we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Vas. 19 Nov. - 9:01

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Pént. 17 Nov. - 18:20

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 12 Nov. - 18:32

Four Seasons szálloda
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 4 Nov. - 17:56

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Utak, ösvények
by Serena Pierce
Pént. 3 Nov. - 12:28

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Vas. 29 Okt. - 16:52

Top posting users this month
Rashid El-Attar
 
Faye Adler-Barlow
 
Serena Pierce
 
Hope Hamilton
 
Mesélő
 
Aaron Adler
 
Emma Frost
 
Jean Grey
 
Jamie Cavenaugh
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Eredetkutatás - Ruby&Ryan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 79
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Hétf. 17 Aug. - 8:10

First topic message reminder :


Ruby& Ryan



Rubyval úgy beszéltük meg, hogy pár napot adunk magunknak, hogy kiheverjük a skóciai „kirándulás” fáradalmait. Ami ott történt, most még emésztésre vár, ráadásul oly váraltanul jött közbe, hogy a lánynak még ténylegesen el kell rendeznie az életét. Minden lépéssel közelebb kerülünk egymáshoz, és nem feltétlenül vonzalomra értem, valahogy kezdjük kiismerni a másik szeszélyeit, és érzem, hogy számíthatok rá. Talán mindez csak ideiglenes, amíg fel nem kutatjuk a másik kettőt, s aztán ha megtudtam származásom eredetét, elvállnak útjaink. Ám mi van, ha hosszú idő után most tényleg megpróbálhatok bevonni valakit az életembe? Akár barátként, akár más minőségben. A csodaszép fiatal lány olykor nyers, uralkodni vágyik rajtam, más esetekben törékeny, félszeg, mégsem mondanám, hogy szerepet játszik, ez mind ő. Tökéletesen ki tudjuk egészíteni egymást, dobálgatjuk egymásnak az aktívabb fél szerepét, és ha mindketten magabiztosak vagyunk, akkor senki sem állíthat meg. Négy napot beszéltünk meg, ezalatt én is rendben hoztam magam, és jobban rákészültem az útra. Fogalmam sincsen, hogy tudjuk-e tartani az egy hetet, amit Ruby az eltávozásra szánna, én azt gondolom, hogy ilyet nem is tudnék megígérni, eleve kocsival fogunk menni, legalább másfél nap Hope Town, vissza is ennyi, és ezzel nagyjából már el is ment a fele. Nem tudom, hogy mi vár ott ránk, meglehet zsákutca az egész, akkor pedig kirándulásnak foghatjuk fel, de nem vagyok hajlandó lemondani róla, ez az egyetlen nyom, amely továbbvezet. Nem akarom, hogy az anyja esetleg veszekedni kezdjen, így a ház előtt várom meg, s nem megyek fel. Sok csomagot nem kell hoznia, azt egyedül is le tudja hozni, de ha majd meglátom őt, kiveszem a kezéből, és berakom a bmw-be. Amikor visszaértünk a skótoktól, borotváltkoztam, ám annak már négy napja. Ettől még nem mondanám magam ápolatlannak, egyszer azt mondták nekem, hogy így pimaszul jól áll a borosta. Csillogó kék szemeim az ajtót figyelik, a már-már megszokott sötét bőrdzsekit viselem, az minden időjárásnál jól jön.



ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 79
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Pént. 28 Aug. - 17:54


Ruby& Ryan



Megadtam neki a kért pár napot, holott ha sejtettem volna, hogy tűkön ül, mikor mentem ki a jelenlegi életéből, akkor el sem megyek, segítek összepakolni. Nem tudom, hogy milyen élete volt engem megelőzően, még biztosan beszélni fogunk erről, hiszen alig ismerjük egymást, sok tekintetben ellenben nagyon is hasonlítunk. Két elveszett lélek, különösebb cél nélkül. Nem tudom elhinni, hogy úgy születtünk e nagy világra, hogy majd egyszer meghalunk, és nem is hagyunk nyomot magunk után. Ha megadatott ez a különleges vér, miért ne élhetnénk vele? A sors ezt a furcsa, múltból visszanyúló levéllel kecsegtet mindkettőnket, itt a jel, hogy kiszakadunk a szürkeségből, és valamit tegyünk, méghozzá együtt. Mindketten fiatalok vagyunk, és azt kell mondanom, hogy a gyönyörű fiatal lány, még ha nincs is feltétlenül tisztában azzal, hogy mennyit ér, én talán felhívhatom rá a figyelmét. Lepukkant környéken lakik, a munkája sem egy álom amennyire tudom, nem adatott meg szerető család. Alig emelkedem föléje bizonyos tekintetben, ám ezt a helyzeti előnyt le is rombolja, hogy én meg egy szörnyeteg vagyok. Igaz, borzasztó régen volt már az utolsó átváltozás, sőt, életemben talán háromszor volt ez meg, a radioaktivitás sem kellemes, hiszen anélkül ölhetek vele, hogy hozzáérnék. Pusztán a kisugárzásommmal. És mi történt, ha nem tudok magamon uralkodni, és romba döntök egy várost? Azt nem tudnám elviselni, még ha én túl is élném. S itt ez a lány, aki még nem találta meg Önmagát, ez számára is sorsfordító küldetés lehet, hogy az oldalamra állva együtt legyünk erősek. Az arcán mintha némi kétkedést fedeznék fel, nem magával kapcsolatban, vagy éppen velem... pusztán komoly váltás lehet mindent maga mögött hagyni. Vagyok annyira lovagias, hogy az együttérzésemről biztosítsam, ám Ruby olyan öntudatos, emancipált lánynak tűnik, aki talán le is rázná magáról a gyengédséget. Amíg nem kéri, nem fogok úgy tenni, mintha automatikusan gyengének, trékenynek tartanám.
- Bízom benne, hogy nem fogsz unatkozni. ~És jó veled.~ Ezt már csak gondolatban teszem hozzá, feleslegesnek érzem, hogy udvarolgassak. Miután átvettem a csomagját, és a kocsi csomagtartójába helyeztem, indulhatunk is. A puszi amolyan félcsókká sikerül, s mintha magától értetődő lenne, hogy a következő már telitalálat lesz, mégis visszavonulót fújok, biztosan szúrta a borostám, vagy ilyesmi. Végeredményben egy bizonytalanul dögös, játékos mosolyt kap.
- Az nincs. Sok más még van.  – Nevetem el magam, ha már ilyen magas labdákat adogat, kíméletlenül lecsapom, csakis a játék kedvéért, nem mert megalázni vágyom őt. Végeredményben le kell szögeznem, sosem találkoztam olyan lánnyal, aki ennyire a helyén kezelte volna a humort. Ő ebben is különleges.
- Van. Hogyne lenne. A hátsó ülést húzd előre, és mögötte vannak még kazik.  – Addig még nem indulok el, hiszek a gyújtás és az autórádió összefügg. Ha úgy gondolja, ki is szállhat, vagy miután automata sebváltós a járgány, nem kell félnie, hogy fennakad rajta, félig hátrakúszhat, hogy kicsit ugyan pucsítson a formás kis seggével, amire logikusan nem fogok ráhúzni egyet, még sem meg sem tapogatni, hogy mennyire feszes, megbámulni ellenben szabad. Előjog.
- Megállhatunk. Van félretett pénzem. Ami az enyém, az a tiéd is. Társak vagyunk. Ha nem ragaszkodsz a külön szobához, kitart egy darabig. – Vetem fel a lehetőségeket, már láttam törölközőben, ez máskor is előfordulhat. Egy idő után nem tudom, hogy mennyire fogok tudni uralkodni magamon, ha meglátom a zilált tincseivel, és a vízes bőrével egyetemben, igyekszem erre még nem gondolni, mielőtt szűk lenne a farmer. Ha választott, megindulunk a peremvidék felé, még nem vagyok éhes, mégis előrelátónak gondolom, hogy hozott ennivalót, jól jöhet még.
- Örülsz, hogy téged hívtalak, és nem valaki más a skóciai kalandból?  – kérdezek oldalra, természetesen csak viccelek, afféle témaindítónak kell ezt felfognia, hiszen ajkaimon továbbra is a félig játékos, félig magabiztosan pasis mosoly játszik.


ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 96
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Kedd 25 Aug. - 8:28


Ryan & Ruby






*Nincs munkám. Ez volt az első dolog amivel szembe kellett néznem amikor visszajöttem az először álomnyaralásnak hitt útról. végül is vehetjük úgy, hogy végkielégítésként kaptam és amilyen a munka, olyan a nyaralás is. Egy szavam nem lehet. Legalább nem kellett hullák után takarítanom. Anyám után sem tettem. Megmondtam neki, hogy megint elmegyek és lehet, hogy vissza sem jövök, kétlem, hogy bármit felfogott volna belőle, ezért az egyik, még félig teli üvegre ragasztottam egy cetlit amire ráírtam, hogy ne keressen, se engem, se pénzt a szobámban mert nincs, és vigye le maga után az üvegeket. Nem győztem kivárni azt a napot amikor Ryan értem jön és elhúzunk ebből a büdös koszfészekből. Akár szerethettem is volna New Yorkot, de sok jó emléket nem viszek magammal, szóval igen, elvágytam innen. Úgy éreztem kell a változás az életembe és ezt Ryan maximálisan megadja majd nekem. Úgy készültem mint aki költözik és valójában halványan ez igaz is volt. Nem tudom mit találunk ott ahova megyünk, azt sem mi lesz köztük vagy mi nem, de határozottan nem akartam visszajönni. Legfeljebb egyedül boldogulok majd valahol ha mindennek vége és tudom ki vagyok, honnan származom és mi ez az izé amire képes vagyok. Ryan úgy lépett be az életembe mint ahogy az utolsó szalmaszál csúszik a fuldokló kezébe. Persze még nem ismerjük egymást olyan jól mint szeretném és gyanítom, fele olyan jól nem fogjuk megismerni egymást mint amennyire lehetne, de az tény és való, hogy Ryan üdítő változatosság az életemben. Úgy érzem vele vettem levegőt először a víz alól felbukkanásom idején. Az ugratás a részemről nem marad el, kezdem azzal, hogy alaposan végigmérem, mindezt azért, hogy beleégjen az elmémbe az arca, alakja és csak úgy minden. Másodszor már azért mert látom rajta, hogy zavarba hoztam és már csak azért is, mindezt egy félmosollyal kísérem. Azért gondoltam rá másképp is, amikor a szendvicseket csináltam az otthon fellelhető utolsó kajából, neki is készítettem, kérdés, hogy mennyire jön majd be neki a pulykás szendvics majonézzel. Én imádom, és az életem nagy részét ezt tette ki az utóbbi időben, mert hát nincs aki főzzön otthon, anyám nem képes rá, engem meg senki nem tanított meg. Szóval a rántottán és a teán kívül analfabéta vagyok a konyhában. Azt hiszem igazi meleg kaját pár hónapja ettem amikor az egyik havernál buli volt és becsempésztem magam a hűtőjükbe a hajnali álomkóros órában. Meleg kaja nálam a hot-dogot és a hamburgert jelenti, már ha nem hűl ki mire odajutok, hogy megegyem, de attól is már herótom van. Remélem Ryan tud főzni és egyszer majd levadászunk egy nyulat az erdőben és megsütjük a tábortűznél. Na jó, ez csak vicc volt. *
-Köszönöm az őszinteségedet. Én sem sajnálom. Már nem.
*Ott egye meg a fene. Lesz ez még így se, de legalább már nem vagyok egyedül. Ryan kedves fickó, néha kicsit szomorú, néha kicsit félszeg, de gondolom mindez azért van mert nem tudja mi az a titok az életében ami után éppen most indulunk vadászatra. Másrészt gyanítom a képessége nem csak annyiból áll, hogy világít a keze, de többet eddig nem sikerült kihúznom belőle. Ahhoz viszont nem félszeg, hogy szájon csókoljon, még ha csak „véletlen” és félig sikerül. Bizsereg tőle a bőröm és az ajkam, sikerült zavarba hoznia, na nem azért mert egy csóktól zavarba jövök, hanem mert némi erőteljes érzés kísérte belülről, olyan amire nem számítottam. Zavaromat palástolva őt próbálom felcukkolni.*
-Ja, szerintem azért mert nincs rajtam törölköző.
*Na ebből gyurmázza ki mire gondoltam. Újabb gonoszkás vigyort eresztek meg, aztán megingatom a fejem és kinézek az ablakon – nekem ablak nem szélvédő – hogy még egyszer utoljára lássam a ház kapuját. Az anyám épp dülöngél kifelé, újabb adagért megy a sarki boltba. Csodás búcsú.*
-Gondolom Whitney Houston nincs. Akkor mindegy. És nem, nem akarok vezetni, hacsak nem akarsz meghalni. Még sosem vezettem. Nem volt mit.
*Ez van. Azért remélem nam úgy halok meg, hogy nem vezettem kocsit, egyszer úgy is megtanulom és akkor széthajtok egy….akármit csak száguldjon.*
-A kocsiban alszunk? Nekem jó, nem probléma.
*Holnap délután. Az másfél nap, aludnunk is kell valamikor, főleg neki ha ő vezet és nem tudom leváltani. Motelre nem gondoltam mivel az pénzbe kerül és spórolnom kell, és nem akarom, hogy mindent Ryan fizessen, noha ő hívott el az útra, nekem is annyira érdekem, hogy megtudjak valamit az apámról és arról miért ment el szó nélkül. Persze az is lehet, hogy visszatoloncolták Mexicoba, a fene sem tudja.*


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 79
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Pént. 21 Aug. - 17:34


Ruby& Ryan
Nem igazán ért sokként, ami velünk történt Skóciában, vágytam arra, hogy izgalmasabb legyen az életem, ezért is indultam útnak, hogy felkeressem azt, aki végül Ruby lett. Mindig is javíthatatlanul álmodozó voltam, azt viszont nem gondoltam, hogy ennyire a sűrűjében találtam magam. Igaz, hogy a másik kontinensen szinte az életünkre törtek, a lánnyal viszont ez összekovácsolt, közös kalandunkat megalapozta, hogy igenis számíthatunk egymásra. Lényegében ott megmentett, és most ismét arra készül, hogy velem tartson. Lassan már olyan szinten a legkötelezettje leszek a zafírszemű szépségnek, hogy egész életemben azon lehetek rajta, hogyan is törlesszek. Meglehet, hogy a sors keze volt, hogy vele kellett találkoznom, nem pedig az apjával. Igaz, hogy így nem egy mentor áll mögöttem, hanem még egy nálam is fiatalabb lányka, akivel együtt támogatjuk majd egymást az úton. Nagyon cserfes, nem áll távol a cinizmus, ami viszont nem gond, valahol erőt merít abból a keserűségből, amely körbeviszi. Nálam nem szokás, hogy kifigurázzam a világot, még ha sok mindent szintén komoran látok, olykor nekilendüldülök, hogy másoknak segítsek, más alkalommal meg összezuhanok, és sajnálom, hogy mennyire rosszul alakulnak a dolgok. Félelemmel vegyes izgatottsággal kerestem fel ezt a bizonyos Farot, hogy egy másikat, egy igazi cinikus energiabonbát kapjak helyette.  Úgy vélem, hogy egész ügyes csapattá kovácsolódtunk, még ha nem is akarom ráerőltetni mindezt, ami ismét rám vár, valahogy mintha már magától is elfogadta volna, hogy nem biztos, hogy csak pár napról lesz majd szó. Ha mégis vissza kell jönnie, akkor sajnálni fogom, ha majd el kell válunk, egyelőre jobb nem is gondolni minderre. A hátsómat a kocsinak vetve karbafont kézzel ácsorgok, és egykedvűen nézegetem a reggeli forgatagot, ahogyan az emberek munkába igyekeznek, mi viszont teljesen más irányt vetünk majd. Az alapos mustra valóban kissé megérint, sosem fogok hozzászokni. Szándékosan távoltartottam magam eddig a gyengédibb nemtől, Ruby viszont ismeri a titkomat, amely meglepte ugyan, de nem taszította. Ő egyértelműen gyönyörű, már meg is mondtam neki az első percekben, hogy kihámoznám a törölközőből, amely körbevette ruganyos testét. Van a lányban valami törékeny báj, amely magával vonz, mintha állandóan azon járna az eszem, hogyan is tehetném boldoggá. Na nem úgy, az nyilvánvalóan felmerült. Nem, amire most gondolok, az a lelkiekről szól, valahogy őszinte mosolyt akarok varázsolni a pofijára. Bedobálom a táskáját a csomagtartóba, miután elővette a kaját, amit csak a hátsó ülésre elég betenni, hogy útközben is tudjunk enni. Milyen figyelmes, én úgy gondoltam, hogy majd megállunk valahol, de így valóban olcsóbb megoldás.
- Oh, hát... mondanám hogy sajnálom, de az... hazugság lenne. Örülök, hogy együtt megyünk. – Az utolsó szavakra kissé félszegen hajolok át, hogy adjak egy puszit az arcára, amolyan üdvözlésképpen, de a szája szélére sikeredik, amire már pasisabban nevetek fel, ideje megtalálnom a hangomat.
- Izé... ez így sikerült. – Tetszik az a gonoszkás vigyor, nagyon is. De ahogy sejti, fogalmam sincsen, hogy mi is van köztünk, van egyáltalán bármi is? A gázra taposok, és kigurulunk a ház elől, hogy megcélozzuk a külvárosba vezető utat. Nem tudom hogyan fogom viselni a közelségét, ha az átlagos utcai ruhájában is ilyen bombázónak néz ki.
- Néztem térképet, holnap késő délután érünk oda optimális tempóban. Akarsz majd vezetni, vagy végig rám bízod? Zeneválasztás? – Mosolygok rá, és lenyitom a kesztyűtartót, amiben egy kiló kazetta van. Gyáriak is, és összeállítások. Főleg a hetvenes-nyolvanas évek poprock dallamait szeretem.

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 96
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Szer. 19 Aug. - 19:34


Ryan & Ruby






*Nos, kicsit több szabadságot kellett kivennem mint amennyire számítottam, Ryan még nem is tudja, hogy fuccs az álommelómnak, nincs több hullalé takarítás, nincs több néma csend. Skócia után azonban szarok bele az egészbe, és az sem érdekel, hogy az anyám mit csinál otthon, él-e hal-e, ha az utóbbi, legalább nem kell még a munkahelyemen is kerülgetnem. Lehet, hogy egy kicsit morbid és gonosz gondolat ez, de miután belekóstoltam a szabadság ízébe, még ha az izgalmasabbra és félelmetesebbre is sikerült mint terveztem, már nem vágyom arra, hogy nap nap után üres üvegekkel óvakodjak le a lépcsőn, hogy dugdossam azt a kevéske pénzemet amit megkeresek. Most legalább nincs amit dugdossak. Némi maradék ami kitart talán Hope Town-ig, de már a nevében is benne van, hogy érdemes reményt fűzni a városhoz. Ebből a szempontból maximálisan pozitív vagyok, és nem hagyom, hogy a hülye élet csak úgy legyűrjön. Ryan egész jópofa, néha kicsit elréved és olyankor csak gyanítom, hogy mire gondol, de igyekeztem kirángatni a lelki tespedtségéből. Azt hiszem szerénység nélkül állíthatom, hogy jó hatással vagyok rá. Nem tudjuk mi vár ránk az út alatt és a végén, hogy lesz-e egyáltalán vége és mindenki megtalálja-e azt amit szeretne, de legalább együtt leszünk és én nem az anyámmal. Már ez is egyfajta szabadság, igaz, össze kell húznunk a nadrágszíjat, de majd kihasználjuk a képességeinket és nem fogok szégyellni lopni, csalni, hazudni. A rendszer úgy is alaposan lehúz minket, most majd visszavesszük egy részét. nem hiszem, hogy gondunk lenne, Ryan bizonyította, hogy minden félelme és veszélyessége ellenére talpraesett egy pasi én meg a másik fele.
Anyám sem tudja hol jártam nem rég és most sem tudja, hogy a közeljövőben nem fogok hazajönni. Egyébként mondtam neki, de valószínűleg két üveg vodka között kiesett az infó a fejéből. Egy sporttáskába pakoltam szinte minden holmimat, nem sok van. A többit már előző nap átvittem egy haverhoz, hogy anyám ne nyúlja le és ne adja el. vettem pár kész szendvicset az útra, mert ahogy ismerem magam – bár nem sokat utaztam eddig életemben – ahogy elindulunk megéhezem. Nem tudom ki mit mondott Ryannek, de odavagyok a borostájáért, marhára jól áll neki és ha hozzávesszük a kék szemeit, a bőrdzsekit meg a BMW-t, hát számomra a világ legjobb pasijává avanzsálható. Alaposan végignézek rajta, ha zavarba hozom ezzel akkor még egyszer, átadom a táskámat és becsüccsenek a helyemre, miután kivettem belőle a szendvicseket. Utóbbiak az ölemben landolnak és csak arra várnak, hogy elinduljunk. Mikor beül mellém felé fordulok és rámosolygok, szélesebben mint mikor kiléptem a házból.*
-Szóval…mehetünk. Történt némi változás a részemről. addig maradunk ameddig akarunk vagy amíg tart a pénzünk. Kirúgtak. Az anyám megint részeg, ez nem meglepő és nem változás csak mondom, fogalma sincs hova megyek és meddig maradok. A tiéd vagyok édes.
*Azt hiszem azok után amit ketten átéltünk annyit megengedhetek magamnak, hogy leédesezzem. Mindezt kacéran és kissé gonoszkás vigyorral teszem. Imádom amikor nem tudja hányadán áll velem és szinte hallom ahogy a fogaskerekek az agyában erős csikorgásnak indulnak.*



♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 79
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Hétf. 17 Aug. - 8:10


Ruby& Ryan



Rubyval úgy beszéltük meg, hogy pár napot adunk magunknak, hogy kiheverjük a skóciai „kirándulás” fáradalmait. Ami ott történt, most még emésztésre vár, ráadásul oly váraltanul jött közbe, hogy a lánynak még ténylegesen el kell rendeznie az életét. Minden lépéssel közelebb kerülünk egymáshoz, és nem feltétlenül vonzalomra értem, valahogy kezdjük kiismerni a másik szeszélyeit, és érzem, hogy számíthatok rá. Talán mindez csak ideiglenes, amíg fel nem kutatjuk a másik kettőt, s aztán ha megtudtam származásom eredetét, elvállnak útjaink. Ám mi van, ha hosszú idő után most tényleg megpróbálhatok bevonni valakit az életembe? Akár barátként, akár más minőségben. A csodaszép fiatal lány olykor nyers, uralkodni vágyik rajtam, más esetekben törékeny, félszeg, mégsem mondanám, hogy szerepet játszik, ez mind ő. Tökéletesen ki tudjuk egészíteni egymást, dobálgatjuk egymásnak az aktívabb fél szerepét, és ha mindketten magabiztosak vagyunk, akkor senki sem állíthat meg. Négy napot beszéltünk meg, ezalatt én is rendben hoztam magam, és jobban rákészültem az útra. Fogalmam sincsen, hogy tudjuk-e tartani az egy hetet, amit Ruby az eltávozásra szánna, én azt gondolom, hogy ilyet nem is tudnék megígérni, eleve kocsival fogunk menni, legalább másfél nap Hope Town, vissza is ennyi, és ezzel nagyjából már el is ment a fele. Nem tudom, hogy mi vár ott ránk, meglehet zsákutca az egész, akkor pedig kirándulásnak foghatjuk fel, de nem vagyok hajlandó lemondani róla, ez az egyetlen nyom, amely továbbvezet. Nem akarom, hogy az anyja esetleg veszekedni kezdjen, így a ház előtt várom meg, s nem megyek fel. Sok csomagot nem kell hoznia, azt egyedül is le tudja hozni, de ha majd meglátom őt, kiveszem a kezéből, és berakom a bmw-be. Amikor visszaértünk a skótoktól, borotváltkoztam, ám annak már négy napja. Ettől még nem mondanám magam ápolatlannak, egyszer azt mondták nekem, hogy így pimaszul jól áll a borosta. Csillogó kék szemeim az ajtót figyelik, a már-már megszokott sötét bőrdzsekit viselem, az minden időjárásnál jól jön.



ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   

Vissza az elejére Go down
 
Eredetkutatás - Ruby&Ryan
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
 Similar topics
-
» Thomas Ritter - kicsit másképp, de elkelt!
» Karakter kereső
» Voltam jó is persze, nem tudom, hogy rám ismersz-e - Nina & Ryan
» Az egyetlen, ami mindent elronthat, az az őszinteség hiánya. ~ Ryan & Nina
» Castor kis fekete notesze

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-