we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Yesterday at 9:01

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Pént. 17 Nov. - 18:20

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 12 Nov. - 18:32

Four Seasons szálloda
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 4 Nov. - 17:56

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Utak, ösvények
by Serena Pierce
Pént. 3 Nov. - 12:28

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Vas. 29 Okt. - 16:52

Top posting users this month
Rashid El-Attar
 
Faye Adler-Barlow
 
Serena Pierce
 
Hope Hamilton
 
Mesélő
 
Aaron Adler
 
Emma Frost
 
Jean Grey
 
Jamie Cavenaugh
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Egy New York-i lakás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 27 Okt. - 16:47



Tatjana & Gabe



- Én azért pozitívan állok a dolgokhoz és remélem, hogy lesz még egy-két jó napja a tévének - nevetem el magam, miközben éhesen rágom a soros falatot. Ez kétségtelenül jobb, mint amit rendelhettem volna, és az sem tagadható, hogy Gabe mellett mindig jobb az étvágyam. De persze ez nem csak az evéssel van így, mellette a kedvem is jobb, és az életöröm is jobban zubog bennem.
- Nem ér előre elrontani a játékom - húzom fel duzzogva az orrom, még a számmal is dacos gyermek módjára csücsörítek, de csak egy pillanat az egész, míg el nem húzza a szám előtt a pizza-szeletet, aztán már inkább azzal foglalkozom, kapok utána, újabb harapásnyit nyerve el jutalmul.
- Jó volt. Én azért szeretek ott lenni. Persze vissza már nem költöznék - ingatom a fejem mosolyogva, ahogy a birtok felől kérdezősködik. És a mosoly csak szélesedik a szenvedélyét említve. Na igen, az origami nála valami egészen magas szinten van. Már ami a mániát jelenti. De én így is szeretem, és az az első szál virág még mindig megvan, igaz kissé kilapult, de ki vethetné a szirmaira ennyi idő után?
- Á, mára jelentősen megfogyatkoztak. Szerintem a profék néha hirdettek házi versenyt és a legtöbbet meglelő valamilyen jutalmat kapott. Szerintem mostanra ritkaság számba mennek, aki fellel egyet, az dicsekedve mutatja - nevetem el magam, majd hagyom, hogy kényelembe helyezze magát, és bár eleddig annyira nem figyeltem a tompa nyomásra, annak örülve, hogy egyáltalán végre itthon van, mostani mocorgása, mellyel elősegíti, hogy újfent feltűnjön a nem épp megszokott idom.
- Nem ér... nem ér így elejteni egy-két megjegyzést, aztán meg titkolózni, és még csak azt sem tudom, mennyit kell várni - duzzogok vigyorogva, és mivel az én kezeim szabadok, hát lustán Gabriel mellkasára simulnak, apró, játékos moccanásokkal haladva lassan egyre feljebb.
- Áruld el, hova megyünk? Mit nézünk meg? És nem mellesleg... Mit dugdosol?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 20 Okt. - 18:04

Szinte már elfelejtettem, milyen kis aranyos tud lenni, ahogy néz rám azokkal a nagy szemeivel, miközben engem hallgat. Többször is megsimogatom az arcát beszéd közben, illetve ujjaim néha a hajába fonódnak, és úgy csobognak le a hosszú barna hajzuhatagon. Hiányzott már na...
-Ennyi erővel tarthatnánk rögtön a képernyőben is... - jegyzem meg, picit gúnyolódva, hisz valóban nem sok értelmes műsor megy mostanság. Beszélő autók, bombagyáros ezermesterek, meg persze az a cuki arcú nő a Springfield-ből, aki legalább vicces, de annyi vakolattal is csupán a második legszebb nő akit láttam. Ez van.
-A távirányító úgyis kényelmesebb édes....ó várjunk...miért érzem azt, hogy valamelyik este látni fogom, ahogy te felkelsz, és nagyon élethűen szúrod át a TV-t hmmm?
Közben tovább etetem őt, újabb pizza csücskét tartva felé, hisz köztudottan az a legjobb része.
-Egyszer már nekem is be kéne néznem abba a kávézóba...és amúgy milyen volt a birtokon? Sikerült már megszabadulniuk az origami csillagoktól, amikből valami huligán széthagyott vagy 2000 darabot mindenfelé?
Sejtem, hogy nem csak nosztalgiából ment oda. Pusztán abban reménykedem, hogy nem pont akkor járt arra, amikor elvesztették velem a kapcsolatot pár napig. Néha kicsit nehéz velem lépést tartani na...
-Ó, jut eszembe...meg szeretnék neked mutatni valamit majd, csak....előbb fel kell kelnie a napnak. Mármint, nem itt persze...No mindegy...
Picit arrébb fészkelődöm. Az egyik apró, kemény tárgy ami a belső zsebemben rejtőzik kezdte nyomni az oldalam, és gondolom egy idő után neki sem lehetett kellemes a bordáit ostromló dobozka, szóval így csak jobb lesz. Picit izgatottan harapok egy hatalmasat a következő szelet pizzából, és kinézek az ablakon Tati válla felett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Pént. 9 Okt. - 16:13



Tatjana & Gabe



Figyelmesen és érdeklődve hallgatom Gabe szavait, mindig érdekel, merre járt, mit csinált. De sose megyek odáig, hogy faggassam. Tudom, amit megoszthat velem, azt meg is osztja. Amit meg nem, arról vagy nem beszélhet vagy engem nem akar megijeszteni. De így mindkettőnknek jó. Belé nem szorul belé minden történet, én pedig megelégszem annyival, amit elmesél. Azt hiszem, csak így lehet az ilyen távolléteket ép ésszel túlélni.
- Juj, súlyosbító tényező - nyüsszentek fel a szőnyegeset hallatán, de aztán csak vigyorogva hessentem el a dolgot. Volt, elmúlt, a lényeg, hogy végre újra itthon van.
- A TV felett tökéletes lesz. Így ha újra csupa idétlen adás lesz, csak kapom, és beledöföm a képbe - nevetem el magam, de szemem igazából már a pizzánál matató kezét figyeli, egyre éhesebb pillantásokat vetve az illatozó tészta felé. És amint felkínál nekem egy falatot, kéretés nélkül harapok bele, elégedett morranással rágcsálva azt. Na igen, elég ínyenc lettem az utóbbi időben, de ki róhatná fel nekem? Miért elégednék meg az ízetlen fagyasztott cuccokkal, mikor a kedvesem egyenesen Olaszországból hoz nekem friss pizzát?
- Velem? Hát semmi efféle. Szorgalmasan járok órára, hetente kétszer kisegítek a kávézóban - sorolom, miután lenyeltem a rágott ételt. A meló nem lenne muszáj, igazából egész jól kijövünk az ösztöndíjból, amit apáék küldenek, meg amit Gabe keres, ha úgy adódik. De ez a meló jó, emberek között vagyok, és ha ő odavan, akkor se csak itthon üldögélek.
- Meg múlt hétvégén elmentem a birtokra. Csak úgy, nosztalgiából - vonom meg a vállam, majd kezére fogva emelem számhoz a pizzát, hogy újabb adagot tudhassak magaménak. Persze sejtheti, nem csak úgy látogatóba mentem a birtokra, hanem némi infóért, amit persze nem kaphattam. Mint ahogy sosem. De azért jó volt kicsit nosztalgiázni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Szer. 7 Okt. - 20:21

Minden bizonnyal Tatjana az egyetlen lány a világon, akit még egy szamurájkarddal a kezében is aranyosnak látnék. Aztán lehet csak elfogult vagyok, és más számára inkább elvetemült lenne, de ezt kétlem. Ahogy szemei érdeklődve csillognak, és érdeklődve tanulmányozza az eszközt, egyszerűen meg tudnám zabálni.
-Nos, ez is egyfajta összefoglalója a történteknek igen... - magyarázom, amolyan akadémikus hangvétellel - és bár ennek a verziónak megvan az az előnye, hogy gyakorlatilag igaz, de mentségemre legyen mondva, így is vagy tízzel több fegyver volt a csávónál, mint amennyivel szívesen látták volna az országházban felbukkanni.
Néha elgondolkozom azon, hogy nem vagyok-e túl szemét, amikor használom a képességem...
-A szőnyeg lehányása sem segített a helyzetén.
...de aztán eszembe jut, hogy egy kamasz fiút akart kibelezni, és nem mellesleg engem is.
-Gyakorolni? Neeeem...mármint...talán egy kicsit, de jobban szeretem a botokat. Szóval azt mondod, szerinted is jól mutatna a TV fölött?
Hogy milyen az időzítésem...hát, szerencsés leginkább. Reméltem, hogy pont hazaért, és nem hűl ki a pizza, de eléggé lutri volt a dolog. Mostanra egészen megszoktam a dolgot az időzónákkal, és legfeljebb direkt török rá valakire hajnali háromkor, azt viszont nehéz belőni, mikor van valaki pont otthon. A telefon segíthetne, de...állati feltűnő lenne, ha a simkártyám ide-oda ugrálna a világban. Gondolat közben kinyitom a dobozt, elveszek egy szeletet, és a csücskét Tati szája felé tolom.
-A talányok megoldásában jó vagyok. Mint Batman, csak én tudok teleportálni, és nem öltözöm denevérnek mint egy dilinyós.
Ha leharapta a csücsköt, én is kimarok a szeletből egy nagyobb darabot. Az atlanti óceán átszelése óta nem ettem semmit. Rám fér.
-Na mindegy, szóval az én hetem ilyen volt...Veled történt valami érdekes?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Szer. 7 Okt. - 12:34



Tatjana & Gabe



Kíváncsian tapogatom, méricskélem a kardot, miközben persze figyelmesen hallgatom a magyarázatát. Aha, tehát Spanyolországban volt, v agy olyan helyen, ahol a spanyol a hivatalos nyelv. Mert hát egy rendőr nem beszélne más nyelven. És persze megint az emberiség javára volt. Milyen kár, hogy az emberiség nem tudja, mennyi időt áldozunk az életünkből rájuk, minden hála v agy megbecsülés nélkül. Nem mintha szükségünk lenne rá, csak hát olyan csapdás helyzet ez. Nagyon sok mutáns van azon, hogy jó dolgakat tegyen, hogy megmentsen embereket. De ha kiderülne a létezésünk, akkor üldöznének, a fő gonosznak kiáltanának ki minket, ezért kell titokban tartanunk mindezt. Kicsit olyan, mint mikor a macska a saját farkát harapja meg.
- Szóval ha jól értem, elzsebeltél egy bizonyítékot. Gondolod, hogy nem fog hiányozni senkinek? - kérdez nevetve. Nem igazán veszem a szívemre a dolgot, igazából tojok az egészre ilyen téren.
- És miért nem? Szerintem tök jól nézne ki ott a falon. Vagy gyakorolni akarsz inkább vele? - vetem fel kötekedőn, miközben óvatosan a földre eresztem a fegyvert. Igazából egyik lehetőségen se lepődnék meg. Dísznek is csini, de Gabriel-ből is kinézem, hogy rákap a használatára. Persze csak hobbi szinten.
- Egyébként épp jókor értél haza, vacsoraidőre. Pont azon agyaltam, kínait vagy pizzát rendeljek. De te már meg is oldottad a talányt - szimatolok a levegőbe mosolyogva, és ahogy a friss pizzatészta illata az orromba szökik újfent megkordul a hasam. Micsoda dolog!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 18:40

-Azt hiszem... - felelem kuncogva, bár abban nem vagyok egészen biztos, hogy mit is kérdeztem, már ha egyáltalán...érdekes, hogy az ilyen memóriazavarok mindig az ő közelében jönnek elő. Nagyon érdekes...
-Hmmm? - Jön ki belőlem arra a kérdésre, hogy mit rejtegetek, aztán karcsú kezei segítségével csak fény derül erre is. Ha már így rákérdez, megengedem, hogy fogja egy kicsit a fegyver, én pedig inkább az ő arcán simítok végig.
-Ó...egy új ismerősöm nálam hagyta. Vigyázok rá, amíg haza nem engedik ami... Hát, a spanyolom nem az igazi, de az egyik rendőr azt mondta akkor lesz, ha a pokolban jegesmedvék fognak hegedülni...sok szót nem értettem, de a hangsúlya alapján elég ellenséges volt vele.
Ártatlanul mosolygok, és megvonom a vállat.
-Nyugi, Eric átnézte, nincs benne semmi nyomkövető, vagy robbanó, vagy ilyesmi...izé...ugye nem baj? Nem terveztem kiraknia falra, vagy ilyesmi csak...a fene tudja, az ilyesmit nehéz ott hagyni na.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 16:52



Tatjana & Gabe



Már akkor tudtuk, mikor eljöttünk a birtokról, hogy az elválás csak részleges. Sose lehetünk elég hálásak a proféknak, több okból is. Hisz segítettek nekünk, mikor nem tudtunk mit kezdeni az erőnkkel, otthont, támogatást adtak. És persze náluk ismerkedtünk meg, teret, lehetőséget adtak arra, hogy mutánsokként, nyíltan ismerhessük meg egymást.
Tudtuk, hogy lesznek nehéz napok, hisz bár Gabe sokszor mondogatta, hogy abbahagyja, nem képes megtenni. Több okból sem. Még is, mikor így elnyúlik egy-egy küldetés, minden nehezebbé válik. Van, hogy nem is tudom, hogy odavolt, hisz letudja, míg órán ülök. De van, hogy napokig nem tudom , merre van, vagy épp hetekig, mint most is. Ilyenkor nagyon nehéz.
Észre se veszem, hogy lassan visszavisz a kanapéhoz, nem is érdekel már a bútor, mikor sokkal kényelmesebb ülőalkalmatosságra tettem szert, bár mintha valami nyomná a lábaim.
- Velem? - mosolyodok el, de folytatni nem tudom. Ajka ajkamra tapad, egy üdvözlő puszi, mi áhítatos, sokat mondó csókká fajul. Karjaim még jobban átfogják testét, végigcsúszva karján, majd beleakadva valami oda nem illőbe. Csak nem növesztett púpot?
- Kérdeztél valamit? - sóhajtom elfúlva szavaira, de azonmód csillan is fel pajkosan szemem. Ó igen, ez valahogy az idővel sem csillapszik, sőt a hosszabb távollétek után majdnem olyan, mint mikor még a birtokról lógtunk el egy-egy röpke órára. Vagy kettőre.
- Mit rejtegetsz? - kérdem, elengedve a fülem mellett a rám vonatkozó szavakat és kissé megemelkedem ültömben, hogy a hátán keresztbe pihenő kardot tapogassam végig, majd talán az ő közreműködésével lesegítsem róla.
- Hát ez meg?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 16:06

-Én... - Mondom kicsit gúnyolódva, de azért vigyorgok rá, a következő pillanatban pedig hátam a falhoz nyomódik, ahogy a fene tudja hogyan, máris rám veti magát. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy a fiatal felnőtt Tati akit a kanapén láttam borozni csak illúzió, az igazi cuki Tatjana pedig végig itt állt előttem, arra várva, hogy megjelenjek. Hogy honnan tudta, hogy pont most jön el az ideje, az jó kérdés, de mindig is trükkös lány volt....
-Te is hiányoztál nekem - suttogom a fülébe, aztán ha már úgyis ott vagyok, megpuszilom a nyakát finoman - Bocsi, hogy eddig tartott, de most már vége van. Nincs több X marhaság.
Oké, a múltkor is komolyan gondoltam ezt, meg előtte is...meg előtte...de most már tényleg elég volt az egészből, nem szeretnék semmi mást, mint vele lenni, őt ölelni, és egyensúlyozni egyik karommal a pizzát, a másikkal pedig őt tartani...bár lehet nem ártana ezt egy kényelmesebb helyen tenni. Teszek pár lépest előre, és lehuppanok a kanapéra, még mindig magamon tartva az én koala mackómat, a dobozt pedig az asztalra teszem, nagyon vigyázva, hogy ne borítsam ki a bort. Ekkor kezdi el nyomnia kard a hátam. némi ügyetlenkedés után leveszem magamról, és a kanapé másik végére teszem azt.
-Szóval...történt veled valami érdekes, amíg távol voltam? Ó, várj, szavad ne feledd...
Hirtelen kapom el a tarkóját, és húzom magamhoz egy éhes, heves csókba, ami hosszabbra nyúlik, mint terveztem, sokkal sokkal hosszabbra. Percekkel később homlokom a homlokának döntve kapkodok levegő után, még mindig becsukott szemekkel.
-..mit is...kérdeztem...?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 15:45



Tatjana & Gabe



Ahogy a táska földet ér egy panaszos, tompa puffanással kellemes szellő simítja végig a karom. Nem, csak azért sem dőlök be neki, tuti megint nyitva felejtettem valamelyik ablakot.
Az első napokban még minden huzatra kapkodni kezdtem a fejem reménykedőn. Aztán rávettem magam, hogy erről leszokjak, mielőtt teljesen becsavarodok. Tuti egy ablak.
Pont ezért nem is fordulok azonnal, csak amikor már hang is társul a jelenséghez, ismerős, hiányolt hang.
- Gabe! - halk, örömteli sikkantással fordulok felé, szerencsére üres kézzel, bár ha lenen is benne valami, tuti azonnal eldobnám. Aztán a következő pillanatba ugrok is a nyakába, mintha csak elsajátítottam volna a teleportációt vagy pusztán rohadt gyors vagyok. De karjaim már a nyaka köré, lábaim csípőjére kulcsolódnak, miközben hihetetlen széles mosoly telepszik arcomra. Bár érzem a pizza illatát, halkan kordul is egyet a hasam, ezek most valahogy annyira apró részletek, érdemtelenek. Hisz itt van végre, hazajött!
- Azt hittem, sose lesz vége. Már kezdem bedilizni nélküled -sóhajtom, nyakába fúrva arcom, elmerülve ismerős illatában, testének melegében. Úgy hiányzott!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 26



TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 14:45

A tépett anyag egyik cége a kezemben,a másika fogaim közt, ahogy megkötöm vele a csomót a jobb karomon. Hátam egy hideg betonoszlopnak támasztom a művelet közben, aztán pedig egyenletes légzésre kényszerítem magam, miközben hallom a lépteket közeledni. Velem szemben a szőke, kék bőrű kisfiúi könnyes szemekkel kuporog a sarokban, s nagyon próbál úgy csinálni, mintha ő is a padló része lenne. Legszívesebben magammal vinném, de van vagy fél tonna a kölyök így átváltozva, és eddig elhozni sem volt semmi.
-Hallom, hogy ott vagytok korcsok! Most végetek van.
Megforgatom a szemeim, és inkább fárasztónak tartom, mint ijesztőnek, de legalábbis ezt igyekszem sugallni kis védencem felé. Mosolyogva a srácra kacsintok, aztán felállok, és szembe fordulok a támadónkkal.
-Szép szamurájkard. Mond hallottad már az "It's Raining Men" című számot?


A fickó kardja tényleg nagyon szép. A penge tökéletes állapotban van, és szinte ragyog, ha rásüt a nap, a tokja pedig - pedig régen tudtam, mi a japán neve... - fura fehér faragásokkal lett díszítve. Kicsit furán néznek rám a pizzériában, amiért ilyesmi van nálam, talán ezért is kapom meg ilyen gyorsan a rendelésem.
-Gracie Mile.
Még pár lépés, és amint nem lát senki, már irány is haza. A nappalink sarkában bukkanok fel, hátamon a karddal, és a kezemben egy 50 centis pizzás dobozzal. A rögtönzött kötést kicseréltem azóta egy fáslira a karomon, és most már a saját bőrdzsekim takarja. Ha várok még fél órát a suliban, valaki elintézte volna, hogy eltűnjön, de semmiség, és egyébként is, nem akartam várni. Ez a küldetés egyre hosszabbra, és hosszabbra nyúlt, nekem pedig már bőven elég volt belőle. Mintha ezer éve nem láttam volna a kedvesem, szóval egy vacak kis karcolás miatt nem fogok tovább ott dekkolni.
-Szia - szólok halkan, és lágyan rámosolygok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Egy New York-i lakás   Kedd 6 Okt. - 14:14



Tatjana & Gabe



~Kész röhej! Ezek gyilkosok!~
Morcosan teszem le a bevásárlószatyrot az ajtó elé, miközben szűk farmerem zsebéből előbányászom a lakáskulcsot, aztán lábbal lököm be, miközben dühös szusszanással újra felemelem a csomagot, beoldalazva a folyosóra, majd sarokkal lököm be magam mögött az ajtót.
Aztán lesarkalom lábbal fekete csizmáim, hogy zokniban csúszkáljak végig a folyóson a konyhával egybenyitott étkezőig, az asztalra téve végre a cuccot, a vállamat húzó táskát pedig a székre ejtem, hogy végre megszabadulhassam a farmerdzsekitől is, ami kezd meleg lenni a lakásban. Aztán már kissé otthonosan, blúzban, farmerban pakolom el a kaját. Már elég rutinosan megy, viszonylag hamar megszoktam, hogy most már nekem kell erről gondoskodnom. Igazából az egész könnyen ment, a lakás, megszokni, hogy ez már a mi birodalmunk. Olyan könnyű volt, mintha évek óta erre vártunk volna.
Ahogy kiürül a zacskó felkapom a könyvekkel teli válltáskám, hogy a hálóba dobjam a sarokba. Szerencsére hétvége jön, holnapra nem kell készülni, bár hétfőre le kell adni egy esszét. De nem, ma nem. Ma pihi, csinálok valami gyors kaját, vagy rendelek és megnézek egy jó filmet. Talán egy pohár bor is mehet mellé, hátha hamar elalszom. Rutinná vált, mióta Gabe odavan. Egyedül azért még sem annyira élvezetes a lakás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Egy New York-i lakás   

Vissza az elejére Go down
 
Egy New York-i lakás
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai
» Akari klán rejtekhelye és lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-