we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Vas. 19 Nov. - 9:01

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Pént. 17 Nov. - 18:20

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 12 Nov. - 18:32

Four Seasons szálloda
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 4 Nov. - 17:56

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Utak, ösvények
by Serena Pierce
Pént. 3 Nov. - 12:28

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Vas. 29 Okt. - 16:52

Top posting users this month
Rashid El-Attar
 
Faye Adler-Barlow
 
Serena Pierce
 
Hope Hamilton
 
Mesélő
 
Aaron Adler
 
Emma Frost
 
Jean Grey
 
Jamie Cavenaugh
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Sürgősségi ügy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 517



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 17 Nov. - 18:20


Hattyúdal



A fiú dühödten küzd Leah életéért, és a másodpercek kímületlenül peregnek. Pulzus vagy lélegzetvétel nincs. Ha most így átgondolja, már tényleg évek óta ismerik egymást, sok mindent átéltek együtt, és most tényleg ez lenne a vég? Egy ostoba kórházi látogatás? Nem is ismerték azt az alakot, aki Leah-t elkábította, de most, hogy Aaron visszaemlékezik, az a fickó nem is akarta megerőszakolni a lányt, de akkor mit matatott rajta? Végül Aaron nem túlságosan finom módszerekkel belevágja Leah vénájába a tűt, megpróbálja gyorsan belejuttatni az anyagot. S a szívmasszás második perce körül a lány mellkasa alatt átfutó remegés azt jelzi, hogy ismét dobban a szíve. Söt, többet is, noha gyenge, de állandó pulzus áll be, s a lány zihálva veszi a levegőt. Ám ekkor, amire Aaron nem figyelt az előbb, a háta mögött ismét megjelenik az árnyszerű alak, most már halovány testet is öltve. A külsőleg szellemszerű valaki nagyon is hasonlít Leah-ra, afféle torz tükörkép. A föld felett, szinte a falba beépül, megfoghatatlan.
- Nem fog magához térni, amíg én nem hagyom neki. Itt az ideje, hogy tegyél érte valamit, ha elég fontos neki. Feltétlezem hallottál már rólam.. – Ez lenne az eredeti Leah? Aaron párjának elmondásából az a lány kedves, önfeláldozó volt, aki saját magát sem kímélve juttatta ki a cellatársát a börtönből. Ez a szellemalak viszont határozottan sötét teremtménynek tűnik..




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Csüt. 9 Nov. - 14:05



Aaron & Leah



Még nem vagyok végzett orvos, de már épp eleget tanultam, és ráadásul jobb is az eszem, mint az átlagnak. Így hát tudom, mit teszek, tudom, hogy ezt így sokáig nem húzhatom. Ahogy azt is tudom, nem hívhatok hozzá mentőt. Mert több lenne a kérdés, mint a hasznos tett. Arról nem is beszélve, hogy ha Leah megint alakot vált, akkor még súlyosabb veszélybe kerülhetünk.
Öt perc... túl sok. Nekem nincsenek gépeim, legalább is nem olyanok, mik ilyenkor segíthetnének. végül is, nem sürgősségit rendeztem be a pincébe, hanem labort.
Dühösen nyúlok lehajított atlétámért, azzal nyúlok Leah alá, nem mintha tartanék a közvetlen érintéstől, ám nincs szükség arra, hogy a test-hőmérséklete elkezdjen lehűlni. Így is épp elég a baja. Talán csak annyi a reményem, hogy visszaötlötte megismert alakját. Márpedig nem ez az eredeti, ha végleges lenne az állapota, akkor megmaradt volna szőkének, hisz nem tudna már a teste a látszatra energiát fordítani. Ám talán olyan régóta viseli már ezt a külsőt, hogy szervezete ösztönösen ezt ölti vissza.
Ám most nem ez az elsődleges, majd ha visszatért hozzám, akkor átrágjuk a dolgot. Most viszont magamhoz fogva sietek le vele a lépcsőn, fél kézzel szabadítva fel némi helyet az azstalon, pont Leah-nyi területet, majd felfektetem rá és a centrifugához lépek, kivéve belőle az egyik ampullát, amiben összekevert vérünk van. Ha időm lenne, előbb vizsgálnám, megbizonyosodnék feltételezésemről. Ám időm az, ami nincs.
Így hát fecskendőt kapok elő, betöltöm az üveget, majd vénát keresek, vastagot, fő erőt,mi hamar szétáramoltatja a testben a szert. Most nem foglalkozom azzal, hogy elszorítsam a karját, hogy talán durva vagyok, úgy sem érzi. Magamban imádkozva, egy el nem ismert istenhez, nyomom bele az elegyet, majd a tűt félrehajítva kezdem újra a szívmasszázst, hogy rásegítsek a vér áramlására, dolgoztassam a szívet.
- Gyerünk Leah.. A rohadt életbe, gyerünk!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Mesélő
Hozzászólások száma : 517



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 18 Okt. - 18:28


Hattyúdal



Aaron rendületlenül próbálkozik a szívmasszázs-zsal, de nincs eredménye, a lány pulzusa továbbra sem jön vissza. Nem köhög fel további zöldes habot, és nem akadályozza semmi a légutat a szabad levegőáramlásban, de valami történt, talán még a kórházban amikor elkábították, akkor juthatott be valami a szervezetébe, ami mostanság aktiválódott. Talán éppen az izgalmi állapotnak megfelelően. Nem vesz fel már újabb alakot, megmarad a törékeny kis barna külsejében, ám a másodpercek telnek, a második percen is túl vagyunk, és még mindig semmi. Félő, hogy ha nem változtat a taktikán, akkor el fogja veszíteni a lányt. Ellenben a heves próbálkozások mellett mintha a szeme sarkából észrevenne egy alakot. Afféle szellemszerű árnyék, aki mintha Aaron háta mögött ácsorogva, nézelődne. Ha a fiú hátrakapja a fejét, nem lát senkit, lehet, hogy érzéki csalódás volt?






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 20 Szept. - 9:04



Aaron & Leah



Nem kell engem nagyon győzködni, hagyom,hogy most az ő kedve szerint játszunk. Így hát nyavalygás nélkül fekszem el a kissé hűvös padlón, de hát kit zavar. Mi lesz velem, megfázom? Röhej...
És nem is érzem sokáig a hideget, hisz Leah felém, rám ül, érzem kerek popsiját a combjaimon, és még ha legszívesebben azonnal feljebb, magamra húznám, még is hagyom, hogy játsszon, legyen most ez az ő pillanata. Később úgy is én határozom meg a tempót.
Legalább is ebbe az édes-kéjes hitbe ringattam volna magam, ha nem történik, ami...
Pillanatok műve, az ember ösztönből cselekszik, sokszor észre sem véve. Így hát mikor Leah először összerándul és dőlni kezd, tudat nélkül, inkább ösztönösen húzom fel kissé a lábaim, hogy ne koppanjon akkorát, hogy ne verje be a fejét a padlóba.
A következő pillanatban az orvosi rutin mozgat, hol vannak már az előző percekben ködlő buja ábrándok?
Villámgyorsan fektetem oldalra, szájába túrva húzva ki a nyelvet, egyben egy adag habos-zöld nyálat is kikotorva belőle, nehogy belefulladjon. Gyors mozdulatokkal teszem fixé a tartást, kezeimmel támasztom, míg ráng, miközben halkan, magam sem értve beszélek hozzá, csitítom. Valami olyasmik hagyják el a szám, hogy itt vagyok, ne félj, rendbe jössz...
De ez most neki szól vagy magam nyugtatom?
És mint minden orvosi esetben, a heveny tünet csak pillanatokig tart, amint biztossá válik, hogy vége a sokknak az asztalon feledett pohárt emelem le, öblítem ki vele a száját. Hogy narancslé vagy egyéb? Nem teljesen mindegy?
- Leah... Leah... - szólogatom, végigsimítva barna tincseit, fordítva vissza a hátára. Ám nem tetszetős, fülem szája felé tartom, ujjaim nyakát tapintják, eredménytelenül.
- A fenébe! Leah! - morranok fel, rutinosan kulcsolva össze ujjaim mellkasa felett, határozottan nyomkodva azt, miközben hangosan számolok, mintha csak itt lenne az oktató, mintha számon kérnék.
- Egy, kettő, három... És befúj... Egy, kettő, három...
És így tovább, erővel, határozottan, miközben minden egyes nyomás közben beszélek hozzá, kérem, hogy térjen vissza. És lesem az órát, mennyi idő telt el, meddig vagyok tehetetlen. Egy perc, öt? A rutin vezet, ám tudom, ha öt percen belül nem hat valami újat kell kitalálnom... Talán a szérum, a vérünk keveréke...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 9 Szept. - 11:25


Aaron & Leah



- Igaz, és te előszeretettel járkálsz ezen a mezsgyén. – Vihogok fel, amint Aaron azt ecseteli, hogy esetében ez mennyire összefügg. És persze a nagyon szűkről nekem a Leah test apró vájata jut eszembe, amin keresztül a pasim imád csúszkálni, és arra vágyom, hogy máris azt tegye megint, még ha most a szőkében is vagyon ebben a pillanatban. Mintha a vetkőzős pókerből kihagytuk volna a kártyákat, nem is akarnám most bármivel is lassítani a folyamatot, Aaron így is pikánskodott a gyümölcsökkel. Türelmetlenül sürgető bólogatásba kezdek, végre valahára eljutottunk odáig, hogy engedelmeskedik a parancsomnak, holott nagyon sokáig, kínzónak is titulálható másfél évig úgy kezelt, hogy minden az ő akarata szerint legyen. Bár.. ha belegondolok, inkább csupán terelgetett, hagyta, hogy nő maradjak mellette, a kólamániát is kielégítette, és a sok szeszélyemhez úgy alkalmazkodott, hogy ne érezzem rosszul magamat, ha netán rendre utasít.
- Na majd én. – Mutatok a padlóra, legyen az hideg, vagy sem, hamarosan úgyis melegünk lesz. Amint helyet foglalt, átvetem felette a lábamat, hogy rá üljek, egyenlőre tényleg csak üljek. Kiélvezem, amint a melleimmel játszik, én két kézzel fogok az ágaskodó lándzsára, így nem tudnék előrehajolni, hogy a számba vegyem, de hirtelen megrázkódok, s a szám szélén zöldes hab jelenik meg, s úgy vágodom hátra, mintha löktek volna. Rángások futnak végig rajtam, és átváltozom, pillanatok alatt több női alak jelenik meg Shannon helyén, hogy az utolsó Leah alakja legyen. Mindez csupán másodpercek műve, gyorsan elcsengesedem, megmaradva a barna alakban, a szemem behunyva, pulzus vagy lélegzetvétel nincs.



♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 18 Aug. - 19:27



Aaron & Leah



+18

- Vannak azok a helyek, ahol az élvezetet és a pokoli fájdalmat nagyon szűk mezsgye választja el.
Nem mintha tartalék attól, hogy Leah szándékosan fájdalmat okozna, és kétségtelen, hogy néha egy kis élvezetes kín fokozhatja a gyönyört. De majd ha odajutunk, akkor kipróbáljuk, meddig van a határ, addig kár is beszélni róla.
Főképp, mert sokkal élvezetesebb elfoglaltságot találok a kezeimnek és a számnak, gerjedő vággyal fedezem fel újra a testét, járom be számmal, fokozva az ő élvezetét és vágyát is.
És fogynak a ruhadarabok, legalább is az övéi, míg végül kívánatos fogásként, meztelen terpeszkedik az asztalon. és naná, hogy nem hagyom ki, jobbom combjai közé siklik, ingerkedőn simít végig ujjam perzselő ajkain, ám még kínzok, még nem hozom őt megkönnyebbülő helyzetbe, nem csúszok belé, még ujjal sem. Nem, kicsit hadd húzzuk a játékot, ha már ilyen csillapíthatatlan.
- Ez parancs? - vigyorodom el, de persze eleget teszek a szavainak, könnyedén bújok ki felsőmből, addig is ráhagyva az alsót, majd amint csúszni kezd a nadrágszár, kilépek belőle, félrerúgva pompállatom magam teljes valóban, éledő gerjedelmemmel. Még nem teljes, de ha hozzámér, már nem kell sok.
- Nem hinném, hogy az asztal kibírná, ha én feküdnék rá. Vagy itt, a konyhakövön akarsz leteperni kis dominám? - firtatom, kezeimmel dús kebleit méricskélve, ujjaim közé csippentve ágaskodó mellbimbóját, hagyva, hogy most kedve szerint ő dönthessen. Nem mintha ellenemre lenne a padló, most már csak az érdekel, mikor mártózhatom meg abban a nedves forróságban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 12 Aug. - 19:26


Aaron & Leah





- Oh, szóval nem szereted, ha a fogaimat is használom.. Hm.. mintha uraságod kifejezetten imádná, ha olykor fájdalmat okozhat, de kapni már nem olyan édes.. – Nyaldosom a számat, kissé talán még bele is harapok az alsóajkammal, jelezve, hogy szívesen végigkarcolnám már a micsodáját, ha végre oda jutunk. Most már bánom is én, hogy melyik alakomban, de tarstunk csak ott. Kissé hátrébb csusszanok, hogy hozzám tudjon férni, kihívóan engedem magamhoz, hogy vad csók-táncunk harapással és nyelvcsapásokkal tarkítva egyértelmű jelzése legyen annak, hogy itt nem fogunk megállni. Kiismertük már ugyan egymást, ám sosem fulladt unalomba az együttlétünk, nem váltak rutinossá a mozdulatok. Oly szenvedélyesek vagyunk, hogy mindig tudunk valami újat csempészni a szerelmeskedésbe. Talán előbb utóbb valami extra pikantéria is kell majd, mint mondjuk az a kikötözés nem is olyan régen, akár a különféle szerepek eljátszása is simán felmerülhet, most még erre nincsen szükségem, szükségünk, hiszen halkan, úgy igazi Leah-san felsikkantok, amikor a lemeztelenítésem után különféle gyümölcsöket tuszkol a kebleim közé, ez azért hideg így, de mindenképpen érzéki. Belelúdbrözöm, ám oly csontig hatoló kéj jár át, hogy már attól csiklandozva érzem magamat, hogy rám lehel, pedig még nincs is bennem. Lenyelem a szőlőszemet, s kacagva hátravetem a fejemet, hogy a nyakamra húzzam őt, igen, tegye meg már most, erősen, keményen. Megemelem a csípőmet, hogy egy mozdulattal lehúzzuk rólam a nagyon is feszülős farmert, s egyúttal a bugyit is. Ha csak egy pillanatra odanyúl, érezheti, hogy lángolok a vágytól, s ahogyan a kebleimet veszi az ajka közé, ziháltan sóhajtok, nehéz most rendszerben vinni a lélegzeteimet.
- Most inkább.. én akarnék.. felül lenni..! – Imádom, hogy olyan domináns, és szó szerint kóstolgat, de ezúttal ki akarom élvezni az erőmet, hiszen ki tudja, hogy a vizsgálatok után meddig kell majd lábadozni. – Vetkőzz! – Gombolom máris az ingjét, s ha végre segít, akkor oldom meg az övét, a zippzárját húzom lefelé, óvatosan azért, nehogy valami becsípődjön. Olykor felnézek az arcára, s viszonzom a kacér mosolyt.


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Kedd 1 Aug. - 17:35



Aaron & Leah



+18

Na igen, ahogy én is az őrületbe tudom sokszor kergetni Leah-t az ágyban tanúsított uralkodási mániámmal, úgy ő is meg tud őrjíteni az ilyen felkínálkozó, kacéran kihívó viselkedésével. De talán pont ezért annyira élvezetes még mindig a szex vele.
- Ne a fogadra való legyen, hanem a szádba - morgom elmélyülő hangon. Ha már ő kétértelműsködik, akkor én már lehetek nyíltan perverz. Egy szava sem lehet, tudom, hogy erre bukik. Illetve erre is, de minden másegyebet is megtestesítek és ezt fellengzőség nélkül állítom.
- Azért túl lehet élni. És majd arra gondolsz közben, hogy visszakapod a cuki kis barna külsőd - sóhajtom, immár az ajkaira, mert hát nem tétlen Leah sem, sose volt, hacsak én nem kényszerítettem tétlenségre. De most nem teszem, még nem, viszonzom harapását, csókra csábítom, csupán addig szakadva el tőle, míg lehúzza magáról a pólót. Aztán már éhes vadászként csapok is le újra, szétfeszítem ajkait, nyelvemmel ízlelem az övét, táncoltatom, miközben kezeim majomügyességgel, vagy inkább már rutinosan oldják a kapcsokat, húzzák le karjairól a pántokat, hogy szőkén-dúsabb mellei szabadon ringatózzanak nekem. És tapogatózik tovább kezem, míg csak el nem érek néhány szem még épp gyümölcsöt, mit tejszínhabba fürösztöttem korábban, és húzom végig nyakának vonalán, torkán, egészen le keblei völgyébe, míg csak el nem veszejti az első adag a habját. Ekkor torokmély kuncogást hallatva szám a gyümölcsre cserélem, azt dugom Leah ajkai közé, miközben finoman hátranyomom az asztalon, hogy elfeküdve élő terítékké váljon számomra. És azonmód követem is a habvonalat, nyelvemmel kóstolva le édes bőréről, míg kezem újabb adagért nyúl, immár hegyesedő mellbimbóit díszítve fel, jelezvén az útirányt is ekként, mind magamnak, mind neki.
- Talán mutathatnád az ösvényt, hogy merre haladjak - emelem fejem kacér kihívó pillantást vetve arcára, épp jobb mellének csúcsát tisztogatva le, végezvén áttérve a balra, míg kezeim a nadrágot oldják, csípőjét emelve szabadítom meg Leah-t az összes fennmaradt ruhadarabtól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Csüt. 27 Júl. - 16:12


Aaron & Leah



   - I-igen szivem, de mégiscsak jól esik, hogy te így belémlátsz, és nem csak a külsőségek érdekelnek. – Kulcsolom át a nyakát a karjaimmal, hiszen olyan cuki, még ha nem is szereti tőlem ezt a szót. Már ott a parton sem feltétlenül a külsőm jött be neki, hanem a stílusom? A kólaimádatom és a nyafka szeszélyességem? Hát tényleg elég különc lettem az utóbbi időben, ő mégis meglátta bennem azt az önmagát kereső lányt, aki még mindig vagyok. Ez azért tölt el boldogsággal, mert nem csupán a felvett alak tetszik neki, hanem a lelkem. És hát lássuk be, a legtöbb lánynak az a vágyálma, hogy nézzen ki bárhogyan, a pasija oda van érte. Odabuksulok, hogy a számba tömködje a barackot, élvezettel nyeldesem a puha falatokat, szerencsére mag már nincsen benne, abba beleroppanna a fogam.
- Nem mindegy, hogy mit hívunk evésnek. Én bármire éhes lehetek, ami a fogamra való. – Nyaldosom meg a már ajkaim közé emelt ujjait, finoman még bele is harapok, de csak annyira, hogy megkarcoljam a bőrét. A másik kezem pedig már az említett módon lent matat a dudornál a nadrágján, s tudom én, hogy ebből még a vizsgálati eredmények előtt másféle megvilágosodás is jöhet. Ami most nem is várat magára sokáig, mert végre felméri, hogy kár úgy tennünk, mintha nem akarnánk most azonnal egymáséi lenni. Felsikkantok a hirtelen mozdulattól, aztán felkacagok, ahogyan szétfeszíti a combomat. Érzem, hogy a korábbi vágy már őrületes módon füt, egyáltalán miért van még rajtunk ruha? Csak úgy lihegek, hogy legyen még erőlteljesebb, és bár Shannonként kék a szemem, valóban ismerhet már annyira, hogy az a kacér pillantás bizony az édes kis barnától származik ott belül.
- Ha annyira fájni fog, akkor most akarom kiélvezni az édes perceket. – Bólogatok, sejtem én, hogy nem lesz túl egyszerű a folyamat, de akkor meg főleg nem úgy akarok lábadozni, hogy előtte még csak ki se használtuk az utolsó lehetőséget. Megharapom finoman immár az ajkát, és várom, hogy tovább folytassa, amit elkezdett. Azért a felsőmet egy jól irányzott mozdulattal áthúzom a nyakamon, és dobom le a földre. Alatta melltartó, de hát azt már vegye le rólam ő.

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 21 Júl. - 19:12



Aaron & Leah



- Az is te lennél édes, nem? Mit gondolsz, most nem a kis cserfes barnát látom benned? - vonom fel a szemöldököm, és bár nem mondom neki, hogy fontos nekem, hogy talán a magam őrült módján szeretem is, úgy hiszem, sejti ő magától.
Aztán csak elnevetem magam, egy újabb falat barackkal tömve el számat néhány pillanatra, ám szemem kihívó villanása beszédesebb ezer szónál. Igen, tudja jól, kissé perverz vagyok, imádok uralkodni rajta, élvezem, hogy kényem-kedvem szerint juttatom a csúcsra vagy épp húzom szinte már őrületig a kiéhezettségét, a robbanás előtti kínzó pillanatot. De tudom, ő ugyanúgy igényli, élvezi, nem csak a kedvemért "tűri el". Mert azt lehet, egy-két hónap legfeljebb, ám akkor már bárkiből előtör a láncra vert állat és ellenkezni kezd. Mármint ha nem ínyére való a dolog.
- Az evésnek édes! - morranok rá, ahogy újfent édes ajkai közé veszi az ujjam, ami lehetne akár egy tök ártatlan mozdulat is, ám mindketten tudjuk, mire asszociálok éppen. Mert Leah pont hogy azt akarja.
nadrágomon babráló ujjai már csak olaj a tűzre, szabad kezem az asztal lapjára markol, csak egy pillanat, csak hogy kicsit élvezzem a játékot, hogy újra önuralomra tegyek szert. Mert ha elvesztem az eszem... Nem az a lényeg, hogy lesz-e szex, hanem hogy ki irányítja azt.
Egy pillanat, ennyi, igazi mester vagyok már, rúgom ki magam alól a széket, húzom fel őt is, vagy talán rántom, hogy a következő másodpercben már az asztal szélén üljön, még azzal sem foglalkozom, hogy megbillen a tál, szétgurulnak a gyümölcsök az asztalon. Csak furakszom két combja közé, egyelőre ruhástól, két kezemmel selymes combjára markolva.
- Tartogatnod kéne az energiád Leah. Ha hat is a vérem, a gyógyulás nem lesz álom - sóhajtom, hisz ezt nem akartam még mondani, nem akartam tetőzni jókedvét. De ahogy nekem is fájnak, fájtak a gyógyulások, noha mostanra a javát megszoktam, ő talán úgy érzi majd, hogy széttépi a saját teste, apró fecnikre szaggatja, hogy abból rakhassa újra össze magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Vas. 16 Júl. - 21:36


Aaron & Leah



  - Édesen hazudsz. Ha egy százötven kilós fekete mama bőrében ragadtam volna, biztosan nem lennék ilyen kívánatos. – Nevetgélek, mert igazán cuki tőle, hogy így körbeudvarol. Tudom, hogy bejövök neki, és nem feltétlenül a külsőm miatt, hiszen a barna alakomban nem vagyok éppen egy magas, vagy model alkat, ő mégis velem akar lenni. Igaz, most kihasználhatjuk, hogy Shannonként ingerlő idomaim vannak, de Aaron Leah-ra figyelt fel, a törékeny kicsi csajra, aki már igazából vagyok. Ha végre sikerül megoldanunk, hogy visszaváltozzak, jó eséllyel egy darabig nem is akarok majd külsőt cserélni.
- Ezt úgy mondod, mintha nem ilyesmi lenne amúgy is a vágyad. Kikötözés, és miegymás. Ismerlek már. – Nyelem le végül az epret, ha már a számba dugja. Tudom én, hogy mást is tömködne már ide, de most igyekszünk először az eredményeknek a végére járni. Mondjuk addig sem biztos, hogy tétlelnül kéne átvészelnünk a holtidőt. Próbáltuk már mindkét alakomban, és bár úgy az igazi, ha el tudok tűnni a karjában, az se baj, ha néha ilyen teltebb formámat tudom mutatni.
- Minek? Az evésnek, vagy a gyors menetnek? – Megint előrehajolok, hogy az ujjait vegyem a számban, és erőteljesen szopogatni kezdjem, mintha csak a tejszínhab utolsó cseppjeiért küzdenék. A másik kezemmel az asztal alatt viszont egyértelműen a nadrágja környékén babrálok. Jaj, mikor lesz már meg az a fránya eredmény? Lassan már nem is érdekel, hogy milyen vérjelzést is kapunk, nem tudom félretenni az érzést, hogy ennyire kellek neki. Különben is, hol volt ő előttem? Miért kellett olyan sokáig várnom, mire feltűnt az életemben? Ha azt kérné, hogy költözzek el a három fiú lakótárstól, még azt is megtenném, de felvetni nem merem, hogy költözzünk inkább össze, még összetörném a harmóniát, azt meg nagyon nem kéne..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Hétf. 3 Júl. - 19:35



Aaron & Leah



- Bármelyikről. Nem a test a lényeg, hanem aki benne van. Téged pedig bármely alakodban képes vagyok megőrjíteni - vigyorgok tovább, mint egy elégedett kandúr. De hát valahol az is vagyok, jóllakott cica a tejfölös bödön mellett. És nem azért, mert épp kielégült lennék, noha az is sokat szokott javítani a kedélyállapotomon. De tényleg úgy hiszem, Leah-nak nem az számít, milyen alakban van, hanem hogy tudom, hogy ő az. Na jó, kicsit kacifántos, de én sem vagyok egy egyszerű eset.
Aztán csak elakad vigyorom, halk, kéjes sóhajjal jutalmazom huncut nyalakodását. Kölcsönös a dolog, ő is meg tud őrjíteni ha akar. És ha engedem.
- Ne rosszalkodj, mert a térdemre fektetlek és elfenekellek. Tudod, hogy képes vagyok rá - villan fel újra kéjes vigyorom, miközben lassan elhúzom a szájától tisztára nyalogatott ujjam, azonmód fel is cserélve egy darab tejszínhabos eperre, inkább azzal tömve a buja kis száját.
- Eszünk egy kicsit - pillantok az órára, és gyors fejszámolást végzek. Kell idő, míg keveredik a vérünk, míg hatást kezd el kifejteni az elegy. Persze az enyém gyorsabban dolgozik, meg hát el is telt már kis idő és a centrifuga se rossz dolog.
- Mire elfogy a gyümölcs, de még mielőtt elhatalmasodik rajtam az inger, hogy az asztalra döntselek egy gyors menetre meglesz. Szóval láss neki - vigyorodom el, jó példát mutatva magam is bekapok egy falat barackot. Tudom, hogy ingerkedni fog, hogy a tejszínhab igencsak bujára veszi a dolgot. De most talán mindkettőnknek jobb, ha inkább a laborban történő dolgokra koncentrálunk, mintsem a szexre. Ugye?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 10 Jún. - 21:51


Aaron & Leah



 - Leszámítva, hogy megint szőke bula lettem, nagyon! – És igen, tényleg így van, gyakorlatilag Tatjana után Aaron mellett kezdtem el úgy igazán élni, napi gondokkal küszködni, sőt, felelősségteljesen gondolkozni. Aaron bármennyire túltolja ezt a macsó figurát, mégiscsak gondoskodik a hugáról, iskolába jár, tervezi az életét. Hiába volt olyan nagy a szája, túlságosan sokat szenvedtem az eredeti Leah halála után, már átértékeltem a bulizós éveimet ahhoz, hogy meglássam benne azt a cuki pasit, aki képes odafigyelni, nem csak ágybavinni az embert. Na jó, ez utóbbival sincsen semmi gond, sőt, vele éppen hogy pont arra építünk, hogy bármi baj ér, könnyedén el tudjuk magunkat engedni egymás karjában. Elég az a kacér mosoly, amit villogtat rám ebben a percben is, és mondania sem kell, máris ugrok.
- Melyik testemről beszélünk most? – Nevetgélek a szám elé kapva a kezemet, ez egészen a barna énemre jellemző gesztus, de mint tudjuk, Aaron bőven átlát a szitán, és akkor is megismerne, ha másféle testben látna. Talán sikerül visszaszerezni az alakváltó képességemet, de ha nem, legalább az alapállapotba jó lenne visszakerülni. Viszont továbbra is húzza az agyamt, nem csoda, hogy ha keresztbeteszem a lábamat, mielőtt még rávetem magamat, el kell nyomnom a kínzó vágyat, nem vezethet minden oda, hogy nem bírok magammal. Ám ő akárcsak a kikötőzésnél, nem tudja a határokat. Vagy ha tudja is, nem érdekli, azt imádja, ha édesen kínlódok előtte. A szemét!
- Nem tudom-nem tudom. Az biztos, hogy barnaként imádom az édességet, a kólát, a gumicukrot, de a gyümölcsök.. nos sosem voltam túlzottan oda értük, ergó bármi jöhet, mindegy, csak teljes az idő. Mikor lesz már meg? – Ismét felkacagok, az orromra tejszínhab kerül, ám az ujját ezúttal az ajkaim közé kapom, hogy lenyalogassam róla a maradékot. Ő kezdte!



♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 2 Jún. - 12:07



Aaron & Leah



- Hm, ezek szerint most boldog vagy, cica? - kérdem klaján vigyorral, mintha nem tudnám. Persze a vigyor sokat ront az ártatlanságon, de azt hiszem, nem is az a lényeg. jó ideje együtt vagyunk már Leah-val, és még ha a kapcsolatunk alapja a szex, ami azért elég stabil alap, csak ezért nem maradtunk volna ennyi ideig egymást mellett, ha nem élvezzük másként is a másik társaságát.
- Tovább? Ugyan édes, tudod, hogy ha akarom, pár perc alatt letikkasztalak. Ismerem már a csodás testet minden centijét, hogy mikor és mitől sikkantasz a gyönyörtől - folytatom hozzá hasonló huncutsággal, ám nem hagyom, hogy efféle irányba terelődjön a dolog, még ha igencsak lenne is kedvem hozzá, legalább is egyre inkább lenne, főleg a kis pajzán kétértelmű beszólása után. De csak a fejem csóválom nevetve, miközben visszavezetem a konyhába és leültetem az asztalhoz, aminél nem is olyan rég reggeliztünk. De hát egy kis nasi mindig belefér, nem?
- Van olyan gyümölcs, amit ebben az alakodban annyira nem preferálsz? - kérdem, miközben összeszedegetem a konyha különböző pontjairól a választékot. Kerül hámozott banán felkarikázva, megpucolt mandarin, eper, feldarabolt barack a tálra, vegyesen, mint egy guszta gyümölcstál, majd koronaként tejszínhabos flakon a hűtőből, amit aztán abszolút nem sajnálok a kreációról, szinte belefullasztom a gyümölcscikkeket.
- Remélem ez megfelel - mártom ujjam a habba, az orrára kenve egy apró foltot, mint egy kis szőke bohóc, fehér nózival.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 10 Május - 7:10


Aaron & Leah



 - Tulajdonképpen nincs. Gyakorlatilag meg állandóan emésztem valami miatt. Ilyen vagyok, de majd melletted talán ez megváltozik. – Az mondjuk nem izgat, hogy nincsenek szüleim, de még mindig keresem önmagamat, hiszen nem Leah-nak születtem, és ezt most második esélyként felfogadhatom, de ha visszakényszerülök az eredeti testembe, az olyan, mintha a megváltást akarnák elszakítani tőlem. És így a szokásos rágódásom is sosem látott szinteket üt meg.
- Ez igaz.. Rossznak kellett lennem, hogy most jó legyek..? És hogy boldog is legyek? – Döntöm oldalra a fejemet bájosan. Ahhoz képest, hogy szőke vagyok, és Shannon ábrázatom van, nem csoda, hogy ha Aaron átlát az álcán, hiszen a gesztusaim, amivel az új, nyugodtabb életet indítottam el, már a bájos, cuki külsőt sejtetik, bármilyen bombázó is vagyok most. Na persze ha kiderülne, hogy soha többé nem kaphatom vissza a keleties külsőt, az megint torzuláshoz vezetne, s félő, nem éppen a jó irányba.
- Csak éppen túl jól esik, hogy ilyen gyengéd vagy, és félő, hogy nem fél órát tartana, hanem tovább, sokkal tovább. – Nyílnak el igézően az ajkaim, és macskamód simítom bele az arcomat a tenyerébe, még édesen dörgölőzöm is, valóban a szex is csupán a szerethiányom kifejezése, s tőle hihetetlenül sok törődést kapok. Amilyen macsó a külseje, meg a dumái, valójában én tudom, hogy a felszín alatt egy nagyon is érzékeny, sőt gondoskodó pasi van. Na persze ki is tekerné a nyakamt, ha ezt bárkinek elárulnám. Na igen, mit talál az ember ha a parton kólázik? Kincset!
- Oké... akkor kérem a számba.. – Nevetgélek a kétértelmű viccelődésein, és hagyom magam húzni, bárhova ahova csak vezetni akar. Remélhetőleg mielőbb vissza tud változtatni, aztán nem kíméljük egymást. Szinte kínzó már, hogy így kell lennem, és lássuk be, bújni is akarok már nagyon. Elvonási tünetek, vagy mi..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Hétf. 1 Május - 13:53



Aaron & Leah



- Van értelme olyan dolgon rágódni, ami már elmúlt? - vonom fel kérdőn a szemöldököm. Nem hátra szeretek tekinteni, főképp nem olyanra, amit már nem tudok befolyásolni. Csak feleslegesen kesereg rajta az ember ahelyett, hogy a jelen problémáin agyalna.
- De játsszuk végig édes.. Ha jókislány maradtál volna, ha nem élsz vissza a képességeddel, ha nem kerülsz olyan helyzetbe, mint amilyenbe kerültél, vajon a professzorod felfigyel rád? És ha nem, nem kerülsz a birtokra, talán sose hallasz a North Salem nevű kisvárosról és soha nem mész ki a tó partjára olvasni egy hűs-langyos tavaszi napon. Folytassam? - incselkedek immár vigyorogva. Mindennek van ok-okozati része, valamit valamiért.
- Csak éppen? - vigyorgok tovább is, de persze a kajainvitálásom azért tartom. A szex jó, nagyon jó, sokszor jó. De nem csak ebből áll ki az élet, erre már rájöttünk. Persze azért messze nem elhanyagolható, de nem minden pillanatban megoldás.
- Csinálok neked valami finomat, aminek nem bírsz ellenállni - tartom a mosolyom, bár most épp elég kihívó, incselkedő. De Leah-t sem kell félteni, akaratlan nyögök fel és rándulok meg egyszerre, ahogy keze érzékeny területre téved. Úgy látom a stílusa nem külsőfüggő.
- Tudod, hogy imádom a kis barna törékenységed és különlegességed. De azt hiszem, azért is köt az az alakod, mert úgy ismertelek meg. Különleges voltál és az is vagy - mosolygok rá, immár gyengéden, kezét is hasonlómód vonom el a nadrágomtól egy finomkodó puszit nyomva a tenyerébe.
- Gyere édes, pótoljuk a cukrot a szervezetedből, hogy legyen energiád... mindenre. Most kapsz tejszínhabot a szádba, aztán majd én kapok tejszínhabot.. valami egészen más tálalásban...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 22 Ápr. - 21:24


Aaron & Leah



 - Milyen diplomatikusan fogalmazol szivi. Nincs rá szükség, tök hülye vagyok én ezekhez. Szülők, meg háttér nélkül maradt a bulizás. Meg is szívtam rendesen, mint tudod. – Nyelek nagyot, hiszen ő is árva, mégis gondját tudta viselni Faye-nek is, én viszont még magamra sem tudtam figyelni, sosem voltam túlságosan erős jellem. Sodródtam az árral, mentem, amerre sodort a szél. Most viszont Aaron a biztos pont az életemben. Nem mondom, hogy meg is halnék érte, de hogy valami hasonló, az biztos. Bizom benne, feltételek nélkül, követném bárhova, ahova csak kéri.
- Fél óra sok mindenre lehet elég, csak éppen.. – Szakad bennem a szó, amint végigsimít az arcomon. Nálunk nőknél bármennyire is vágyakozó természetűek vagyunk, sokkal a lelki mélységünkig hatoló, ha nem valami intim helyen, hanem mondjuk az arcunkon érintenek. Ez valódi odafigyelést jelent, és elmerülök a tekintetében, ahelyett, hogy behunynám a szememet.
- Nem tudom, hogy mennyire tudnék enni, de próbáljuk meg. Csinálsz nekem valami.. hibridet? Édes is lehet benne, meg gyümölcs is. – Nem szoktam ugráltatni, inkább én szolgálom ki, de végtelenül jól esik, hogy msot gondoskodik rólam. Az energia egyértelműen azért kell, hogy ha végre visszakaptam az igazi önmagamat, akkor alaposan egymásnak tudjunk esni. A dolog szépséghibája, hogy úgy vélem, hogy a különböző testek máshogyan működnek, mint ahogyan szőkeként sokkal tágabb vagyok, tehát ha megint Leah leszek, úgy fogom érezni, hogy jó ideje nem aludtam, nem hogy szexelni legyen kedvem. Bár.. Aaronért még ezt is bevállalom. Vagy ha visszahozza az alakomat, fel is tud tölteni, mintha minden rendben lenne? Mindenesetre elvigyorodom, ahogyan a mellemet simogatja, hirtelen ötlettől vezérelve rámarkolok a férfiasságára, pedig most tényleg ennem kéne inkább..
- Édes vagy, hogy jobb szeretsz úgy.. Ez sokat jelent..


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 15 Ápr. - 18:30



Aaron & Leah



- Csak szépen sorjában, édes - kacsintok Leah-ra jókedvűen. tudom én, hogy mindkét vázolt helyzet lehet izgalmas és élvezetes a maga módján, de egyelőre sajnos nem efféle ínyencségekre van lehetőségünk. Fontosabb, hogy cukikám visszanyerje alakváltó képességét, hogy újra a kis cuki barnában érezze magát komfortosan. Aztán jöhet a többi élvezet.
- Ha nincs meg a képesség, hiába a tanulás. Nem vagy hülye édes, legfeljebb más élvezett prioritást eddig nálad - csóválom a fejem, persze már munka közben. Az egyértelmű, hogy Leah nem üti meg a szintem, de azt nem is olyan könnyű és nem beképzeltségből mondom. ugyanakkor, mint azt már párszor megvitattuk, nem tanulótársat kerestem benne. Megfogott a szendesége, vagy is az annak látszósága, törékenysége, az az aura, ami körülveszi, hogy szüksége van rám. és annyira megnyert, hogy nem is nagyon akaródzom váltani. ha valami bevált csak a hülye cseréli le.
- Legalább egy fél óra, de lehet egy is. Idő kell, nem szeretnék semmiből elhamarkodott következtetést levonni - ingatom a fejem, miközben a centrifugát hátrahagyva szőkeségemhez lépek, biztatón simítva tenyerem arcára. egészen más, egészen más vonások, és még is látom benne az én Leah-m. Ez lenne a szerelem? Ostobaság...
- Gondolom a séta most nem épp komfortos neked. Mit szólnál valami nasihoz. Csoki, gyümölcs? Kell az energia - vigyorodom el kétértelmún, miközben kezem a vállára csúszik, majd ujjbeggyel peckesen álló mellén simítok végig.
- Tetszik a bevállalós szőkéd, de amint visszakapod a barna alakod kiélem felsőbbrendű élvezkedéseim - nevetek fel incselkedőn, hisz tudja, csak játszom vele, oldom, csitítom. ugyanakkor van benne igazság is, tudja, mennyire élvezem, hogy birtoklom, védem, uralkodok rajta. és élvezi Ő is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szomb. 1 Ápr. - 11:37


Aaron & Leah



 - És... mi van, ha mindkettőt ugyanúgy élvezem? – Kapom a szám elé a kezemet, hiszen majdnem kitör belőlem a röhögés, pedig mostanság egészen visszafogott, cuki lány vagyok, de valahogy eszembe jut az a bizonyos alkalom, amikor Aaron bizony szépen megkötözött, és totálisan nem voltam ura a testemnek. Bármit megtehetett velem, és meg is tett, úgy húzta az idegeimet, hogy már szinte nyüszítettem a kéjtől, s ha most a fájdalmat akarja felhozni, hát lehet, hogy abban is benne lennék, bizonyos mértékig persze. Úgy vélem, hogy az ő kezei alatt mindenből jól jöhetek ki. Most viszont inkább foglalkozzunk a vizsgálattal, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen alakot látok majd a tükörben a hátralévő éveim során.
- Ahha.. Na azért. Néha tök hülyének érzem magamat melletted. Nem csoda, hogy tanulásra adtam a fejemet. – Simulok bele a tenyerébe, hiszen most mindennél többet jelent, hogy fizikálisan, és lelkileg is megerősítsen, nem lesz semmi baj. Szinte szomjazom a visszajelzéseire, hiszen amióta azok a szörnyűségek történtek velem, görcsösen kapaszkodok. Most éppen  belé, és kiváló munkát végez, hogy akár ez életreszóló is legyen. A vértől nem ájulok el, láttam már csúnya dolgokat, és ha segíthet az, hogy megoldjuk a rejtélyt, hát csak csináljuk!
- Bo-bocsánat. Csak úgy jön! – Vigyorgok ismét rá, pedig látszik rajtam, hogy nem a vágytól vagyok kipirulva, de igaza van, ahogyan végigsimít rajtam, egyértelműen bólogatok, hogy egy gyors, levezető menet biztosan nyugtatólag hatna mindkettőnkre, de annyira a közepén vagyunk, hogy inkább nem is merek ilyesmit javasolni, mert azzal lehet, hogy az egész munkáját elrontanám. Inkább várom az eredményt, és igyekszem nem sopánkodós fejet vágni. Bárcsak mihamarabb visszatérnék a saját testembe.  
- Várunk? És addig? Együnk valamit, séta..? Vagy valami más ötlet? – Most nem akarom én játszani a dominát, tényleg rá bízom, hiszen komoly szívességet tesz. Nem is olyan régen már nem ismertük egymást, vad motorosnak tűnt a parton, most meg életreszóló dolgokat tesz meg értem! Mi ez ha nem szerelem? Ja tudom, szex!


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 15 Márc. - 16:19



Aaron & Leah



- Van édes, de még mekkora... Az egyikért a térdemre fektetve fenekellek el, a másikért az asztalra hasaltatlak, hogy kedvem töltsem - vigyorgok rá macsósan. Persze tudja, ez az én részemről a cukkolás, játékos incselkedés, ami megengedett közöttünk, mert egyikünk se veszi sértésnek vagy fenyegetésnek.
És bár szívem szerint tényleg az asztalra hasaltatnám, sajna sokkal előrébb való, hogy rájöjjünk, mi is történik vele. Így hát inkább a vérével foglalkozom, az elméletem fejtem ki neki, miközben előkészülök a vérvételre.
- Nem olyan betegség. Csak egy hasonlat volt, hogy érthető legyen számodra. Mert hiába kezdek el dobálózni trombocitaszámokkal, vérállaggal, satöbbi, azzal csak összezavarlak. Nem halsz bele - simítok végig az arcán biztatón. Tényleg nem olyan vészes a dolog, legalább is ebből a szempontból. Mert azt természetesen értem, mennyire letaglózza képességének hiánya.
Ugyanakkor azt értékelem, hogy továbbra sem nyafog, illetve nem jobban, mint máskor. És a vértárolókat is szépen cserélgeti, a harmadiknál ugyanakkor lefogom a kezét, ennyi elég lesz.
- Kicsit csitulj édes, mert ha ennyire felhevülsz, eltereled a figyelmem - kacsintok rá, megoldva teljesen a karomon az elszorítót, és mintha csak ettől kelne életre, ujjaimmal hevesen emelkedő mellein simítok végig. De csak egy pillanat, állok is fel, hogy a teli üvegekkel visszamenjek a munkaasztalhoz. Saját karom ápolásával nem is foglalkozom, egy cseppnyi vér csupán, mi még kibuggyant, s el is tűnt az aprócska szúrásnyom.
Egy pipetta segítségével leveszek némi vért az üvegből, majd belecsöpögtetem abba, amit Leah-tól vettem, és az apró centrifugába teszem, majd bekapcsolom.
- Most kicsit várni kell, némi idő, míg összedolgozzák maguk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Csüt. 2 Márc. - 19:55


Aaron & Leah



 - Ööö.. van különbség édes? – Nevetem el magamat, most már egy fokkal boldogabb, magabiztosabb vagyok, hiszen átragad rám az eltökéltsége, hogy mindent meg akar tenni azért, hogy a valódi önmagam lehessek. Kemény napok állnak mögöttünk, csoda, hogy felépült, hiszen az ő képességét is korlátozhatták volna, és a halálból akkor nincsen visszaút. A szüleim nem törődnek velem, Tati már távol él, egykori Leah barátnőmet elvesztettem, már csak Aaron van nekem, és kezdem nem zavartatni magamat, hogy ennyire ragaszkodom hozzá. Nyitott lennék akár egy összeköltözésre is, de ezt nem erőltetem rá, ha már eléggé zavarja, hogy három fiú lakótársam van, akkor lépni méltóztatik.
Viszont már az is nagy szó, hogy idáig eljutottunk egymással, hiszen korábban nem éltünk éppen aszkéta életet. És most már gyilkosok is vagyunk, mind a ketten. Nem semmi! Ettől még nem érzem úgy, hogy kicsit is romlottak vagyunk, teljes mértékben önvédelem volt, hogy le kellett gyűrnünk, mert képes lett volna ő végezni velünk, különben kitudódik a kórházban, hogy micsoda beteg állat. Most már túl vagyunk rajta, és mindent fel kell tenni egy lapra, hogy visszakapjam az alakomat. Aaron az egyetlen esélyem. Nem gondolom, hogy Xavierhez kéne mennem kuncsorogni, pedig jó eséllyel meg tudná oldani, viszont akkor belelátna a fejembe, tudná, hogy mit tettem, így ezt hanyagoljuk is. Nem akarom, hogy teszem azt, örökre eltiltson Tatitól.
- Betegség..? De ugye nem halálos..? Gyógyítható? – Pörögnek ki belőlem a kérdések, enyhe pánikroham forrósága fut rajtam végig, még ki is pirulok tőle. Legyezgetem magamat, hiszen Aaron még higgadt, csak az én szokásos hisztizős-nyafogós rohamomat kell állnia. Ha valami csoda folytán visszaváltozhatok, négy liter kóla alatt meg se állok. Megrázom a fejemet, jó lenne végleges hatást kicsiholni magunkból. Azaz Aaronból.
- Ennél bármi jobb lehet. Na jó, nyolckarú polip nem akarok lenni. – Húzom el a számat, még Shannonként is jobb élni, mint ha nagyon eltorzulnék. Készséggel segédkezem a vérvételnél, a kezem remegését leállítom egy nagy sóhajjal, itt most rólam van szó, s ő mindent megtesz, hogy rájőjjünk a titokra, így nem lehet tovább nyavajogni. Óvatosan kihúzom, ha már feltölődött a vérével, s beillesztem az üreset. A teli „kannát” az erre rendszerített tárolóra tolom, s rá a pici kupak. Meg se merek most szólalni. De a melleim gyors emelkedésén és süllyedésén is lehet látni, hogy mennyire be vagyok tojva..

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Pént. 24 Feb. - 15:54



Aaron & Leah



Igaza van Leah-nak, ezt én is tudom, és még ha nehezen is, de el is fogadom. Nem pátyolgathatom örökké a húgom, Faye nem hülye, csak naiv. És valamikor, valami vagy épp valaki fel fogja nyitni a szemét. Én csak igyekszem odázni a pillanatot.
- Kötekszel vagy csak cukkolsz, hm? - villantok egy oldalvigyort a szöszire. Még is, mire gondolt pontosan? Nekünk a legjobb figyelemterelő módszerünk az a szex. Ugyanakkor nem hiszem, hogy az adott helyzetben a legjobb választás lenne, mert hát akkor sehova sem jutunk. Már pedig most az első, hogy megoldjuk a problémáját. Vagy legalább is megpróbáljuk.
- Valami olyasmi - biccentek a megtiszteltetés kapcsán, de tovább nem fejtegetem. Pedig Leah-nak már tudnia, vagy legalább is sejtenie kéne, sokkal több Ő számomra, mint eddig bárki. Mármint ami a csajokat illeti. Senkivel sem húztam ilyen sokáig, nem hoztam haza, nem mutattam be a húgomnak. És senkiért sem törtem magam annyira, mint a kezdetekkor érte, és senki kedvéért nem utaztam ekkora távolságokat egy-két nap kedvéért. Szóval igen, ő nagyon fontos nekem, része már az életemnek. És pont ezért fontos, hogy megoldjam a baját.
- Neked egyelőre semmit - csóválom a fejem, miközben az állam dörgölve járatom az agyam. lehetséges lenne? De hogyan? És vajon hat-e, amire gondolok? Rajta vagy szimplán néhány pipettán kísérletezzek?
Néhány hónapja, vagy épp egy éve ezen még nem gondolkodtam volna, de most mérlegelnem kell. Igen, már kell.
- Találkoztam már olyan mutánssal, akinek a véréből készített szérum képes volt a mutációt feloldani. Azaz teljesen megszüntetni.
Na jó, ez így nem teljesen igaz, de Leah-nak nem kell tudnia, hogy ez nem egészen így van, és hogy az emlegetett mutáns ráadásul a húgom. Azért van, ami továbbra sem tartozik rá, még a korábban gondoltak ellenére sem.
- De az nem pontosan ilyen volt, mint amit most látok. Ez inkább.. ez inkább olyan, mint egy betegség. Mintha nem teljesen szüntetné meg a képességed, a véred, inkább próbálná módosítani, kevesebb sikerrel. Mint egy.. mint egy betegség...
Próbálom a lehető legérthetőbben körülírni, amit látok, amit gondolok. Teljesen felesleges Leah-t szakzsargonnal elkápráztatni, őt nem az érdekli. Csak hogy van-e kiút ebből a kalamajkából.
- Lehet, hogy a hatás csak ideiglenes, de gondolom nem akarsz arra várni, hogy igaz-e ez a lehetőség - vonom meg a vállam, miközben már felállva újfent a szekrényhez megyek, újabb steril tűt és néhány vértartó csövet gyűjtögetve az asztalra.
- Kipróbálunk valamit.Az én mutációm képes az öngyógyulásra. Megnézzük, a te véred miként reagál némi turbózásra - magyarázom neki, már a széken ülve tekerve bal felkaromra az elszorítót, majd a saját vénámba döfve a tűt. Az első üres üvegcse betöltése még könnyen megy egy kézzel, ám a csere már macerásabb.
- Ezt húzd ki, és egy üreset tolj a helyére - hívom magamhoz, utasítom, még ha kérő hangon is. Nagy kárt nem tehet bennem, az előbb látottak alapján pedig csak ki tudja cserélni az üvegcséket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Vas. 5 Feb. - 16:50


Aaron & Leah



  - Nem tudnám őt Hyde-ként elképzelni, de bármenyire is óvod, lassan felnő, és nem vigyázhatsz mindig rá. – Vélekedek, mert nem akarom a kapcsolatukat felülbírálni, viszont mégsem teheti meg, hogy egy életen át mindig kalickába zárja, annak nem sok értelme lenne, hiszen ha Faye sosem tapasztal semmit az igazi világból, Aaron nélkül meg sem fogja tudja magát védeni. Így is naív, és átverhető, mert kislányként van kezelve, legalábbis az egyetlen találkozásunkból, és az Aaron által elmondottakból leszűrve. Na nem azt mondom, hogy éljen olyan vad életet, mint mi ketten, de azért igenis lehet átmenet. Most éppen én is nyugalomra vágyom, a jól megszokott kólafüggő cuki testem, szőkének lenni már nem az én stílusom.
- Csak azt kértem, hogy próbáld meg elvonni a figyelmemet, de úgy látom sok ez neked egyszerre. – Rebegem halovány mosollyal, na igen, pasi, mit is várnék? Örülhetek, hogy amire most foganasítva van, hogy megvizsgáljon, és oldja meg a problémámat, legalább azt kifogástalanul tegye meg, és kibírom már a maradék időt unatkozás nélkül. Aaron nem mellesleges nagyon profin végzi a vizsgálatot. Bárcsak tudnám, hogy mit is lát, és az mit jelent.
- Akkor tulajdonképpen megtiszteltetésnek is vehetem, hogy beengedtél a privát szentélyedbe. Köszi.  – Ez mégiscsak azt jelenti, hogy rajtam kívül ilyen komoly barátnői nem voltak. Vagy.. voltak, csak egészségügyi gubanc nem merült fel, amiért itt kellett volna vizsgálódni. Mindegy is, most velem van, és ez a fő. Láblógázva játszom az aranyló tincsekkel és próbálom visszalassítani a légzésemet, amíg ő dolgozik, hogy még véletlenül se tűnjön sürgetésnek bármely mozdulatom.
- Mit kell tennem, hogy megállítható, vagy orvosolható legyen? – Őszintén szólva bármire képes volnék, akár ölnék is, de hát egymást ismerve ez nem lepheti meg, hiszen nem vagyunk patyolattiszták, sőt már öltünk is együtt. Most ismét meg kell tennünk?


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Vas. 15 Jan. - 11:12



Aaron & Leah



Senki sem tévedhetetlen, még én sem. De ez már annyira közhely, hogy nem mondom ki. Főképp mert csak felesleges okoskodásnak hangzana, amire kettőnk között már nincs szükség. Lenézés és bántás nélkül tudjuk mindketten, hogy én vagyok az okosabb. De Leah-t nem is az eszéért szeretem, enm azért vagyunk már több, mint egy éve együtt. Ő a társam, nem pedig a tanulótársam. Ilyen egyszerű ez az egész. Még számomra is meglepően egyszerű.
- Faye-ben is meg van mindkettő. Csak azt hiszem, igyekeztem annyira óvni, hogy Hyde ne ébredjen benne öntudatra. De attól még ott szunnyad. Ő is csak ember, még ha olykor magam is szeretem inkább angyalnak látni - mosolyodom el a különös okfejtésen. Persze igaza van Leah-nak, a húgom nagyon ártatlan, nagyon tiszta a világgal szemben. És pont ezért tartok attól, mennyire fog változni, ahogy lassanként kinyílik előtte a világ. Mert ahogy nő, úgy válik egyre nehezebbé a befolyásom alatt tartani, kirekeszteni a külvilágot. Tehát egyre inkább tartok attól, hogy Hyde benne is fellébred valamikor. De ezen majd ráérek akkor törni a fejem, most előrébbvaló Leah problémája.
Szóval inkább a mintavételre koncentrálok, szakavatottan, ügyesen. Mert annyiszor tettem már ezt, még ha nem is Leah-n.
- Szórakoztassalak? A fejenállás ilyen helyen nem biztos, hogy jó ötlet - vigyorgok rá, miközben a teli üvegcséket egy másik asztalhoz viszem, ahol minicentrifuga és mikroszkó pihen. Majd a fiókból apró üveglapokat veszek elő és pipettát, minek segítségével néhány csepp vért a lapra csepetetek, majd a maradékot a centrifugába rakom. Egy másik adaghoz színtelen oldatot mérek és kerül az is a gépbe. Aztán lezárom, indítom, a véres üveglapot pedig a mikroszkó alá tolom.
- Egyedül Faye járt még csak itt rajtam kívül. A labort a szüleim halála után rendeztem be itthon, miután hazaköltöztem. Mivel sok időt töltöttem a húgommal nem járhattam be annyit a sulilaborba. Szükség szülte, de nagyon hasznos - magyaráázom a minta felé hajolva, miközben egyre nagyobb és nagyobb nagyításra tekerem az állítót. Érdekes.. roppant érdekes...
- Láttam már hasonlót. Nem ilyet, de hasonlót - motyogom, inklább csak magamnak, még is, talán némi megnyugtatásként, bíztatásként leah-nak. De vajon honnan szereztek hozzá anyagot, és vissza tudom-e fordítani?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   Szer. 4 Jan. - 17:24


Aaron & Leah



  - Nem? Nahát, én meg az előítéleteim. Azt hittem megrögzött agglegény vagy.. Még én is tévedhetek. – Leutánozom a mozdulatát, hiszen én is megvonom a vállamat. Fogalmam sincsen róla, hogy mennyire gondolja komolyan velem, bőven benne van a pakliban, hogy csak egy állomás vagyok az életében. Mondjuk az sem baj, ha jólérezzük magunkat, hiszen még én sem gondoltam házasságra, lévén itt az iskola is, bele se nagyon férne mondjuk a babázás az életembe, aztán ki tudja, ha véletlenül ott tartanék, boldogan vállalnám fel. Őszintén szólva már nem is emlékszem, hogy is terelődött ide a beszélgetés, ennyire sosem voltam okos. Bólogatok, hogy ha más megoldás nem marad, akkor Xavier hátha tud hatni a képességemre, végtére is évek óta járok hozzá, és bár nem vagyok se éltanuló, se pedig X-Men alapanyag, hátha van olyan kedves, hogy átrendezi, amit kell. Végtére is pontosan ismeri a múltamat, és a fejembe lát.
- Ez igaz, bennem Shannon a Mr. Hyde, mert már nem akarok az lenni. De.. az átlagemberekben szerintem ez nem feltétlenül van meg. A húgod tipikus angyal, olyan, amilyen én soha nem leszek, neki nincsen sötét oldala. Vagy csak jól titkolja? – Kérdezem félredöntött fejjel, ahogyan figyelem az ügyködését. Félresöpröm a szőke tincseket az arcom elől, már alig várom, hogy visszakapjam a barna pöttöm alakot. Kell a fenének az alakváltás, ha végre Leah leszek, még azt is el tudom képzelni, hogy egy jó ideig megmaradok abban a formában, és nem trükközök vele.
- Valahogy csak forgattam a számban, nem esett jól. A másik énemnek jön be nagyon, remélem visszatér majd az étvágy. – Mosolygok, hiszen legalább a szexuális vágyammal nem volt semmi gond, ez megmaradt, elég furcsa is lett volna, ha nem vagyok kívánós, de Aaron is édes volt, hogy így is elfogadott, nem csinált belőle ügyet. Benyakalom a vízet, pedig önmagában sosem szoktam inni, de most számít, hogy ne legyek rosszul. Megteszem amit kér, és várom, hogy lezsibbanjon az elkötött kezem. Így is fogom érezni a szúrást, ám nem vagyok szívbajos, főleg hogy ha az igazi alakomról van szó.
- Semmi súlyos. A szúrás helye picit sajog, de az gondolom normális. Kiváncsi leszek, hogy mit találsz. Addig szórakoztass valamivel. Mesélj csak, sokan jártak már itt nálad? – Csevegő hangon kérdezem, nem leszek féltékeny, bármit is mond, csak éppen ez jutott eszembe, legalább elütjük valamivel az időt, most, hogy szinte minden élvezeti forrástól mentes kell, hogy legyek. Se kóla, se szex, csak ülnöm kell a fenekemen, várva, hogy Aaron mit tud kezdeni a véremmel.


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ mi lesz veled cukim?   :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Sürgősségi ügy   

Vissza az elejére Go down
 
Sürgősségi ügy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-