we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Yesterday at 9:01

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Pént. 17 Nov. - 18:20

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 12 Nov. - 18:32

Four Seasons szálloda
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 4 Nov. - 17:56

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Utak, ösvények
by Serena Pierce
Pént. 3 Nov. - 12:28

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Vas. 29 Okt. - 16:52

Top posting users this month
Rashid El-Attar
 
Faye Adler-Barlow
 
Serena Pierce
 
Hope Hamilton
 
Mesélő
 
Aaron Adler
 
Emma Frost
 
Jean Grey
 
Jamie Cavenaugh
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Aaron & Leah - Egyetemi buli

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 15 Júl. - 11:11

First topic message reminder :


Aaron & Leah



Az egyemi nyár a bulizásról szól, tizenkét hét halhatatlanság, ahogyan mondani szokták. Aaron napokkal ezelőtt végzett a vizsgáival, nekem pedig nagyjából minden napon ugyanolyan, ezért aztán nem sokat észlelek a vizsgaidőszakból, de ahogyan Tatival beszélgettünk a múltkor, lehet, hogy érdemes lenne beülnöm legalább egy esti képzésre, hogy legalább csiszolódjak. Nem mondom, hogy atomfizikus akarok lenni, de még csak tizenkilenc leszek, lehet, hogy éppen ideje lenne. Hamis identitásom alapján van, tehát amikor a börtönből megszabadultam, akkor onnantól Leah igazolványait használtam, ő pedig leérettségizett, ezzel akár tovább is tanulhatok. És hogy mit? Esetleg kommunikációt, azzal elég sok felé tovább tudok menni, nem csak pincérnő leszek. Azt nem mondom, hogy amíg kiöregszem, hiszen tudom változtatni az alakomat, akár új alakot is véglegesnek felvenni, de tökéletesen jól érzem magam így, és vágynék már egy kicsit normálisabb életre is. Talán éppen Aaron oldalán. És hogy a mai nap miről szól? Elvileg ez is egy buli lesz. Nem várom, hogy bemutasson a haverjainak, az is elég, ha csak ketten jól érezzük magunkat, én pedig elmondhassam, hogy a Citibe költözöm. A birtokon meghagyom a szobámat, ahogyan Tati is tette, mindig legyen valami mentsvár, ahova vissza tudok térni ha minden kötél szakad, ám már nem árt némi önállóság, felelősséget vállalni a tetteimért. A több havi fizetésből félreraktam egy keveset lakbérre, majd kiveszek itt egy garzont. Mivel úgy beszéltük meg, hogy ezúttal vonattal jövök, mert Aaronnak dolga van még előtte, a vonatállomáson várom meg. Szolid sminket tettem fel, tudom, hogy mennyire féltékeny, és azt akarja, hogy csak az övé legyek. Ezzel nincs is semmi gond, már tisztáztuk. Leülök a váróterembe, és olvasgatni kezdek egy napilapot, amit még Salemben vettem. A haam ezúttal feltűzve szép kontyba, hogy láthassa a nyakamat, a ruhám a változatosság kedvéért pedig fekete, hiszen keleti vonásaimhoz, és porcelánfehér bőrömhöz ez áll jól. Nem vagyok kihívó, éppen csak annyira, amennyire kell, enyhén dekoltált tapadós felső, rövid szoknya, harisnya, magasított sarkú topán.
És persze az elmaradhatatlan virágillat. A nyakamba azért belekerült az ankh kereszt, amely különösen jól áll.


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Csüt. 10 Szept. - 15:55


Aaron & Leah



- Többnyire? – Kérdezek vissza a kulcsszóra. Nem szándékozom pórázra kötni a páromat, ráadásul gyűrűt sem húzott még az ujjamra, talán nem is fog, ahhoz hogy itt elkezdjem számonkérni, hogy vajon kikkel járhat még bulizni. Úgy vélem az én korábbi életvitelemhez képest már az is bőven csoda, hogy alkalmasnak bizonyultam egy tartós, és egyben tartalmas kapcsolatra. Nevetve szemlélem, hogy a szőke lány egy máshoz dörgölőzik. Vagy ő hozzá? Enyhén szólva is ismerős emlékek törnek elő. Én is ilyen voltam. Rég volt. Azóta az új külsőm másféle életvitelre késztetett. Nem mintha nem tartanám magamat csinosnak, egész egyszerűen arról van szó, hogy jelzésnek vettem a sorstól mindazt, ami történt, és ha a barátnőm feláldozta magát értem, akkor legyen értéke a dolognak. Megrázom a fejemet a sör láttán, inkább az édes pancsokat kedvelem, na meg persze a kólát.
- Gondoltam. – Nem apad le a mosolyom, Aaron túl jó pasi ahhoz, hogy parlagon heverve arra várjon, hogy majd egy csinos és cuki távolkeleti szépség hagyja magát leteperni. Lehetett előélete, ahogyan nekem is volt. Ezen a pontos
még nem is sejtem, hogy mindennek mennyire lesz jelentősége. Már éppen kérdeznék vissza, hogy valójában hol ismerkedtek össze, hiszen azért mégsem az ágyban kezdték. Most nem tudom, hogy kavarnak-e, a nagy távolság ellenére is következetesnek tűnik a srác, logikusan nem fogok rákérdezni, hogy kikkel tölti a napjait, amíg messze vagyunk egymástól.Általánosságban szoktunk beszélgetni, mi újság, hogy haladnak a vizsgái. Igaz, a bulik is szóba kerülnek, lányok nem. Ha vannak is, nem akar ilyesmivel sem felvágni, sem bántani engem. Nem érzem, hogy elhallgatna valamit. Szeretem, de nem ragozom túl. Ha vannak mellékútjai, egyébként sem tehetnék semmit.
- Én is ide fogok járni. Már beadtam a jelentkezést, kommunikációra lesz a szakom. Ja és a nevem, Leah vagyok. Köszi a táncot, még folytatása következik. – Köszönök el, mert a sört látva nekem is kiszáradt a torkom, nem árt már visszatérnem a pasimhoz, aki ugyan egy másik sráccal beszélget, de ez most valljuk be, nagyon nem érdekel. Visszalibbenek hát hozzá, nem sajátítom ki a tömeg közepén egy csókkal, az valahogy olyan éretlen lenne. Csak a derekát átfogva bújok oda.
- Szomjas. – Mondom oda, és ha szerzett nekem egy kólát, vagy valami finomat, akár őt is vihetem táncolni. Egészen megjött a kedvem. Nem látom magam kívülről, de porcelánbőröm egészen kipirult, pár tincsem még nedves is az őzikés ugrálástól. Azért bólintok a másik srácnak, nem akarom félbeszakítnani a dumcsipartit, de azért na, mégis. – Jössz, vagy pancsoljunk? – Kérdezek rá felpillantva Aaron szemeibe, amikor a nevemet hallom a hátam mögül.
- Leah? Hát tényleg te vagy az? – Hátrafordulok, nekidőlök Aaron mellkasának, és azzal kell szembesülnöm, hogy egy magas, mackótermetű srác közeledik felém. Akárhogy erőltetem az agyacskámat, nem ugrik be. Az kizárt dolog, hogy még a bulikirálynő időszakomból van, hiszen Leah-nak szólít. Akkor egykori barátnőm ismerőse? Ajjaj... Beharapom az ajkamat, menekülőúton agyalok.

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 2 Szept. - 16:29



Aaron & Leah



- Aaron többnyire egyedül jön. Vagy a haverokkal - érkezik a válasz az első kérdésre. Egyértelmű, hogy a szőke lány ne az a visszafogott, lakat a számon típus. Bár az kérdés, alapjárat ez vagy az eddig elfogyasztott alkohol oldja a gátlásokat. És talán az utóbbit erősíti a széles vigyor, a vidám kacaj, ahogy az egyik mellettük elsétáló sráchoz dörgölőzik, egy pillanatig sem kiesve a ritmusból, vagy épp a Leah-val kapcsolatos kontaktusból. Látszik, hogy nem kíván partnert váltani, csupán incselkedik, végül is, ezért van itt. Szórakozni.
- Egy éve?! Az szép! - villan az elismerő pillantás, és úgy tűnik, a hír tényleg meglepő, hisz ez már egy pillanatra kibillenti a táncból, ám hamar újra felveszi a ritmust, bár egy oldallépéssel egy sörrel teli poharat is magához vesz. Ugyanakkor úgy tűnik, nincs gondja az új lánnyal, sem az új információval, baráti gesztussal kínálja felé az italt, majd akár elfogadja Leah a kortyot, akár nem, maga is beleiszik a pohárba, majd' a felét eltüntetve a habzó aranyló folyadéknak.
- Az ágyból - vigyorodik el a szöszi, de nincs a vigyorban fölény vagy gúny, inkább csak egy csipet huncutság.
- Meg persze analitikáról. Volt együtt szemináriumunk - teszi még hozzá magyarázatként, újabb korttyal ürítve ki a kezében szorongatott poharat, mielőtt átmelegedne a sör...

Kedvtelve nézem a táncoló párost, bár tény, hogy a dögös barnán gyakrabban állapodik meg a tekintetem. Még ha nem is szándékosan teszi, Leah kirí az egyetemi körből. És nem feltétlen azért, mert még csak most vették fel, mert még nem járta át az a légkör. Nem, ha már a kezében lesz a diplomája, akkor is ki fog tűnni. Mert más, mert másként áll a dolgokhoz, másként élte meg az életet, mint az itteniek. Vagy csak az én szemem szépíti meg a dolgokat, teszi őt kivételessé? Előfordulhat, kár tagadni. Ha nem érdekelne, ha nem lenne számomra érdekesebb és különlegesebb, mint a többi lány, akkor nem húztuk volna ki ezt az évet a távolság és sok egyéb más akadály ellenére is. Van benne valami számomra izgató, és kár tépelődni a miérteken.
- Gondolod, hogy érdemes a többiek közé eresztened? - vetődik mellém egy szemüveges, lenyalt hajú srác, én pedig zavar nélkül vigyorgok vissza, miközben felé emelem a poharam. Stu kilóg a többiek közül, nem focista, hanem orvostan hallgató. De van esze, humora és ad a külcsínyre is, így a srácok őt is behúzták a bulikba. Én pedig értékelem, hogy ész is van köztünk, akivel néha jókat lehetett dumálni.
- Nincs miért aggódnom. Leah ésszerűen viselkedik, nem olyan, mint ezek a lányok - intek szinte láthatatlanul ujjaimmal Judith és a medencénél villogtató csajokra.
- Azért vigyázz, olykor kiszámíthatatlanok. Főképp, ha veszélyeztetve érzik a territóriumukat.
Hülyeség, és el is vigyorodom a dolgon. Leah tudja, hogy nem tűröm a patáliát és a hisztit. Okos kislány. Remélem, nagyon remélem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Vas. 30 Aug. - 21:44


Aaron & Leah



- Igaz, imádom fosni a szót. – Egy még egyértelműen a Shannon korszakomból maradt meg, hiszen Leah, a fiatalkorúak börtönében mellémtársított lány rém csendes, és visszafogott volt, igaza angyal, nem beszélt lyukat mások hasába, kellemes hallgatóság volt, míg én ötvöztem a kettőnk jellemét, és egy igazán szeszélyes végeredmény született, akivel Aaron olykor nehezen boldogul, de hogy nem adja meg magát, arról kétségem sincsen, többnyire én kerülök ki vesztesként, ám az utóbbi időben hajlamos vagyok mindezt elfogadni, hiszen a srác oly magabiztosan teper le még elvi szinten is, ami ellen csak hadakozni vágyok, felülkerekedni aligha.
- Majd a nyakadra fogok járni, még elképzelésem sincsen, hogyan kell belakni egy főiskolát. - Tudom, hogy egyszerre leszek hozzá közel, és távol, ő már évek óta nyomja az iskolapadot, nekem most lesz a kezdés, biztosan kevésbé fogok ráérni még a munka mellett is, majd valahogy lopunk egymásnak pár óra szabadidőt. Ha támogat, biztosan nem lesz belőle gond. Elmesélem az elképzelésemet a bérlettel kapcsolatban, kiváncsi vagyok Aaron véleményére, végtére is eddig szórakozóhelyen dolgoztam, rengeteg pasi között, hogy ha egyikükkel egy szobában kell aludnom, hát istenem, bízom benne, hogy nem lesz féltékeny, jobb megoldást most még nem tudok. Fél szemmel még rápillogok, ahogyan az érkező lány magával ragad, és táncba visz. Igyekszem letudni a félszegségemet, ellenérzésemet ezzel kapcsolatban, végtére is Aaron ismerősei csak nem esznek meg, fiúkkal úgysem mennék el, mert a párom átmenne Carrie White-ba, és addig nem nyugodna, míg mindenkit ki nem írt a bulin.
- Mással szokott jönni? – Kérdezem játszi könnyedséggel, igazán ártatlan vagyok, ki tudja, nem is akarom ezzel kiugrasztani a nyuszit a bokorból, Aaron burkoltan jelezte már, hogy valami hasonlót érez, de na, az elődeimről talán tudhatok. Végtére is mondta, hogy régebben volt azért bőven próbálkozás az egyetemista bulák körében.
- Mi számít régennek? Közel egy éve. – Próbálom felidézni a randijainkat, ha minden igaz, ősszel került sor úgy igazán arra, hogy mélyrehatóbban együtt legyünk, de hogy mikortól számít? Nem vagyok túl jó még ebben a kapcsolatozósdiban.
- És te? Honnan ismered őt?


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 26 Aug. - 16:23



Aaron & Leah



- Remek választás. A beszélőkéd nagyon jó - vigyorodom el, de a mosolyomból érezheti, csak csipkelődöm. Bár én jobb szeretem a tudományos ágazatokat, ez nem feltétlenül jelenti, hogy mindenki másnak is azt kell szeretnie. Sőt! Így színesebb a világ, ugyanakkor Leah-t sem tudnám elképzelni az orvosin. Nem azért, mert butának tartom, buta csajokkal nem töltenék el ennyi időt. Sokkal inkább... ő nem annyira határozott, nem lenne benne annyi szenvedély a dolog iránt. Félgázzal pedig nem éri meg csinálni.
- Biztos jól fog menni - teszem még azért hozzá hogy érezze is, valóban így gondolom és ha kell, hát támogatom. Mert ennyire azért talán már komoly a kapcsolatunk.
A lakhatással kapcsolatos szavai viszont kevésbé nyerik el a tetszésemet. Ha a véleményemet kérdezné, egy albérlet sokkal inkább csábítja az embert a hülyeségbe, mint a kolesz. Mert ott azért akadnak szabályok, még ha lazábbak is, mint mondjuk a középiskolában. Ugyanakkor Leah sem az a fiatal lány már, tudná, hol vannak a határok. Nem a környezetünk tesz azzá, amik vagyunk, ha magunkban nincs hajlandóság a dologra. Ugyanakkor az albérlet se annyira rossz, ha lány lakótársaid vannak. Na de fiúk? Nem mintha prűd lennék, ugyan, ezen én röhögök a legjobban. Ugyanakkor az sem tetszik, hogy Leah két vagy épp három idegen sráccal lakjon egyet.
Ám mielőtt hangot adhatnék a véleményemnek Judith lép színre, elhurcolva szépségem. Talán jobb is így, talán megmaradnak bennem az első kikívánkozó nem épp kedves véleményszavak.
Inkább csak figyelem kettősük, a szőke csaj csípőriszálását, Leah könnyed mozdulatait. Kicsit mint a tűz és víz, minden tekintetben. Én már csak tudom, még ha nem is hangoztatom.
- Még sose láttalak a campus-on - csendül a társalgó hangnem, valahol középhangerőn a zene és a kiabálás között, miközben újabb szám érkezik, kissé lágyabb, latinosabb stílussal, azonnal váltásra késztetve a mozdulatokat csípőriszálásról a ringatásra.
- Régóta vagytok együtt?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 19 Aug. - 14:03


Aaron & Leah



 - Na jó, majd megnézzük. – Adom meg magamat, afféle kitérő válasszal Aaron nevében is kinyilatkoztatva a véleményünket. Valahogy tudom, érzem, hogy a ma este fénypontja én vagyok, irányíthatok, nem kell feltétlenül arra hagyatkoznom, hogy majd ő bevezet a társaság krémjébe, vagy programokat szervez nekem. Még azt is el tudom képzelni, hogy ha nem érezném jól magamat, nem kellene kínosan végigszenvedni az estét, akár pár perc múlva is mondhatnám, hogy menjünk, és találjunk magunknak más programot. Tudja, hogy a szeszély nálam villámgyorsan érkezik, ehhez alkalmazkodik is, mert már el tudja különíteni mikor van az, hogy csak a kedvem rossz, vagy vele akarok kiszúrni. Utóbbi tekintetében már többször helyretett, és kétlem, hogy még sok dobásom lenne, legalábbis rövid időn belül. Neki is vannak furcsaságai, ellenben jobban tudja kezelni az érzelmi kitöréseit. Mondjuk a múltkor majdnem otthagyott, megállt bennem az ütő, amikor nem akart velem lenni. Fura érzés, mert nem gondoltam volna, hogy nekem, a bulikirálynőnek egyszer lesz valakim, akitől nem akarok elszakadni. Fájdalmasak a szünetek, de csak arra gondolok, hogy látjuk egymást nemsoká. Nem is csak a pasimként gondolok rá, hanem azzal, hogy kimondtam, hogy szeretem, a párom. Az, hogy szerelmem, valahogy túl... giccses lenne azt hiszem, még ezt is emészgetnie kell. Sőt, amikor veszekedtünk, utalt rá, hogy valami hasonló jár a fejében, csak hát ő... nem tudja annyira kinyilatkoztatni, hogy mi is a helyzet, úgy véli, hogy a tettek beszélnek, meg hát egy kőkemény pasinál nem is feltétlenül szokás, ezt így kell elfogadnom.
Maradok végül a sima kólánál, nem kell most alkohol, hogy jól érezzem magam, végülis annyira nem akarok berúgni, mint régen, már megvan az inteligens társaságom, meg hát a kólát semmi sem überelheti felül. Igaz, hogy eredetileg csak azért szoktam rá, hogy ne essek vissza, Xavierék úgy fogadtak be, ha jól viselem magam, és nem kell szívrohamot kapniuk miattam. Aaron ajánlata nem butaság, de előbb táncoljunk, aztán majd lehűtjük magunkat a vízben. Ahogyan megjött a kóla, nagyokat kortyolva mozgatom a csípőmet a zene ütemére, majd a magasba emelem a poharat, hogy jobban át tudjon ölelni, így együtt táncizhatunk.
- Kommunikáció. Szeretnék előadásokat tartani. Kell hozzá szaktudás az igaz, de mondjuk felnőttképzésre gondolok, ahol mondjuk mérnököknek tarthatok ilyen... hogy is mondjam...? Mondjuk fejlesztési ötletekről, találmányokról bemutatókat. Mit szólsz? – Megtapogatom a bicepszét, miközben ismét iszom, és letörlöm nyelvemmel az ajkaimra tapadt kólacseppeket. A kérdése amúgy jó, csak már kicsit talán késői.
- Ami azt illeti, nem akarok koleszbe. A középiskolám is ott tett, valahogy nekem az a túl nagy tömeg tett be, attól lettem olyan... tudod mindenkivel kavarós. Csak egy szobát akarok bérelni a belvárosban. Már találtam is egy lakást az újságban, és felhívtam őket, még van hely. Két fiú lesz a lakótársam, meg... egy harmadik még függőben. Erre gondoltam így elsőre. Szerinted? – Bennem fel sem merült, hogy meg akarjon kérni, hogy nála lakjam. Az már kérdés, hogy olykor nála alszom, vagy valami motel, de ő túl szabad szellem, örülnöm kell, hogy egyátalán így leköti magát. Egy lányhangot hallok meg, ami így kettévágja a társalgásunkat, így Aarn kezébe nyomom a poharat, és megindulok a lánnyal. Eléggé bizonytalan pillantást vetve a srácra, ez nem az én stílusom. Sosem értettem, hogy mi logikája van két lány táncának, vag hogy netán ez miért lehet gerjesztő a fiúknak, de hát nincs mit tenni, el lettem ragadva.
- Ooooké. – Bólintok, és a magam őzikésen szökkengetős stílusában, ugrálós táncba kezdek, szabadjára engedett hosszú combjaim kecsesen villognak közben. Nevetgélve meredek a másik lányra, most hanyagolva Aaront. Nem tudom, hogy másik lánnyal hogy kell táncolni, fura, de megszokható.



♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 12 Aug. - 15:42



Aaron & Leah



- Ugyan, ne szórakozzatok. Az emeleti gardrób tele van mindenféle fürdőruhákkal. Anyám halomba vásárolja, hogy majd jó lesz, vagy majd ha jön ide valaki látogatóba. Szerintem lassan butikot nyithatna - vigyorodik el Carl, majd utunkra enged, ahogy az egyik srác a hifit kezdi piszkálni. Alig telik el egy szusszanásnyi idő és újfent feldübörög a zene, recsegés nélkül, még a tv-ben is megy a klipp, mint az igaz nagy dizsikben. Hát igen, pénzzel bármit meg lehet venni.
- Engem nem zavar - vonom meg a vállam, ahogy Leah kiegészíti az italrendelését. Persze azt nem csípem, ha egy csaj visítozósan részegre issza magát. De ha megkíván egy-két korttyal abban nincs baj. Végül is ez egy buli mi pedig fiatalok vagyunk, kell, hogy kieresszük a gőzt. Mi másért rendeznénk a partikat?
Közben a kezem is jár, nem csak a gondolataim, így hamar kerül két tiszta pohár, az egyik kólával telve, vagy ha úgy kéri, hát borral felezve,  a másikba pedig sört zubogtatok, lehetőleg a hűtőből jó hideget.
- Az átöltözési meghívást nyugodtan vedd fontolóra. Tényleg így van - kanyarodok vissza a korábbi témához, miután az első kortyokkal enyhítettem a torokszárazságom. Szabad kezemmel közben keskeny derekára fogok, egyúttal magamhoz is húzva, és bár az egész mozdulat tudattalan, még is mintha azt sugallná a többieknek, foglalt a lány.
- És milyen szakra gondoltad? Talán segíthetek - vetem fel az egyetemet, ha már Leah emlegette. Nem rohanom le, nem kezdem bizonygatni, melyik a jobb. De ellenvetésem sincs. Elég nagylány már hogy tudja, mit akar. Épp elégszer bizonyította már, még ha nem is ilyen témában.
- A koleszba jelentkeztél már? Elég hamar benyalják a jó helyeket - vetem fel a hirtelen felugró gondolatot. Végül is, Salem-ből képtelenség lenne bejárnia mindennap, tehát valahol laknia kell. és hogy hozzánk költözhetne? Ez fel sem  merül bennem. Nem, ott még nem tartunk és nem is hiszem, hogy valóban akarnám. Persze jó vele aludni, reggel mellette kelni. De hogy együtt élni? Na nem...
- Mit ácsorogtok itt. Nem szeminárium ez! - csattan mellettünk egy nevetős hang, enyhe alkohollazasággal dúsítva. Középmagas, fiúsan rövidre vágott, szőke hajú csaj lép hozzánk, egyik kezében félig telt poharat himbál,a másikkal Leah karja felé nyúl.
- Ugyan, gyere már táncolni. Ne ácsorogj itt ezzel a morcos nagyfiúval - kuncogja el magát, bár barátian, még is határozottan húzva magával a kedvest. Én meg csak a vállam vonom meg, nevetősen tekintve le rá. Nem tartom vissza, szórakozni jöttünk nem pedig azért, hogy egymás kezét fogva ácsorogjunk,
- Ugyan már, engedd el a szépfiút, nem esszük meg! - vonja tovább Judith, látszólag hajthatatlanul. és igazából az én kedvem ellenére sincs, hogy nézhessem Leah-t tánc közben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Kedd 11 Aug. - 17:03


Aaron & Leah



  Sikerül belepirulni mindabba, ami köztünk van, és finoman elnevetem magam, ahogyan a vállába fúrom az arcomat, ahogyan egy idősebb, nagyszülők körüli pár megbámul, majd derűsen megmosolyog minket. Ennyire látszik, hogy szerelmes vagyok, és összetartozunk? Sosem gondoltam, hogy ez velem is megtörténhet, mert bár mindig szívjuk egymás vérét, vagy éppen a szexet helyezzük előtérbe, mégis egyértelműen több, már az első, figyelmes percektől kezdve. Ahogyan belement a kólás játékomba, mindig igyekezetett előtérbe helyezni szeszélyes dolgaimat, és... nem akarom, nem fogom hátrahagyni ezt az érzést.
- Ameddigre végzel, addigra szedem össze magam annyira, hogy én meg belekezdjek. Nem baj, legalább már tudod, hogy ha kiborulok a tanulás miatt, hogyan kezeld. – Na most nem az összebújásra gondolok, nem lehet mindenre az a megoldás, úgy értem, hogy már tudni fogja a saját példájából, hogy mi a helyzet. Végeredményben Tati is tanul most, szegénynek minden ideje arra megy, én azért nem akarok annyira éltanuló lenni, nem idegsebésznek megyek, vagy mi.
- Ahha, a bűvös múlt. – Félmosollyal bólintok, valóban igaza van, nem csak az italt bírom kőkeményen, hanem másféle mókákban is benne voltam, ellenben ha most már hozom a cuki barátnő stílust, akkor nem kéne úgy belépnem a társaságába, mint egy mindenkivel smárolós céda. Az már régen volt. Odapuszantok a szájára az ajándék sisakért, ha szerezte, vette, kölcsönkérte, mindenképpen figyelmes, az én búrám sajnálatosan kenődne szét az aszfalton, ha a sors nincsen velünk.
- Néhány srác? Lányok nem? Nekem jó. – Az időm nagy részét úgyis vele fogom tölteni, az, hogy most eldumálgatunk másokkal, nekem belefér, sokkal visszafogottabb stílusban, mint amilyenben űztem mindezt két éve még a börtön előtt. Börtönnek mondom, még ha inkább fogház is volt a fiatalkorúak számára. Már megkaptam a büntetésemet, és Aaron személyében a kárpótlást is. El kell hinnem, hogy ugyanazt érzi, amit én. Ahogyan megérkezünk, kicsit azért izgulok, remélem nem öltöztem túl, vagy ilyesmi. Mennyire leszek zavarban?
- Az újdonság varázsa miatt nem fogok betojni... de köszi. – Átsiklunk a tömegen, meg is kapom a válaszomat, vannak azért lányok is bőven, nem mintha gond lett volna, ha csak fiúk, bár az másféle buli lett volna, ha csak 1-2 lány kap központi figyelmet. A nyár hatására viszonylag rövidek, lengék a ruhák, mintha egy Forró Rágógumi részbe csöppentünk volna. A medencét meglátva rájövök, hogy fürdőrucit nem hoztam, erről nem volt szó, így ez kimarad.
- Hali. – Emelem fel a kezemet némi ingetésre, húzott szemeim összeszűkülnek automatikusan, mintha kiérezném Aaron szavaiból, hogy nem kell, hogy szimpatikusnak találjam a srácot. Egyátalán bárkit is bírhatok az ő közelében? Mennyire lenne féltékeny? Na nem mintha ezzel játszani akarnék, már legszögezte, gyűlöli, ha manipulálom, ebben valahogy én sem gondolnám, hogy mókázni kéne. Hiszen nagyon jól megvagyunk.
- Azt pont nem. Kihagyjuk a buli medencés jellegét. Talán majd máskor. – Felelem játékosan, nem szokásom hagyni, hogy bárki játszon a nőiességemmel. Már nem az a lány vagyok. Tulajdonképpen arról van szó, hogy már önmagamtól is sokat változtam, de Tati mellett, meg aztán megismerve Aaront és Faye-t úgy gondolom már sikerült megtalálnom, hogy mit is szeretnék az élettől. Na nem mondom, hogy életreszólóan rá akarok akaszkodni a srácra, de na... már nem pálya ha valaki focicsapat kapitány. Csupán kuncogok a srácom szavaim, mármint Aaronén, aztán továbbindulunk, és hevesen bólogatok.
- Kólát! Izé... boroskólát! Nem muszáj bornak lennie benne. – Régen kifejezetten sokszor voltam spicces, és hülyeséget csináltam, nem véletlenül szoktam át a csak kólára, ciki, vagy sem.

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 29 Júl. - 16:44



Aaron & Leah



Tojok én mások véleményére, érdekel is engem, hogy esetleg megbámulják összesimuló párosunk, hogy némelyek helytelenítően csóválják fejüket, mert hogy ez nem ide való. Mit tudhatják ők, milyen régóta nélkülözzük ezt, és mert a jóhoz az ember észrevehetetlenül hamar hozzászokik, hát annak mellőzése ezerszer jobban kínozza az elszenvedőt.
Így hát nem is foglalkozom velük, csak kiélvezem Leah-m ízét, érintését, közelségét, egészen a fogyó oxigén tűrhető határáig. Hogy aztán némi pajkos vigyorral zihálva hallgassam megbocsájtó szavait.
- Bár jól regenerálódok, azért aludni olykor nekem se árt. Legfeljebb felkelni nem időre kell. De az éppen elég - felelem mosolyogva, és valóban nem veszem le a mancsom vékony derekáról, miközben már hátrahagyva a közönséget a parkoló felé sétálunk.
- Igen, megvan mind. Ha így folytatom, legalább egy szemesztert lefaragok az egyetemből - vigyorodom el önelégülten. Igaz, már alapból van némi csúszás a szakváltások miatt, de ennek az előnye az is, hogy néhány tárgyat össze tudtak fésülni, így mondhatni másfeles évfolyamba vagyok. Arról nem is beszélve, milyen könnyen megy a tanulás, ami még plusz rásegít a dologra.
- Mehetünk. Mondanám, hogy bevezetlek a bulis életbe, de lehet még nagyobb a fórod, mint nekem - kacsintok rá pajkosan, immár a mocim mellől, majd a kezébe nyomom a sisakját. Igen, már van neki is, akkor vettem, mikor elég sok időt töltöttem Salem-be. Úgy is mindenhova motorral mentünk szinte, és az ő feje nem gyógyul úgy, mint az enyém. Egyszerűbb volt hát egy sajátot venni, és amikor szükséges, magammal viszem. Mint most is.
- Néhány srác nagy házibulit csap a szülőmentes házban. Első körnek jó lesz? - vetem fel, nyeregbe szállva, már a saját sisakom húzva fel. Aztán megvárom, míg mögém kerül, karjai ismerős érzéssel ölelik át derekam és sorolok is be a forgalomba. Bár még nincs annyira késő, a fiúk szerintem már alapoztak rendesen. Így nem tartok attól, hogy valami unalmas kártyapartira érkezünk. Meg persze belekalkulálom azt is, hogy legalább majd' háromnegyed óra az út, végül is, az úri negyed messze esik a pályaudvartól.
Bár úgy tűnik, a forgalom nekünk kedvez, így egy bő fél óra alatt érünk a címre. Már az utca elején látszik, hova készülünk. Nem egy autó parkol a széles utcafront előtt, bár a háznak csupán az emelete látszik ki a magas sövény mögül. De még ha mindig kétségeink lennének, a hangosodó zene elfoszlatja az utolsókat is.
- Ha nem érzed jól magad csak szólj - fordulok Leah-hoz, majd kézen fogva húzom magammal a házba. Csengetni nem szükséges, az ajtó nyitva, odabent egy tucat fiatal lézeng. Van, aki pohárral a kezében táncol a hangfalakból dübörgő zenére, van aki a pult mellett folytat piacsatát. Az összetétel is vegyes, fiúk-lányok egyaránt, már-már versenyezve, kinek tapadósabb, lengébb az öltözete.
Beljebb haladva már látszik a nappali hatalmas üvegajtajai, amik tárva-nyitva hívogatva a frissen nyírt pázsitra, a legalább uszodányi méretű medencébe.
- Carl a focicsapat kapitánya - súgom Leah-nak, és úgy gondolom, ezzel mindent el is mondtam. Carl-t nem az eszéért szeretik. Se a lányok, se a haverok. Viszont állati jó bulikat tart, és ide még rendőrt se szoktak hívni. Azt hiszem, már megszokták.
- Hát ideértél Adler! És micsoda csajt hoztál magaddal! - kiált felénk, majd közelít is az emlegetett. Mintha két ruhásszekrényt nyomtak volna össze, olyan alak dübörög át a tánctérnek titulált nappalin. Kezében korsónyi söröspohár, egyetlen viselete a félig száradt fürdőnadrág.
- Remélem fürdőruhát nem hoztatok - vigyorodik el, végigmérve Leah-t, persze csak finoman. Az első évben már volt szerencsénk egymáshoz, így tudja, hol a határ.
- Fel sem merült bennünk, és bár felvethetném, hogy te is viselsz, a gyengébb szívűek kedvéért inkább nem biztatlak arra, hogy megválj tőle! - vágok vissza vigyorogva, egy baráti kézszorítás mellett, majd fejemmel a pult felé intek Leah-nak.
- Iszol valamit, édes?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 22 Júl. - 15:37


Aaron & Leah



Úgy gondolom, hogy Aaron utolsó vizsgája is sikerült, ellenkező esetben telefonált volna, hogy ne menjek, vagy tudomisén csak nem kéret ide bulis szerelésben, ha pocsék a kedve. Vagy.. nem sikerült, és csinosnak akar látni, hogy kiengeszteljem? A kedvéért mostanság igyekszem minél látványosabb lenni, kezdem megtalálni az új stílusomat, amely ugyan nem a Shannon féle kurvás, hanem a Leah-stílusú visszafogott, de aranyosan nőies, amelyre úgy igazán rá tudom motiválni. Most New Yorkban leszünk, s még az is elképzelhető hogy ha utána nála alszom, akkor megint találkozom Faye-el, akit eddig csak egyszer láttam, akkor egészen kellemes benyomást tettünk egymásra, sikerült a kezdeti zavarok után leszögezni, hogy nem leszünk egymás útjában, és nyugodtan számíthat rám. Aaront ritkán tudom meggyőzni bármiről is, ám sugallni már csak szabad, az nem tiltott. Most, hogy letelt a vizsgaidőszak, és én is elhatároztam magam a költözködésre, már csak be kell adnom neki, remélem nem fogja zavarni, hogy a közelben fogok lakni, nem akarom ezzel nyomasztani vagy ilyesmi. Mielőtt Aaron befutna, elhalad mellett egy Aaron bandájához hasonlatos fiúbanda, csak ők nem egyetemisták, inkább középiskolás végzősök, és alaposan megbámulják a dekolázsomat, és a lábamat. Finom mosollyal csóválom meg a fejem, és visszatemetkezek az illatminták megszemlésébe, s a bulvárcikkek rejtelmeibe, hogyan varázsoljunk mosolyt egy bolti eladó arcára, és efféle általános, női témák, amelyeken én is csak kacagni tudok, valahogy el kell adni az ilyesmit. Csak pár percre köt le, annyira bőven elég, hogy befusson a motorosom. Felállok, hogy átgondoljam, odaszaladjak e hozzá, végül csak sietősre fogom, nem akarom a váróterem kőpadlóján kitörni a bokámat. A nyaka köré kulcsolom a karjaimat, hogy belefeledkezzek a csókba, amely már szokásunk szerint sosem az üdvözlésről, hanem a mélységekről szól. Összesziszolódtunk.
-A következő pár napban hanyagolni fogod az alvást szívem, nem lesz szükséged ébresztőórára. – A levegő sikítva távozik kettőnk közül, ahogyan egymásnak feszülünk, engem nem zavar túlzottan, hogy hányan figyelnek minket a mellettünk elhaladók közül, úgysem találkozunk velük többet.
- A vizsgáid rendben? Mehetünk bulizni? – Kérdezem most már eleresztve, de hagyom, hogy a derekamon hagyja a mancsát, és így induljunk el a motorja felé. A frizurám bukósisak-kompatibilis.

♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 275
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Csüt. 16 Júl. - 16:55



Aaron & Leah



Kínzó napok voltak, többféle értelemben is. Bár maguk a vizsgák engem nem úgy stresszeltek, mint a többieket, azért az a normális vizsgadrukk megvolt bennem is. Meg hát azért nem könnyű úgy az orvosit csinálni, hogy közben dolgozgatok, figyelek Faye-re, rendezem a dolgaink. De hát már akkor tudtam, hogy az életem többi nem lesz az az úrias, mint mikor még éltek a szüleim. Tudtam, mikor elvállaltam a gyámságot. De egy percig sem haboztak mindezek ellenére.
És feszültté tett az is, hogy a vizsgák miatt arra se nagyon jutott idő, hogy leruccanjak Salem-be, azt pedig pont a tanulás miatt nem engedhettem meg, hogy Leah jöjjön fel. Persze tudom, Faye-el jól ellettek volna, de igencsak nehéz lett volna úgy tanulnom, hogy tudom, itt van a házban, hogy ha akarnám, bármikor becsalhatnám a szobába, tovább fejlesztve a játékismereteit. Nem, bár nehéz volt, így volt okos dolog. Legalább még nagyobb volt a késztetés, hogy mihamarabb letudjam a vizsgákat. Igaz, hogy teljesen leszipolyozott az olykor napi kettő, de nem gyúlt sokáig a vizsgaidőszakom. Míg sokan még mindig az előadókban izzadnak, én már az állomás felé teperek. Kicsit késve persze, elaludtam, nah. Azt hiszem, ilyen hajtás után elnézhető.
Különben sem kések sokat, talán öt percet, így nem én érkezem hamarabb, hanem a szerelvény.
A sisakot a hónom alá csapom, miután a motort letámasztottam, és már menet közben húzom le a bőrdzsekim zipzárját. Bár az idő eléggé fülledt, azért a motoros száguldásnál van némi huzat.
Vetkőzés közben villan elő az alatta viselt szűk, fehér póló, a koptatott farmer pedig eddig is látható volt, akárcsak a kényelmes sportcipő. Hajam borzas, mind a sisak, mind a sietség okán, de úgy vélem, elnézhető.
A peronra érve körbefuttatom a tekintetem, de hiába a tömeg, nem nehéz kiszúrnom a számomra kedves és igéző alakot. Immár célirányosan sietek felé, bal kezembe helyezve át a sisakot, míg jobbal azon mód magamhoz ölelem Leaht, amint lehetséges. Szó nélkül keresem ajkait, sürgetőn, mohón marva el az első csók jogát. Nem kell beszéd, egyetlen mozdulattal sugallom, mennyire hiányzott a napokban.
- Remélem nem kellett sokat várnod. Megadta magát az ébresztőórám - sóhajtok fel bocsánatkérőn, mikor végre hagyok némi levegőt is vennünk. Persze a szorosság, a közelség nemenyhül, túlzottan élvezem ismerős formáit, könnyedén magam elé idézve, mi is rejtezik a csábos ruha alatt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Aaron & Leah - Egyetemi buli   Szer. 15 Júl. - 11:11


Aaron & Leah



Az egyemi nyár a bulizásról szól, tizenkét hét halhatatlanság, ahogyan mondani szokták. Aaron napokkal ezelőtt végzett a vizsgáival, nekem pedig nagyjából minden napon ugyanolyan, ezért aztán nem sokat észlelek a vizsgaidőszakból, de ahogyan Tatival beszélgettünk a múltkor, lehet, hogy érdemes lenne beülnöm legalább egy esti képzésre, hogy legalább csiszolódjak. Nem mondom, hogy atomfizikus akarok lenni, de még csak tizenkilenc leszek, lehet, hogy éppen ideje lenne. Hamis identitásom alapján van, tehát amikor a börtönből megszabadultam, akkor onnantól Leah igazolványait használtam, ő pedig leérettségizett, ezzel akár tovább is tanulhatok. És hogy mit? Esetleg kommunikációt, azzal elég sok felé tovább tudok menni, nem csak pincérnő leszek. Azt nem mondom, hogy amíg kiöregszem, hiszen tudom változtatni az alakomat, akár új alakot is véglegesnek felvenni, de tökéletesen jól érzem magam így, és vágynék már egy kicsit normálisabb életre is. Talán éppen Aaron oldalán. És hogy a mai nap miről szól? Elvileg ez is egy buli lesz. Nem várom, hogy bemutasson a haverjainak, az is elég, ha csak ketten jól érezzük magunkat, én pedig elmondhassam, hogy a Citibe költözöm. A birtokon meghagyom a szobámat, ahogyan Tati is tette, mindig legyen valami mentsvár, ahova vissza tudok térni ha minden kötél szakad, ám már nem árt némi önállóság, felelősséget vállalni a tetteimért. A több havi fizetésből félreraktam egy keveset lakbérre, majd kiveszek itt egy garzont. Mivel úgy beszéltük meg, hogy ezúttal vonattal jövök, mert Aaronnak dolga van még előtte, a vonatállomáson várom meg. Szolid sminket tettem fel, tudom, hogy mennyire féltékeny, és azt akarja, hogy csak az övé legyek. Ezzel nincs is semmi gond, már tisztáztuk. Leülök a váróterembe, és olvasgatni kezdek egy napilapot, amit még Salemben vettem. A haam ezúttal feltűzve szép kontyba, hogy láthassa a nyakamat, a ruhám a változatosság kedvéért pedig fekete, hiszen keleti vonásaimhoz, és porcelánfehér bőrömhöz ez áll jól. Nem vagyok kihívó, éppen csak annyira, amennyire kell, enyhén dekoltált tapadós felső, rövid szoknya, harisnya, magasított sarkú topán.
És persze az elmaradhatatlan virágillat. A nyakamba azért belekerült az ankh kereszt, amely különösen jól áll.


♫ You had it all ♫ ϟ Ruha ϟ a szexi dögömnek  :lufi:




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Leah - Egyetemi buli   

Vissza az elejére Go down
 
Aaron & Leah - Egyetemi buli
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Happy Halloween [Event]
» Azok a zűrös 20-as évek...
» Az egyetemi élet szépségei
» Pietro Maximoff -hős- aaron-taylon johnson
» Hiányoztál nyuszi - Aurora & Aaron

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-