gondolom motorral. Már ha nem félsz felülni mögém – villantom ki gúnyos mosolyom, immár én is ruhában, miközben megindulok lefelé. A konyhában az egyik fiókból egy térképet veszek elő, de csak belegyűröm a dzsekim zsebébe. Azért már épp eleget motoroztam, hogy az államokat nagyjából betájoljam. Inkább ott lesz majd rá szükség.
Aztán amikor a kulcsért nyúlnék jut eszembe, hogy az ott maradt, a városban, hisz tegnap azzal kirándultunk, így hát irányt változtat a kezem, van nekünk autónk is.
- Vagy kocsival – dünnyögöm az orrom alatt, és kilépek a házból, megvárva, míg a bitorló követ, majd bekulcsolom az ajtót és a garázst nyitva az autóba ülök. Gondolom nem kell hívogatni, nyugodtan, a belső vihart meghazudtoló nyugodtsággal gurulok ki, egyetlen gombnyomással zárva az ajtót és kanyarodom is rá az útra, belőve az irányt. Hosszú út lesz ilyen utálatos társaságban…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 19 Jan. - 14:58


Hattyúdal



A jelenést nem igazán hatja meg Aaron morgása. Türelmesen lebeg a semmi közepén, míg Aaron szitkózik, és simogatja a kómába esett lny homlokát. Leah bezzeg sosem látta ennyire gyengének, reményvesztettnek a pasiját, a lány viszont abbahagyja a rohamot, az csillapodni tűnik, amikor a férfi végül nincs más lehetőségként belenyugszik, hogy csak az az út van, ha elfogadja a szellem feltételeit.
- Engem ez nem érdekel. Természetesen én is megyek, ott kell lennem, amikor megteszed. – Feleli rideg kegyetlenséggel, s semmivé válik, hogy aztán Leah teste megmoccanjon Aaron ujjai alatt. A lány kinyitja a szemét, s ugyanaz a tekintet néz vissza a férfire, amit a jelenés pillantásában is látott. Valami mélyen gyökerező vöröses láng, ebből tudhatja, hogy nem a szerelme az, hanem valaki, aki az eredeti Leah volt, ő szállta most meg a lány testét. Az a valami most felül, és megmozgatja a tagjait, s elégedetlenül húzza el a száját. – Sietnünk kell, ha elpusztulok, ő is velem. – Rázza el Aaron kezét, ha az még nem húzta volna vissza. Kegyetlenül nevet, amikor a férfi fenyegeti, ő addig Leah ruhái között válogat. Egy fekete kapucnis pulcsit húz fel, s a fejére is húzza, vélhetően nem akar majd nagyon kitűnni a tömegből.
- Miből gondolod, hogy tudsz ártani nekem? Keress inkább egy térképet. Hogyan juthatunk el a leginkább problémamentesebben Arizónába? – A jelenés láthatóan komolyan is gondolja, nem kérdés, hogy azonnal indulni akar, lévén az ideje véges, ezzel aztán tudja zsarolni Aaront is.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 12 Jan. - 15:56



Aaron & Leah



Hogy ki az eredeti és ki csupán a másolat? Azt hiszem, az én szemszögemből itt nincs kérdés, ám csak undorodó fintorom a válasz a lény szavaira. Van-e értelme vitatkozni, egyáltalán megengedhetem-e magamnak a jelen helyzetben? Valahogy kétlem. Noha Leah szíve újra dobog, még nem éledt fel, még minden olyan bizonytalan. De hiába kattog az én agyam, hiába vagyok többnyire olyan eszes, most nehezen találom az összefüggéseket, a megoldás kulcsát. Az a doki valamit beadott Leah-nak a kórházban, amitől aztán rosszul lett. De tényleg attól lett rosszul, vagy emiatt az izé miatt. És azt a szert a doki akarta, vagy ez? De ha képes testet ölteni, ha képes befolyásolni másokat, akkor miért van itt ilyen gyenge szellemutánzatként. És egyáltalán... Ha halott, hogy képes erre?
- Hogy örökbe? Előtte úgy állítottad be magam, mint egy mártír. De ezek szerint képmutatóbb vagy, mint bárki más - fintorodom el. Igen, Leah elmesélte a történetét, köztük ezt a lányt is. Aki szerinte olyan kedves, olyan együttérző, olyan jó barát volt. Na, erről ennyit. Ha végzünk, kissé fel kell világosítanom Leah-t, milyen rosszul is ítéli meg az embereket.
- Hullaásónak nézel? - morranok, türelmetlenül dobolva az ujjaimmal az asztalon, olykor végigsimítva a hüvös testen, mibe most csak pislákolni jár az élet. És úgy tűnik, tényleg így van, kétségbeesett tehetetlenséggel fordulok felé, nem mintha bármit is tehetnék a gyenge roham ellen, max arra figyelek, hogy se a fejét ne verje oda, se a nyelvét ne harapja el, nyelje le. Egyik sem lenne pozitív mellékhatás a jelen helyzetben.
- És mi a garancia arra, hogy amíg én a maradványaid kotrom, neki nem lesz baja? Mert gondolom azzal egyetértesz, hogy még sem hurcolászhatom magammal az élettelen testét? - firtatom, miközben szavaim ellenére felmarkolom, hogy meginduljak a szobám felé. Egyrészt még sem fekhet itt az asztalon, másrészt nekem se ártana valami öltözet. Az az izé meg vagy követ, vagy bevár, míg Leah-t ágyba dugom, betakarom, ujjaim végigsimítanak hűs homlokán,majd gyorsan ruhát öltök.
- Ugye tudod, hogy ezt nem úszod meg? - vetem még oda a lénynek, immár indulásra készen. Ha meg is lelem, ha ki is kaparom, ha újra is éled... Én fogom kinyírni, az tuti.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Kedd 2 Jan. - 17:32


Hattyúdal



A jelenést nem túlzottan zavarja, hogy Aaron félig-meddig már rá is készült, hogy összebújjon a lánnyal, s nem vet rá semmi olyan pillantást, ami akár kicsit is emlékeztetni arra a kis barnára, akit oly régóta ismer, és kedvel. A kísértet szenvetlen, hideg tekintettel bámul rá, ha látni is rajta bármi érzelmet, az valami mélyen gyökerező harag lehet.
- Olyasmi. – Leheli alig hallhatóan, nagyon úgy fest, hogy minden erejére, koncentrációjára szükség van, hogy egyáltalán jelen tudjon lenni. – Ő legalábbis ezt hitte. Nem furcsa? Őt hívod Leah-nak, holott én vagyok az. Mindig is az voltam. A kis másolatom a nyomomba se ér. – Vonja meg a vállát, mintha lenne jelentősége ennek az emberi reakciónak. Végigméri a kettőst, a felemelkedő fiút, és a kómában heverő lányt, majd válaszol ismét. – Mit is akarhatnék? Az életemet vissza. Azt hitted, hogy örökbe adom neki? Ha elmész abba a fogházba, és megtalálod, hogy hol kapartak el, akkor új életre tudok kelni, te pedig visszakapod a szőkédet. Ha nem, akkor vége, mindkettőnknek. – Kissé talán zsarolásnak tűnik, ahogyan előadja a dolgot, de látszik, hogy nem viccel. Alakja picit áttetszőbbé válik, mire a kómában heverő lány „álmában” fulladozni kezd, mintha elhagyná az életereje. Lehet, hogy a halálán van, és tényleg össze van kötve a két lány?




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 8 Dec. - 16:02



Aaron & Leah



Hát azt nem mondom, hogy felzokogok a megkönnyebbüléstől, ahogy megérzem kezem alatt az apró szív gyönge rebbenéseit, de valami nagyon is hasonló érzés jár át. HIába hiszi azt bárki, még akár Leah vagy a saját húgom is, nekem ő több, mint eddig bárki. Őrült vagyok, eszelős, beteg, tudom, de attól még egy bolond is szerethet valakit, nem?
- A rohadt életbe - nyögök fel, mert csak ennyi telik tőlem, ahogy abbahagyom a szívmasszázst, majd az arca felé hajolok, gyöngécske légvételeit ellenőrizve, nem-e hagy ki, nem áll-e meg megint.
És ekkor talán szólal meg egy hang mögöttem, önkéntelen összerezzenésre késztetve. Hát ki a fene ne lepődne meg egy ilyen helyzetben?
Mint a villám, úgy pördülök meg, még azzal sem foglalkozva, hogy cseppet pőre vagyok. valahogy nem ez a lényeg, hanem amit az az izé mond.
Hogy meglepődök-e a helyzettől? Talán egy csipetnyit, de messze nem annyira, mint ahogy azt egy normális ember tenné. Mutánsként sok mindent láttam és tapasztaltam már.
- Nem hiszek a szellemekben. És úgy sejtem, asztrál kivetítés sem lehetsz, legalább is Leah elmondása alapján, te már rég hulla vagy.
Nem finomkodom, noha csak gyanú éled bennem, hisz az alak Leah mása, de tudom, ez nem ő, mert ő nem tartana vissza magától, nem tenne ki ilyen kínnak mindkettőnket.
- Mi a fenét akarsz tőlünk? - firtatom, miközben kikapok az egyik fiókból egy nagyobb anyagdarabot, amit többnyire takarításhoz használok, az edények eltörölgetésére, de most tökéletes lepel lesz belőle, legalább amolyan törülköző formában. És persze közben oda-odalesek Leah testére is, megérintem, ellenőrzöm a pulzusát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 17 Nov. - 18:20


Hattyúdal



A fiú dühödten küzd Leah életéért, és a másodpercek kímületlenül peregnek. Pulzus vagy lélegzetvétel nincs. Ha most így átgondolja, már tényleg évek óta ismerik egymást, sok mindent átéltek együtt, és most tényleg ez lenne a vég? Egy ostoba kórházi látogatás? Nem is ismerték azt az alakot, aki Leah-t elkábította, de most, hogy Aaron visszaemlékezik, az a fickó nem is akarta megerőszakolni a lányt, de akkor mit matatott rajta? Végül Aaron nem túlságosan finom módszerekkel belevágja Leah vénájába a tűt, megpróbálja gyorsan belejuttatni az anyagot. S a szívmasszás második perce körül a lány mellkasa alatt átfutó remegés azt jelzi, hogy ismét dobban a szíve. Söt, többet is, noha gyenge, de állandó pulzus áll be, s a lány zihálva veszi a levegőt. Ám ekkor, amire Aaron nem figyelt az előbb, a háta mögött ismét megjelenik az árnyszerű alak, most már halovány testet is öltve. A külsőleg szellemszerű valaki nagyon is hasonlít Leah-ra, afféle torz tükörkép. A föld felett, szinte a falba beépül, megfoghatatlan.
- Nem fog magához térni, amíg én nem hagyom neki. Itt az ideje, hogy tegyél érte valamit, ha elég fontos neki. Feltétlezem hallottál már rólam.. – Ez lenne az eredeti Leah? Aaron párjának elmondásából az a lány kedves, önfeláldozó volt, aki saját magát sem kímélve juttatta ki a cellatársát a börtönből. Ez a szellemalak viszont határozottan sötét teremtménynek tűnik..




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Csüt. 9 Nov. - 14:05



Aaron & Leah



Még nem vagyok végzett orvos, de már épp eleget tanultam, és ráadásul jobb is az eszem, mint az átlagnak. Így hát tudom, mit teszek, tudom, hogy ezt így sokáig nem húzhatom. Ahogy azt is tudom, nem hívhatok hozzá mentőt. Mert több lenne a kérdés, mint a hasznos tett. Arról nem is beszélve, hogy ha Leah megint alakot vált, akkor még súlyosabb veszélybe kerülhetünk.
Öt perc... túl sok. Nekem nincsenek gépeim, legalább is nem olyanok, mik ilyenkor segíthetnének. végül is, nem sürgősségit rendeztem be a pincébe, hanem labort.
Dühösen nyúlok lehajított atlétámért, azzal nyúlok Leah alá, nem mintha tartanék a közvetlen érintéstől, ám nincs szükség arra, hogy a test-hőmérséklete elkezdjen lehűlni. Így is épp elég a baja. Talán csak annyi a reményem, hogy visszaötlötte megismert alakját. Márpedig nem ez az eredeti, ha végleges lenne az állapota, akkor megmaradt volna szőkének, hisz nem tudna már a teste a látszatra energiát fordítani. Ám talán olyan régóta viseli már ezt a külsőt, hogy szervezete ösztönösen ezt ölti vissza.
Ám most nem ez az elsődleges, majd ha visszatért hozzám, akkor átrágjuk a dolgot. Most viszont magamhoz fogva sietek le vele a lépcsőn, fél kézzel szabadítva fel némi helyet az azstalon, pont Leah-nyi területet, majd felfektetem rá és a centrifugához lépek, kivéve belőle az egyik ampullát, amiben összekevert vérünk van. Ha időm lenne, előbb vizsgálnám, megbizonyosodnék feltételezésemről. Ám időm az, ami nincs.
Így hát fecskendőt kapok elő, betöltöm az üveget, majd vénát keresek, vastagot, fő erőt,mi hamar szétáramoltatja a testben a szert. Most nem foglalkozom azzal, hogy elszorítsam a karját, hogy talán durva vagyok, úgy sem érzi. Magamban imádkozva, egy el nem ismert istenhez, nyomom bele az elegyet, majd a tűt félrehajítva kezdem újra a szívmasszázst, hogy rásegítsek a vér áramlására, dolgoztassam a szívet.
- Gyerünk Leah.. A rohadt életbe, gyerünk!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 18 Okt. - 18:28


Hattyúdal



Aaron rendületlenül próbálkozik a szívmasszázs-zsal, de nincs eredménye, a lány pulzusa továbbra sem jön vissza. Nem köhög fel további zöldes habot, és nem akadályozza semmi a légutat a szabad levegőáramlásban, de valami történt, talán még a kórházban amikor elkábították, akkor juthatott be valami a szervezetébe, ami mostanság aktiválódott. Talán éppen az izgalmi állapotnak megfelelően. Nem vesz fel már újabb alakot, megmarad a törékeny kis barna külsejében, ám a másodpercek telnek, a második percen is túl vagyunk, és még mindig semmi. Félő, hogy ha nem változtat a taktikán, akkor el fogja veszíteni a lányt. Ellenben a heves próbálkozások mellett mintha a szeme sarkából észrevenne egy alakot. Afféle szellemszerű árnyék, aki mintha Aaron háta mögött ácsorogva, nézelődne. Ha a fiú hátrakapja a fejét, nem lát senkit, lehet, hogy érzéki csalódás volt?






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 20 Szept. - 9:04



Aaron & Leah



Nem kell engem nagyon győzködni, hagyom,hogy most az ő kedve szerint játszunk. Így hát nyavalygás nélkül fekszem el a kissé hűvös padlón, de hát kit zavar. Mi lesz velem, megfázom? Röhej...
És nem is érzem sokáig a hideget, hisz Leah felém, rám ül, érzem kerek popsiját a combjaimon, és még ha legszívesebben azonnal feljebb, magamra húznám, még is hagyom, hogy játsszon, legyen most ez az ő pillanata. Később úgy is én határozom meg a tempót.
Legalább is ebbe az édes-kéjes hitbe ringattam volna magam, ha nem történik, ami...
Pillanatok műve, az ember ösztönből cselekszik, sokszor észre sem véve. Így hát mikor Leah először összerándul és dőlni kezd, tudat nélkül, inkább ösztönösen húzom fel kissé a lábaim, hogy ne koppanjon akkorát, hogy ne verje be a fejét a padlóba.
A következő pillanatban az orvosi rutin mozgat, hol vannak már az előző percekben ködlő buja ábrándok?
Villámgyorsan fektetem oldalra, szájába túrva húzva ki a nyelvet, egyben egy adag habos-zöld nyálat is kikotorva belőle, nehogy belefulladjon. Gyors mozdulatokkal teszem fixé a tartást, kezeimmel támasztom, míg ráng, miközben halkan, magam sem értve beszélek hozzá, csitítom. Valami olyasmik hagyják el a szám, hogy itt vagyok, ne félj, rendbe jössz...
De ez most neki szól vagy magam nyugtatom?
És mint minden orvosi esetben, a heveny tünet csak pillanatokig tart, amint biztossá válik, hogy vége a sokknak az asztalon feledett pohárt emelem le, öblítem ki vele a száját. Hogy narancslé vagy egyéb? Nem teljesen mindegy?
- Leah... Leah... - szólogatom, végigsimítva barna tincseit, fordítva vissza a hátára. Ám nem tetszetős, fülem szája felé tartom, ujjaim nyakát tapintják, eredménytelenül.
- A fenébe! Leah! - morranok fel, rutinosan kulcsolva össze ujjaim mellkasa felett, határozottan nyomkodva azt, miközben hangosan számolok, mintha csak itt lenne az oktató, mintha számon kérnék.
- Egy, kettő, három... És befúj... Egy, kettő, három...
És így tovább, erővel, határozottan, miközben minden egyes nyomás közben beszélek hozzá, kérem, hogy térjen vissza. És lesem az órát, mennyi idő telt el, meddig vagyok tehetetlen. Egy perc, öt? A rutin vezet, ám tudom, ha öt percen belül nem hat valami újat kell kitalálnom... Talán a szérum, a vérünk keveréke...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 9 Szept. - 11:25


Aaron & Leah



- Igaz, és te előszeretettel járkálsz ezen a mezsgyén. – Vihogok fel, amint Aaron azt ecseteli, hogy esetében ez mennyire összefügg. És persze a nagyon szűkről nekem a Leah test apró vájata jut eszembe, amin keresztül a pasim imád csúszkálni, és arra vágyom, hogy máris azt tegye megint, még ha most a szőkében is vagyon ebben a pillanatban. Mintha a vetkőzős pókerből kihagytuk volna a kártyákat, nem is akarnám most bármivel is lassítani a folyamatot, Aaron így is pikánskodott a gyümölcsökkel. Türelmetlenül sürgető bólogatásba kezdek, végre valahára eljutottunk odáig, hogy engedelmeskedik a parancsomnak, holott nagyon sokáig, kínzónak is titulálható másfél évig úgy kezelt, hogy minden az ő akarata szerint legyen. Bár.. ha belegondolok, inkább csupán terelgetett, hagyta, hogy nő maradjak mellette, a kólamániát is kielégítette, és a sok szeszélyemhez úgy alkalmazkodott, hogy ne érezzem rosszul magamat, ha netán rendre utasít.
- Na majd én. – Mutatok a padlóra, legyen az hideg, vagy sem, hamarosan úgyis melegünk lesz. Amint helyet foglalt, átvetem felette a lábamat, hogy rá üljek, egyenlőre tényleg csak üljek. Kiélvezem, amint a melleimmel játszik, én két kézzel fogok az ágaskodó lándzsára, így nem tudnék előrehajolni, hogy a számba vegyem, de hirtelen megrázkódok, s a szám szélén zöldes hab jelenik meg, s úgy vágodom hátra, mintha löktek volna. Rángások futnak végig rajtam, és átváltozom, pillanatok alatt több női alak jelenik meg Shannon helyén, hogy az utolsó Leah alakja legyen. Mindez csupán másodpercek műve, gyorsan elcsengesedem, megmaradva a barna alakban, a szemem behunyva, pulzus vagy lélegzetvétel nincs.



♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 18 Aug. - 19:27



Aaron & Leah



+18

- Vannak azok a helyek, ahol az élvezetet és a pokoli fájdalmat nagyon szűk mezsgye választja el.
Nem mintha tartalék attól, hogy Leah szándékosan fájdalmat okozna, és kétségtelen, hogy néha egy kis élvezetes kín fokozhatja a gyönyört. De majd ha odajutunk, akkor kipróbáljuk, meddig van a határ, addig kár is beszélni róla.
Főképp, mert sokkal élvezetesebb elfoglaltságot találok a kezeimnek és a számnak, gerjedő vággyal fedezem fel újra a testét, járom be számmal, fokozva az ő élvezetét és vágyát is.
És fogynak a ruhadarabok, legalább is az övéi, míg végül kívánatos fogásként, meztelen terpeszkedik az asztalon. és naná, hogy nem hagyom ki, jobbom combjai közé siklik, ingerkedőn simít végig ujjam perzselő ajkain, ám még kínzok, még nem hozom őt megkönnyebbülő helyzetbe, nem csúszok belé, még ujjal sem. Nem, kicsit hadd húzzuk a játékot, ha már ilyen csillapíthatatlan.
- Ez parancs? - vigyorodom el, de persze eleget teszek a szavainak, könnyedén bújok ki felsőmből, addig is ráhagyva az alsót, majd amint csúszni kezd a nadrágszár, kilépek belőle, félrerúgva pompállatom magam teljes valóban, éledő gerjedelmemmel. Még nem teljes, de ha hozzámér, már nem kell sok.
- Nem hinném, hogy az asztal kibírná, ha én feküdnék rá. Vagy itt, a konyhakövön akarsz leteperni kis dominám? - firtatom, kezeimmel dús kebleit méricskélve, ujjaim közé csippentve ágaskodó mellbimbóját, hagyva, hogy most kedve szerint ő dönthessen. Nem mintha ellenemre lenne a padló, most már csak az érdekel, mikor mártózhatom meg abban a nedves forróságban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 12 Aug. - 19:26


Aaron & Leah





- Oh, szóval nem szereted, ha a fogaimat is használom.. Hm.. mintha uraságod kifejezetten imádná, ha olykor fájdalmat okozhat, de kapni már nem olyan édes.. – Nyaldosom a számat, kissé talán még bele is harapok az alsóajkammal, jelezve, hogy szívesen végigkarcolnám már a micsodáját, ha végre oda jutunk. Most már bánom is én, hogy melyik alakomban, de tarstunk csak ott. Kissé hátrébb csusszanok, hogy hozzám tudjon férni, kihívóan engedem magamhoz, hogy vad csók-táncunk harapással és nyelvcsapásokkal tarkítva egyértelmű jelzése legyen annak, hogy itt nem fogunk megállni. Kiismertük már ugyan egymást, ám sosem fulladt unalomba az együttlétünk, nem váltak rutinossá a mozdulatok. Oly szenvedélyesek vagyunk, hogy mindig tudunk valami újat csempészni a szerelmeskedésbe. Talán előbb utóbb valami extra pikantéria is kell majd, mint mondjuk az a kikötözés nem is olyan régen, akár a különféle szerepek eljátszása is simán felmerülhet, most még erre nincsen szükségem, szükségünk, hiszen halkan, úgy igazi Leah-san felsikkantok, amikor a lemeztelenítésem után különféle gyümölcsöket tuszkol a kebleim közé, ez azért hideg így, de mindenképpen érzéki. Belelúdbrözöm, ám oly csontig hatoló kéj jár át, hogy már attól csiklandozva érzem magamat, hogy rám lehel, pedig még nincs is bennem. Lenyelem a szőlőszemet, s kacagva hátravetem a fejemet, hogy a nyakamra húzzam őt, igen, tegye meg már most, erősen, keményen. Megemelem a csípőmet, hogy egy mozdulattal lehúzzuk rólam a nagyon is feszülős farmert, s egyúttal a bugyit is. Ha csak egy pillanatra odanyúl, érezheti, hogy lángolok a vágytól, s ahogyan a kebleimet veszi az ajka közé, ziháltan sóhajtok, nehéz most rendszerben vinni a lélegzeteimet.
- Most inkább.. én akarnék.. felül lenni..! – Imádom, hogy olyan domináns, és szó szerint kóstolgat, de ezúttal ki akarom élvezni az erőmet, hiszen ki tudja, hogy a vizsgálatok után meddig kell majd lábadozni. – Vetkőzz! – Gombolom máris az ingjét, s ha végre segít, akkor oldom meg az övét, a zippzárját húzom lefelé, óvatosan azért, nehogy valami becsípődjön. Olykor felnézek az arcára, s viszonzom a kacér mosolyt.


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Kedd 1 Aug. - 17:35



Aaron & Leah



+18

Na igen, ahogy én is az őrületbe tudom sokszor kergetni Leah-t az ágyban tanúsított uralkodási mániámmal, úgy ő is meg tud őrjíteni az ilyen felkínálkozó, kacéran kihívó viselkedésével. De talán pont ezért annyira élvezetes még mindig a szex vele.
- Ne a fogadra való legyen, hanem a szádba - morgom elmélyülő hangon. Ha már ő kétértelműsködik, akkor én már lehetek nyíltan perverz. Egy szava sem lehet, tudom, hogy erre bukik. Illetve erre is, de minden másegyebet is megtestesítek és ezt fellengzőség nélkül állítom.
- Azért túl lehet élni. És majd arra gondolsz közben, hogy visszakapod a cuki kis barna külsőd - sóhajtom, immár az ajkaira, mert hát nem tétlen Leah sem, sose volt, hacsak én nem kényszerítettem tétlenségre. De most nem teszem, még nem, viszonzom harapását, csókra csábítom, csupán addig szakadva el tőle, míg lehúzza magáról a pólót. Aztán már éhes vadászként csapok is le újra, szétfeszítem ajkait, nyelvemmel ízlelem az övét, táncoltatom, miközben kezeim majomügyességgel, vagy inkább már rutinosan oldják a kapcsokat, húzzák le karjairól a pántokat, hogy szőkén-dúsabb mellei szabadon ringatózzanak nekem. És tapogatózik tovább kezem, míg csak el nem érek néhány szem még épp gyümölcsöt, mit tejszínhabba fürösztöttem korábban, és húzom végig nyakának vonalán, torkán, egészen le keblei völgyébe, míg csak el nem veszejti az első adag a habját. Ekkor torokmély kuncogást hallatva szám a gyümölcsre cserélem, azt dugom Leah ajkai közé, miközben finoman hátranyomom az asztalon, hogy elfeküdve élő terítékké váljon számomra. És azonmód követem is a habvonalat, nyelvemmel kóstolva le édes bőréről, míg kezem újabb adagért nyúl, immár hegyesedő mellbimbóit díszítve fel, jelezvén az útirányt is ekként, mind magamnak, mind neki.
- Talán mutathatnád az ösvényt, hogy merre haladjak - emelem fejem kacér kihívó pillantást vetve arcára, épp jobb mellének csúcsát tisztogatva le, végezvén áttérve a balra, míg kezeim a nadrágot oldják, csípőjét emelve szabadítom meg Leah-t az összes fennmaradt ruhadarabtól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Csüt. 27 Júl. - 16:12


Aaron & Leah



   - I-igen szivem, de mégiscsak jól esik, hogy te így belémlátsz, és nem csak a külsőségek érdekelnek. – Kulcsolom át a nyakát a karjaimmal, hiszen olyan cuki, még ha nem is szereti tőlem ezt a szót. Már ott a parton sem feltétlenül a külsőm jött be neki, hanem a stílusom? A kólaimádatom és a nyafka szeszélyességem? Hát tényleg elég különc lettem az utóbbi időben, ő mégis meglátta bennem azt az önmagát kereső lányt, aki még mindig vagyok. Ez azért tölt el boldogsággal, mert nem csupán a felvett alak tetszik neki, hanem a lelkem. És hát lássuk be, a legtöbb lánynak az a vágyálma, hogy nézzen ki bárhogyan, a pasija oda van érte. Odabuksulok, hogy a számba tömködje a barackot, élvezettel nyeldesem a puha falatokat, szerencsére mag már nincsen benne, abba beleroppanna a fogam.
- Nem mindegy, hogy mit hívunk evésnek. Én bármire éhes lehetek, ami a fogamra való. – Nyaldosom meg a már ajkaim közé emelt ujjait, finoman még bele is harapok, de csak annyira, hogy megkarcoljam a bőrét. A másik kezem pedig már az említett módon lent matat a dudornál a nadrágján, s tudom én, hogy ebből még a vizsgálati eredmények előtt másféle megvilágosodás is jöhet. Ami most nem is várat magára sokáig, mert végre felméri, hogy kár úgy tennünk, mintha nem akarnánk most azonnal egymáséi lenni. Felsikkantok a hirtelen mozdulattól, aztán felkacagok, ahogyan szétfeszíti a combomat. Érzem, hogy a korábbi vágy már őrületes módon füt, egyáltalán miért van még rajtunk ruha? Csak úgy lihegek, hogy legyen még erőlteljesebb, és bár Shannonként kék a szemem, valóban ismerhet már annyira, hogy az a kacér pillantás bizony az édes kis barnától származik ott belül.
- Ha annyira fájni fog, akkor most akarom kiélvezni az édes perceket. – Bólogatok, sejtem én, hogy nem lesz túl egyszerű a folyamat, de akkor meg főleg nem úgy akarok lábadozni, hogy előtte még csak ki se használtuk az utolsó lehetőséget. Megharapom finoman immár az ajkát, és várom, hogy tovább folytassa, amit elkezdett. Azért a felsőmet egy jól irányzott mozdulattal áthúzom a nyakamon, és dobom le a földre. Alatta melltartó, de hát azt már vegye le rólam ő.

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 21 Júl. - 19:12



Aaron & Leah



- Az is te lennél édes, nem? Mit gondolsz, most nem a kis cserfes barnát látom benned? - vonom fel a szemöldököm, és bár nem mondom neki, hogy fontos nekem, hogy talán a magam őrült módján szeretem is, úgy hiszem, sejti ő magától.
Aztán csak elnevetem magam, egy újabb falat barackkal tömve el számat néhány pillanatra, ám szemem kihívó villanása beszédesebb ezer szónál. Igen, tudja jól, kissé perverz vagyok, imádok uralkodni rajta, élvezem, hogy kényem-kedvem szerint juttatom a csúcsra vagy épp húzom szinte már őrületig a kiéhezettségét, a robbanás előtti kínzó pillanatot. De tudom, ő ugyanúgy igényli, élvezi, nem csak a kedvemért "tűri el". Mert azt lehet, egy-két hónap legfeljebb, ám akkor már bárkiből előtör a láncra vert állat és ellenkezni kezd. Mármint ha nem ínyére való a dolog.
- Az evésnek édes! - morranok rá, ahogy újfent édes ajkai közé veszi az ujjam, ami lehetne akár egy tök ártatlan mozdulat is, ám mindketten tudjuk, mire asszociálok éppen. Mert Leah pont hogy azt akarja.
nadrágomon babráló ujjai már csak olaj a tűzre, szabad kezem az asztal lapjára markol, csak egy pillanat, csak hogy kicsit élvezzem a játékot, hogy újra önuralomra tegyek szert. Mert ha elvesztem az eszem... Nem az a lényeg, hogy lesz-e szex, hanem hogy ki irányítja azt.
Egy pillanat, ennyi, igazi mester vagyok már, rúgom ki magam alól a széket, húzom fel őt is, vagy talán rántom, hogy a következő másodpercben már az asztal szélén üljön, még azzal sem foglalkozom, hogy megbillen a tál, szétgurulnak a gyümölcsök az asztalon. Csak furakszom két combja közé, egyelőre ruhástól, két kezemmel selymes combjára markolva.
- Tartogatnod kéne az energiád Leah. Ha hat is a vérem, a gyógyulás nem lesz álom - sóhajtom, hisz ezt nem akartam még mondani, nem akartam tetőzni jókedvét. De ahogy nekem is fájnak, fájtak a gyógyulások, noha mostanra a javát megszoktam, ő talán úgy érzi majd, hogy széttépi a saját teste, apró fecnikre szaggatja, hogy abból rakhassa újra össze magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Vas. 16 Júl. - 21:36


Aaron & Leah



  - Édesen hazudsz. Ha egy százötven kilós fekete mama bőrében ragadtam volna, biztosan nem lennék ilyen kívánatos. – Nevetgélek, mert igazán cuki tőle, hogy így körbeudvarol. Tudom, hogy bejövök neki, és nem feltétlenül a külsőm miatt, hiszen a barna alakomban nem vagyok éppen egy magas, vagy model alkat, ő mégis velem akar lenni. Igaz, most kihasználhatjuk, hogy Shannonként ingerlő idomaim vannak, de Aaron Leah-ra figyelt fel, a törékeny kicsi csajra, aki már igazából vagyok. Ha végre sikerül megoldanunk, hogy visszaváltozzak, jó eséllyel egy darabig nem is akarok majd külsőt cserélni.
- Ezt úgy mondod, mintha nem ilyesmi lenne amúgy is a vágyad. Kikötözés, és miegymás. Ismerlek már. – Nyelem le végül az epret, ha már a számba dugja. Tudom én, hogy mást is tömködne már ide, de most igyekszünk először az eredményeknek a végére járni. Mondjuk addig sem biztos, hogy tétlelnül kéne átvészelnünk a holtidőt. Próbáltuk már mindkét alakomban, és bár úgy az igazi, ha el tudok tűnni a karjában, az se baj, ha néha ilyen teltebb formámat tudom mutatni.
- Minek? Az evésnek, vagy a gyors menetnek? – Megint előrehajolok, hogy az ujjait vegyem a számban, és erőteljesen szopogatni kezdjem, mintha csak a tejszínhab utolsó cseppjeiért küzdenék. A másik kezemmel az asztal alatt viszont egyértelműen a nadrágja környékén babrálok. Jaj, mikor lesz már meg az a fránya eredmény? Lassan már nem is érdekel, hogy milyen vérjelzést is kapunk, nem tudom félretenni az érzést, hogy ennyire kellek neki. Különben is, hol volt ő előttem? Miért kellett olyan sokáig várnom, mire feltűnt az életemben? Ha azt kérné, hogy költözzek el a három fiú lakótárstól, még azt is megtenném, de felvetni nem merem, hogy költözzünk inkább össze, még összetörném a harmóniát, azt meg nagyon nem kéne..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Hétf. 3 Júl. - 19:35



Aaron & Leah



- Bármelyikről. Nem a test a lényeg, hanem aki benne van. Téged pedig bármely alakodban képes vagyok megőrjíteni - vigyorgok tovább, mint egy elégedett kandúr. De hát valahol az is vagyok, jóllakott cica a tejfölös bödön mellett. És nem azért, mert épp kielégült lennék, noha az is sokat szokott javítani a kedélyállapotomon. De tényleg úgy hiszem, Leah-nak nem az számít, milyen alakban van, hanem hogy tudom, hogy ő az. Na jó, kicsit kacifántos, de én sem vagyok egy egyszerű eset.
Aztán csak elakad vigyorom, halk, kéjes sóhajjal jutalmazom huncut nyalakodását. Kölcsönös a dolog, ő is meg tud őrjíteni ha akar. És ha engedem.
- Ne rosszalkodj, mert a térdemre fektetlek és elfenekellek. Tudod, hogy képes vagyok rá - villan fel újra kéjes vigyorom, miközben lassan elhúzom a szájától tisztára nyalogatott ujjam, azonmód fel is cserélve egy darab tejszínhabos eperre, inkább azzal tömve a buja kis száját.
- Eszünk egy kicsit - pillantok az órára, és gyors fejszámolást végzek. Kell idő, míg keveredik a vérünk, míg hatást kezd el kifejteni az elegy. Persze az enyém gyorsabban dolgozik, meg hát el is telt már kis idő és a centrifuga se rossz dolog.
- Mire elfogy a gyümölcs, de még mielőtt elhatalmasodik rajtam az inger, hogy az asztalra döntselek egy gyors menetre meglesz. Szóval láss neki - vigyorodom el, jó példát mutatva magam is bekapok egy falat barackot. Tudom, hogy ingerkedni fog, hogy a tejszínhab igencsak bujára veszi a dolgot. De most talán mindkettőnknek jobb, ha inkább a laborban történő dolgokra koncentrálunk, mintsem a szexre. Ugye?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 10 Jún. - 21:51


Aaron & Leah



 - Leszámítva, hogy megint szőke bula lettem, nagyon! – És igen, tényleg így van, gyakorlatilag Tatjana után Aaron mellett kezdtem el úgy igazán élni, napi gondokkal küszködni, sőt, felelősségteljesen gondolkozni. Aaron bármennyire túltolja ezt a macsó figurát, mégiscsak gondoskodik a hugáról, iskolába jár, tervezi az életét. Hiába volt olyan nagy a szája, túlságosan sokat szenvedtem az eredeti Leah halála után, már átértékeltem a bulizós éveimet ahhoz, hogy meglássam benne azt a cuki pasit, aki képes odafigyelni, nem csak ágybavinni az embert. Na jó, ez utóbbival sincsen semmi gond, sőt, vele éppen hogy pont arra építünk, hogy bármi baj ér, könnyedén el tudjuk magunkat engedni egymás karjában. Elég az a kacér mosoly, amit villogtat rám ebben a percben is, és mondania sem kell, máris ugrok.
- Melyik testemről beszélünk most? – Nevetgélek a szám elé kapva a kezemet, ez egészen a barna énemre jellemző gesztus, de mint tudjuk, Aaron bőven átlát a szitán, és akkor is megismerne, ha másféle testben látna. Talán sikerül visszaszerezni az alakváltó képességemet, de ha nem, legalább az alapállapotba jó lenne visszakerülni. Viszont továbbra is húzza az agyamt, nem csoda, hogy ha keresztbeteszem a lábamat, mielőtt még rávetem magamat, el kell nyomnom a kínzó vágyat, nem vezethet minden oda, hogy nem bírok magammal. Ám ő akárcsak a kikötőzésnél, nem tudja a határokat. Vagy ha tudja is, nem érdekli, azt imádja, ha édesen kínlódok előtte. A szemét!
- Nem tudom-nem tudom. Az biztos, hogy barnaként imádom az édességet, a kólát, a gumicukrot, de a gyümölcsök.. nos sosem voltam túlzottan oda értük, ergó bármi jöhet, mindegy, csak teljes az idő. Mikor lesz már meg? – Ismét felkacagok, az orromra tejszínhab kerül, ám az ujját ezúttal az ajkaim közé kapom, hogy lenyalogassam róla a maradékot. Ő kezdte!



♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 2 Jún. - 12:07



Aaron & Leah



- Hm, ezek szerint most boldog vagy, cica? - kérdem klaján vigyorral, mintha nem tudnám. Persze a vigyor sokat ront az ártatlanságon, de azt hiszem, nem is az a lényeg. jó ideje együtt vagyunk már Leah-val, és még ha a kapcsolatunk alapja a szex, ami azért elég stabil alap, csak ezért nem maradtunk volna ennyi ideig egymást mellett, ha nem élvezzük másként is a másik társaságát.
- Tovább? Ugyan édes, tudod, hogy ha akarom, pár perc alatt letikkasztalak. Ismerem már a csodás testet minden centijét, hogy mikor és mitől sikkantasz a gyönyörtől - folytatom hozzá hasonló huncutsággal, ám nem hagyom, hogy efféle irányba terelődjön a dolog, még ha igencsak lenne is kedvem hozzá, legalább is egyre inkább lenne, főleg a kis pajzán kétértelmű beszólása után. De csak a fejem csóválom nevetve, miközben visszavezetem a konyhába és leültetem az asztalhoz, aminél nem is olyan rég reggeliztünk. De hát egy kis nasi mindig belefér, nem?
- Van olyan gyümölcs, amit ebben az alakodban annyira nem preferálsz? - kérdem, miközben összeszedegetem a konyha különböző pontjairól a választékot. Kerül hámozott banán felkarikázva, megpucolt mandarin, eper, feldarabolt barack a tálra, vegyesen, mint egy guszta gyümölcstál, majd koronaként tejszínhabos flakon a hűtőből, amit aztán abszolút nem sajnálok a kreációról, szinte belefullasztom a gyümölcscikkeket.
- Remélem ez megfelel - mártom ujjam a habba, az orrára kenve egy apró foltot, mint egy kis szőke bohóc, fehér nózival.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 10 Május - 7:10


Aaron & Leah



 - Tulajdonképpen nincs. Gyakorlatilag meg állandóan emésztem valami miatt. Ilyen vagyok, de majd melletted talán ez megváltozik. – Az mondjuk nem izgat, hogy nincsenek szüleim, de még mindig keresem önmagamat, hiszen nem Leah-nak születtem, és ezt most második esélyként felfogadhatom, de ha visszakényszerülök az eredeti testembe, az olyan, mintha a megváltást akarnák elszakítani tőlem. És így a szokásos rágódásom is sosem látott szinteket üt meg.
- Ez igaz.. Rossznak kellett lennem, hogy most jó legyek..? És hogy boldog is legyek? – Döntöm oldalra a fejemet bájosan. Ahhoz képest, hogy szőke vagyok, és Shannon ábrázatom van, nem csoda, hogy ha Aaron átlát az álcán, hiszen a gesztusaim, amivel az új, nyugodtabb életet indítottam el, már a bájos, cuki külsőt sejtetik, bármilyen bombázó is vagyok most. Na persze ha kiderülne, hogy soha többé nem kaphatom vissza a keleties külsőt, az megint torzuláshoz vezetne, s félő, nem éppen a jó irányba.
- Csak éppen túl jól esik, hogy ilyen gyengéd vagy, és félő, hogy nem fél órát tartana, hanem tovább, sokkal tovább. – Nyílnak el igézően az ajkaim, és macskamód simítom bele az arcomat a tenyerébe, még édesen dörgölőzöm is, valóban a szex is csupán a szerethiányom kifejezése, s tőle hihetetlenül sok törődést kapok. Amilyen macsó a külseje, meg a dumái, valójában én tudom, hogy a felszín alatt egy nagyon is érzékeny, sőt gondoskodó pasi van. Na persze ki is tekerné a nyakamt, ha ezt bárkinek elárulnám. Na igen, mit talál az ember ha a parton kólázik? Kincset!
- Oké... akkor kérem a számba.. – Nevetgélek a kétértelmű viccelődésein, és hagyom magam húzni, bárhova ahova csak vezetni akar. Remélhetőleg mielőbb vissza tud változtatni, aztán nem kíméljük egymást. Szinte kínzó már, hogy így kell lennem, és lássuk be, bújni is akarok már nagyon. Elvonási tünetek, vagy mi..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Hétf. 1 Május - 13:53



Aaron & Leah



- Van értelme olyan dolgon rágódni, ami már elmúlt? - vonom fel kérdőn a szemöldököm. Nem hátra szeretek tekinteni, főképp nem olyanra, amit már nem tudok befolyásolni. Csak feleslegesen kesereg rajta az ember ahelyett, hogy a jelen problémáin agyalna.
- De játsszuk végig édes.. Ha jókislány maradtál volna, ha nem élsz vissza a képességeddel, ha nem kerülsz olyan helyzetbe, mint amilyenbe kerültél, vajon a professzorod felfigyel rád? És ha nem, nem kerülsz a birtokra, talán sose hallasz a North Salem nevű kisvárosról és soha nem mész ki a tó partjára olvasni egy hűs-langyos tavaszi napon. Folytassam? - incselkedek immár vigyorogva. Mindennek van ok-okozati része, valamit valamiért.
- Csak éppen? - vigyorgok tovább is, de persze a kajainvitálásom azért tartom. A szex jó, nagyon jó, sokszor jó. De nem csak ebből áll ki az élet, erre már rájöttünk. Persze azért messze nem elhanyagolható, de nem minden pillanatban megoldás.
- Csinálok neked valami finomat, aminek nem bírsz ellenállni - tartom a mosolyom, bár most épp elég kihívó, incselkedő. De Leah-t sem kell félteni, akaratlan nyögök fel és rándulok meg egyszerre, ahogy keze érzékeny területre téved. Úgy látom a stílusa nem külsőfüggő.
- Tudod, hogy imádom a kis barna törékenységed és különlegességed. De azt hiszem, azért is köt az az alakod, mert úgy ismertelek meg. Különleges voltál és az is vagy - mosolygok rá, immár gyengéden, kezét is hasonlómód vonom el a nadrágomtól egy finomkodó puszit nyomva a tenyerébe.
- Gyere édes, pótoljuk a cukrot a szervezetedből, hogy legyen energiád... mindenre. Most kapsz tejszínhabot a szádba, aztán majd én kapok tejszínhabot.. valami egészen más tálalásban...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 22 Ápr. - 21:24


Aaron & Leah



 - Milyen diplomatikusan fogalmazol szivi. Nincs rá szükség, tök hülye vagyok én ezekhez. Szülők, meg háttér nélkül maradt a bulizás. Meg is szívtam rendesen, mint tudod. – Nyelek nagyot, hiszen ő is árva, mégis gondját tudta viselni Faye-nek is, én viszont még magamra sem tudtam figyelni, sosem voltam túlságosan erős jellem. Sodródtam az árral, mentem, amerre sodort a szél. Most viszont Aaron a biztos pont az életemben. Nem mondom, hogy meg is halnék érte, de hogy valami hasonló, az biztos. Bizom benne, feltételek nélkül, követném bárhova, ahova csak kéri.
- Fél óra sok mindenre lehet elég, csak éppen.. – Szakad bennem a szó, amint végigsimít az arcomon. Nálunk nőknél bármennyire is vágyakozó természetűek vagyunk, sokkal a lelki mélységünkig hatoló, ha nem valami intim helyen, hanem mondjuk az arcunkon érintenek. Ez valódi odafigyelést jelent, és elmerülök a tekintetében, ahelyett, hogy behunynám a szememet.
- Nem tudom, hogy mennyire tudnék enni, de próbáljuk meg. Csinálsz nekem valami.. hibridet? Édes is lehet benne, meg gyümölcs is. – Nem szoktam ugráltatni, inkább én szolgálom ki, de végtelenül jól esik, hogy msot gondoskodik rólam. Az energia egyértelműen azért kell, hogy ha végre visszakaptam az igazi önmagamat, akkor alaposan egymásnak tudjunk esni. A dolog szépséghibája, hogy úgy vélem, hogy a különböző testek máshogyan működnek, mint ahogyan szőkeként sokkal tágabb vagyok, tehát ha megint Leah leszek, úgy fogom érezni, hogy jó ideje nem aludtam, nem hogy szexelni legyen kedvem. Bár.. Aaronért még ezt is bevállalom. Vagy ha visszahozza az alakomat, fel is tud tölteni, mintha minden rendben lenne? Mindenesetre elvigyorodom, ahogyan a mellemet simogatja, hirtelen ötlettől vezérelve rámarkolok a férfiasságára, pedig most tényleg ennem kéne inkább..
- Édes vagy, hogy jobb szeretsz úgy.. Ez sokat jelent..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 15 Ápr. - 18:30



Aaron & Leah



- Csak szépen sorjában, édes - kacsintok Leah-ra jókedvűen. tudom én, hogy mindkét vázolt helyzet lehet izgalmas és élvezetes a maga módján, de egyelőre sajnos nem efféle ínyencségekre van lehetőségünk. Fontosabb, hogy cukikám visszanyerje alakváltó képességét, hogy újra a kis cuki barnában érezze magát komfortosan. Aztán jöhet a többi élvezet.
- Ha nincs meg a képesség, hiába a tanulás. Nem vagy hülye édes, legfeljebb más élvezett prioritást eddig nálad - csóválom a fejem, persze már munka közben. Az egyértelmű, hogy Leah nem üti meg a szintem, de azt nem is olyan könnyű és nem beképzeltségből mondom. ugyanakkor, mint azt már párszor megvitattuk, nem tanulótársat kerestem benne. Megfogott a szendesége, vagy is az annak látszósága, törékenysége, az az aura, ami körülveszi, hogy szüksége van rám. és annyira megnyert, hogy nem is nagyon akaródzom váltani. ha valami bevált csak a hülye cseréli le.
- Legalább egy fél óra, de lehet egy is. Idő kell, nem szeretnék semmiből elhamarkodott következtetést levonni - ingatom a fejem, miközben a centrifugát hátrahagyva szőkeségemhez lépek, biztatón simítva tenyerem arcára. egészen más, egészen más vonások, és még is látom benne az én Leah-m. Ez lenne a szerelem? Ostobaság...
- Gondolom a séta most nem épp komfortos neked. Mit szólnál valami nasihoz. Csoki, gyümölcs? Kell az energia - vigyorodom el kétértelmún, miközben kezem a vállára csúszik, majd ujjbeggyel peckesen álló mellén simítok végig.
- Tetszik a bevállalós szőkéd, de amint visszakapod a barna alakod kiélem felsőbbrendű élvezkedéseim - nevetek fel incselkedőn, hisz tudja, csak játszom vele, oldom, csitítom. ugyanakkor van benne igazság is, tudja, mennyire élvezem, hogy birtoklom, védem, uralkodok rajta. és élvezi Ő is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 1 Ápr. - 11:37


Aaron & Leah



 - És... mi van, ha mindkettőt ugyanúgy élvezem? – Kapom a szám elé a kezemet, hiszen majdnem kitör belőlem a röhögés, pedig mostanság egészen visszafogott, cuki lány vagyok, de valahogy eszembe jut az a bizonyos alkalom, amikor Aaron bizony szépen megkötözött, és totálisan nem voltam ura a testemnek. Bármit megtehetett velem, és meg is tett, úgy húzta az idegeimet, hogy már szinte nyüszítettem a kéjtől, s ha most a fájdalmat akarja felhozni, hát lehet, hogy abban is benne lennék, bizonyos mértékig persze. Úgy vélem, hogy az ő kezei alatt mindenből jól jöhetek ki. Most viszont inkább foglalkozzunk a vizsgálattal, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen alakot látok majd a tükörben a hátralévő éveim során.
- Ahha.. Na azért. Néha tök hülyének érzem magamat melletted. Nem csoda, hogy tanulásra adtam a fejemet. – Simulok bele a tenyerébe, hiszen most mindennél többet jelent, hogy fizikálisan, és lelkileg is megerősítsen, nem lesz semmi baj. Szinte szomjazom a visszajelzéseire, hiszen amióta azok a szörnyűségek történtek velem, görcsösen kapaszkodok. Most éppen  belé, és kiváló munkát végez, hogy akár ez életreszóló is legyen. A vértől nem ájulok el, láttam már csúnya dolgokat, és ha segíthet az, hogy megoldjuk a rejtélyt, hát csak csináljuk!
- Bo-bocsánat. Csak úgy jön! – Vigyorgok ismét rá, pedig látszik rajtam, hogy nem a vágytól vagyok kipirulva, de igaza van, ahogyan végigsimít rajtam, egyértelműen bólogatok, hogy egy gyors, levezető menet biztosan nyugtatólag hatna mindkettőnkre, de annyira a közepén vagyunk, hogy inkább nem is merek ilyesmit javasolni, mert azzal lehet, hogy az egész munkáját elrontanám. Inkább várom az eredményt, és igyekszem nem sopánkodós fejet vágni. Bárcsak mihamarabb visszatérnék a saját testembe.  
- Várunk? És addig? Együnk valamit, séta..? Vagy valami más ötlet? – Most nem akarom én játszani a dominát, tényleg rá bízom, hiszen komoly szívességet tesz. Nem is olyan régen már nem ismertük egymást, vad motorosnak tűnt a parton, most meg életreszóló dolgokat tesz meg értem! Mi ez ha nem szerelem? Ja tudom, szex!


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   

Vissza az elejére Go down
 
Sürgősségi ügy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-