we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Folyosók
by Wilmer Murtaugh
Vas. 19 Nov. - 9:01

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Pént. 17 Nov. - 18:20

Új fiú a láthatáron :)
by James Hurley
Vas. 12 Nov. - 18:32

Four Seasons szálloda
by Jamie Cavenaugh
Szomb. 4 Nov. - 17:56

Adler nyaraló
by Faye Adler-Barlow
Pént. 3 Nov. - 16:00

Utak, ösvények
by Serena Pierce
Pént. 3 Nov. - 12:28

Hope Town - Eredetkutatás
by Ruby Faro
Vas. 29 Okt. - 16:52

Top posting users this month
Rashid El-Attar
 
Faye Adler-Barlow
 
Serena Pierce
 
Hope Hamilton
 
Mesélő
 
Aaron Adler
 
Emma Frost
 
Jean Grey
 
Jamie Cavenaugh
 
Wilmer Murtaugh
 
i'm here





Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Energia fúzió

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Terry O’Quinn
Hozzászólások száma : 426
Kor : 41



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Vas. 29 Márc. - 16:11

Rezzenéstelen arccal állom röhögését. Nem első esett és nem is az utolsó. Ha a lányom röhögne így ki úgy pofán csapnám, hogy Afrikáig repülne tőle. Ami nagyon is megvalósulhat, hisz ha energiát viszek a csapásba, akkor összejöhet az orbitális pályára való állás.
A pimasz lány kérdése igencsak tárgyilagos. Meglehet ő sem csak szimplán egy elkényeztetett leányzó, mint elsőnek tűnik.
- És a magácska szőke fürtjei alatt is leledzik eszecske, nemde bár? – vágok vissza, hisz kényelmetlen kérdésre a legjobb kérdéssel visszavágni.
Megcsóválom fejemet.
- Míly nemes jellemre vall, hogy nem vetemedett hímtagjának megrövidítésére. – jegyzem meg ironikusan. Magamban közben arra gondolok, hogy valóban van kedvem egy ilyen felvágott nyelvű sihederrel szócsatázni? Vagy inkább célratörőbb lenne megmutatni hatalmamat… azzal, hogy elhallgattatom. Nem is rossz gondolat! De várjuk ki a történet végét.
- Holtak feltámadásáról még nem hallott? – idegesítem továbbra is, hisz már pörög a mókuskerék és ki tudja megáll-e.
- Van olyan élőlény melynek ölnie kell, bűntudat nélkül, ösztönből, hogy éljen. S most nem az emberre gondolok. Embert lebeszélnék, hisz az bűnt. Ám ha állat, akkor nem. – mintha engedne a csaj a téli fagyok után. Ideje is lenne, hisz itt a tavasz.
- Sok mindent akarni és semmit se csinálni… - jegyzem meg elmélkedősen.
Ó! Gazdagéknak van már hordozható telefonjuk! Mennyire menő azt a téglányi akkumulátort a fülhöz tartani! Most ha gonosz lennék, pedig az vagyok, nem engedném meg a hívást. De legyen, hadd nézzen nagyot a kis hölgy ha a rendőrök megtudják ki miatt is hívta őket. Azért leszek oly előre látó, hogy több telefonálást nem engedek meg neki olyan formán, hogy elszívom a telefon energiáját.
A lehető legmagabiztosabb grimasszal arcomon vágok vissza:
- Miből van tíz percem? Az életemből? Tán engem is megakar ölni? Egy szemtanút? Ezért árulta el, hogy mennyi idő alatt ér ki ide a mentő? – fonom keresztbe karjaim mellkasomon.
- Hogy mit akarok? ... Csak azt, hogy hagyjon fel a színjátékkal és fedje fel magát! Addig nem fogom innen elengedni! – igen, feltűnt nekem is, hogy elállom útját. Ám ennél többre is képes vagyok. S ha netalántán szaladni próbálna, meglepetés érné, ugyanis akkor szépen elszívom mozgási energiáját, így eltaknyolna a betonon. Persze ha csak simán rám támadna, akkor is lazán elnyelem az energiát, mely kárt nem tesz bennem. Talán így ráébred, hogy nem az egyik gazdag udvarlójával van dolga, hanem egy nálánál nagyobb hatalommal futott össze.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chloe Grace Moretz
Hozzászólások száma : 29
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Szomb. 28 Feb. - 22:54



Zane & Victory


Kiröhögöm. Keményen, érzelmek nélkül. Bunkón. Lenézően. Gonoszul. Elvégre ő is az. Vagy legalábbis úgy viselkedik. Nem egyenes, ebben biztos vagyok teljesen.
- Szerintem okosabb a maga butácska buksija, mint amilyennek beállítja, nemde? – kérdezem szenvtelenül. Nem, ez a fickó nagyon is okos. De ő az eszével játszik elsősorban, a többi csak utána jön. Bár nem ismerve a képességét, ez lehet, hogy jobb is így.
- Tudja az ildomosságot illetően…  Nem szerettem volna elvenni tőle a gyermeknemzés lehetőségét – mondom keményen. Hangom annyira fagyos, hogy majdnem én is meglepődöm rajta. Fú, basszus! Nem hittem volna, hogy tudom magam ennyire gonosznak mutatni. Látszólag tudja, hogy nem egy védtelen kis kurva vagyok. Bár lehet nem is bánom, hogy tudja.
Csak azután válaszolok neki, miután már felálltam a férfi mellől:
- A bűntudaton segíthet sok minden, de holtakon tudtommal semmi – nézek rá. – Szerintem a „gyanús elem” fogalmát tökéletesen kimeríti azon élőlény, amelyik öléssel kecsegtet. De tudom! – csapok a homlokomra színpadiasan. – Maga biztosan lebeszélte volna erről! – nevetek rá. Igazából tetszik ez a szójáték. Itt az árnyékban egész jól tudom uralni a képességem, így beszállhatok a szócsatába.
- Sok mindent akarok, Dokikám… De egyikhez sincsen semmi köze – mondom, és csípőre tett kézzel megállok tőle egy jó öt méterre. Nem figyelek rá, előveszem a telefonomat, és hívom a 911-et. Gyorsan megadom a helyi adatokat, majd a férfira nézek.
- Na, körülbelül tíz perce van. Ide a legközelebbi kórház rohammentővel van hat percnyire. Az általam bejelentett pedig nem igényli ezt. Mit akar tőlem? – kérdezem. Lényegében ott áll, amerre én távozni szeretnék. Nem akarok rajta keresztülgázolni, és valahol mélyen talán félek is elmenni mellette. Alamuszi nyuszi nagyot ugrik; én pedig nem tudom, hogy ő ide tartozik-e. Simán állhat előttem egy vicces kedvű Omega. Te jó ég! Mi van, ha…?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Terry O’Quinn
Hozzászólások száma : 426
Kor : 41



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Pént. 27 Feb. - 23:58

Kezdem egyre inkább azt gondolni, hogy nem szeretnék gyereket. Egymás után futok össze zavaros és kezelhetetlen, mit ne mondjak neveletlen fajtájukkal. Egy esély van: ha tényleg már születése óta megfelelően alakítják. Sajnos eme kamasznak igen koros leányzót esélytelen formálni, mint a megszilárdult acélt. Azért egy-két ütés a kalapáccsal talán csiszol rajta valamicskét.
- Valóban, kis hölgy, nem tudok magácskáról semmit sem. Mindazonáltal ha mesélne magáról, sokkal okosabbá válna az én buta fejecském. – ütögetem meg koponyámat kissé behízelgő modorban. Ritka viselkedés nálam a nyalás, s most sem biztos, hogy célra törő. De egy igazi sakkjátékos először mindig kipuhatolja mire reagál az ellenfél. A Fehér Futó pedig kifejezetten fürge, ha észjátékokról van szó.
- Nos, hogy mi lett volna ildomosabb immáron tárgytalan. Bizonyára a legkézenfekvőbb módon cselekedett. Így nem mondanám rossz megoldásnak. Csupáncsak nagyon érdekfeszítőnek. – ugyan engem a „gyenge, törékeny kislány” érzet nem igazán hat meg, egyrészt mert nem vagyok azaz érzelgős típus, másrészt mert akinek ilyen képessége van az egyáltalán nem gyenge, még ha láthatólag törékeny kislány is, azért egy együtt érzőnek ható mosolyt megejtek.
- Ebben igazat adok magának. Nem tudnám kirabolni. Ahhoz túlságosan félelmetes a hatalma. Remélem azért nem szokása nyakló nélkül lelődözgetni minden erre járó gyanús elemet ezen a szikrázóan fényes nappalon? Mert nem szívesen végezném úgy mint a kedves napbarnított sorstárs. Nem magam miatt, magácska miatt. Tudja a bűntudat gyakran fájóbb lehet, mint két, kék sugár ütötte seb a mellkason. – mesélem a lánynak, miközben lassú léptekkel követem a fickóhoz. Figyelem mit tesz. A néger még él, bár ki tudja meddig, s a gyanúsan elsősegélyre hajazó mozdulat csak javíthat túlélési esélyein. Szegényke, most jó ideig nem mer majd kirabolni senkit. De hát így jár az, aki egyre a fajtársaim közül rátámad. Vajon a lány tud róla, hogy másoknak is vannak különleges képességeik?
- Hogy én mit szeretnék? – pislogok kettőt kérdő tekintettel, röviden elmerengve.
- Csak amit mindenki más: békét és nyugalmat. Hogy ne bántsanak, s én se bántsak mást, főleg ne véletlenül, akaratomon kívül. És magácska, mit szeretne? – fordítom vissza a kérdést, mindenfajta kaján vigyor nélkül, kellő komolysággal arcomon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chloe Grace Moretz
Hozzászólások száma : 29
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Pént. 27 Feb. - 23:27



Zane & Victory


Flegmán nézek végig a fickón, majd elnevetem magam.
- Én, nagyvárosi? – kérdezem, hiszen ennél elképesztőbb dolgot nehezen vagyok képes kitalálni hirtelen. Nem, Dokikám, nem vagyok nagyvárosi. Egy kisvárosból jöttem, aztán elszigetelve éltem sokáig. Minden vagyok, csak nem az, aminek hiszel.
Audimat még nem titulálta senki sem benzinfalónak, legfőképp azért nem – szerintem legalábbis -, mert gázolajjal megy, és nem benzinnel. Fogalmam sincsen, hogy honnan tudja: melyik az én autóm. És ettől kezdek még dühösebb lenni.
- Nem tud maga semmit sem arról, hogy honnan jöttem – sziszegem neki. Mert ne titulálja gazdagnak a szüleimet. Mert tény, hogy szegények nem voltunk, de sosem nagyzoltak. McCarthy annál inkább, de ez egy másik történet.
Felvont szemöldökkel hallgatom. – Ön szerint ildomosabb lett volna kézzel nekiesnem? – kérdezem, a „gyenge, törékeny kislány” érzésre hajazva. Persze minden vagyok, csak az nem; de erről neki nem kell tudnia.
- Nem hinném, hogy ki tudna rabolni – dobom oda a mondatot könnyedén, majd csak eztán fordulok meg. Apám túlságosan is a jóra nevelt… Néha felébred a lelkiismeretem. Még hallom idegesítő megjegyzését, de nem foglalkozom vele. Először azt kell megtudnom, hogy él-e még a fickó.
Mellé lépek, és leguggolok a néger mellé. Bal lábamon tartom a súlyt, elvégre annak a rohadéknak köszönhetően már nem vagyok „százas”. Szomorú gondolat, hogy vigyáznom kell magamra, különben… Nem is akarom tudni.
Ujjaimmal kitapintom a nyaki ütőeret, miközben a fel-alá süllyedő mellkasát nézem. Két gyors, gyakorlott mozdulattal stabil oldaltfekvésbe fordítom, persze miután nagyjából meggyőződtem arról, hogy a gerince nem tört el.
Felállok, és szembe fordulok a dokival.
- Szóval, mit szeretne? – kérdezem, visszatérve a velem szemben álló problémához.



MUSIC:Skyrim
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Terry O’Quinn
Hozzászólások száma : 426
Kor : 41



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Csüt. 26 Feb. - 13:15

Gyermekek ijesztgetése nem tartozik mindennapi teendőim közé, noha volt már rá példa, hogy egy rakoncátlan kiscicát terelgettem a fürdőszobába galád módon elektrosokkolva. Buta kis lány volt, haszontalan, még jó, hogy eltűnt életemből. Most sokkal több bajom lenne vele. Ám a nagylányt csak a meglepetés ereje ijeszti, hidegvérét gyorsan visszanyeri, mi több lepcses szájával és éles nyelvével jól meg is lep engem, min most én vagyok ledöbbenve.
- Óh! Tehát őnagysága nagyvárosi? Szíves elnézését kérem pórias hanglejtésemért. Tudja, szegény családból származom. Ahol a szülők dolgoznak is és jó ha buszjegyre telik, nem ilyen benzinfalóra. – intek autója felé.
Nem egy egyszerű esett ez a lány, de talán ez betudható képességének. Egyeseket megőrjít az emberfeletti hatalom. Kivéve engem, mert megtanultam uralni.
- Tehát csak önvédelem volt. Mégis az valahogy nem kerülte el figyelmemet az a módszer ahogy ezt tette. – méregetem végig a lányt.
- Talán azt hiszi kirabolni jöttem? Tűzoltóknál az nem szokás! - nevetem el magamat.
- Ámde nem is vagyok az. Sem tolvaj. Így kérem, rám ne lőjön ilyen micsodát! – mímelek félelmet a lány előtt. Egyenlőre felmérni igyekszem mire is képes és ahhoz mennyire ért.
- Talán be akarod fejezni a munkát? – vetem hátának a kérdést, mikor áldozatához sétál. Idegesítő egy természetnek tűnik, nem árt fokozni a hangulatot. Hisz a képességek gyakorta érzelmi hatásra törnek elő. Már pedig szeretnék látni egy újabb látványos kék sugarat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chloe Grace Moretz
Hozzászólások száma : 29
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Vas. 22 Feb. - 22:56



Zane & Victory


Vannak pillanatok, amikor az idő megáll. Nézem a néger fickót, és csak abban reménykedem, hogy nem öltem meg.
De ő megölt volna!
Nem is akarok belegondolni, hogy mi lett volna. Meg kell néznem, hogy él-e. Éppen emelném lábam, hogy meginduljak a fal felé, melynek tövében fekszik, amikor mögülem gúnyos hang szól. Megfordulok a sarkamon, és szembe nézek a dilidokinak öltözött férfivel, aki éppen a tűzlétra utolsó fokáról mászik lefelé. Ilyen fehér cipője csak egy dilidokinak lehet.
Folytatja szövegét, majd utolsó mondatával kijelenti nekem, hogy miféle is. Kezdeti ijedt arcomat az első mondata után közönyössé varázsoltam, és mikor végre befogja azt a hülye elmeturkász száját, akkor végre kinyitom az én nagy, lepcses pofámat.
- Először is, Dokikám… - kezdem, és a harag újra tombolni kezd bennem. – Nagyvárosban vagy, ahol nem használunk táj-szó-lást – tagolom, utalva az itten szóra. Még sohasem hallottam ezt használni senkit a parasztokon kívül.
- Másodszor: szerinted mégis mi a f*sz történt itt? - nézek rá felhúzott szemöldökkel. – Meg akart ölni, ezért tettem, amit tettem. Lehet, hogy kinyírtam, de legalább eggyel kevesebb. – Erőlködnöm kell, de sikerül pont olyan könnyeden kimondanom ezt, mint ahogy akartam. Mint akinek nem lenne halálfélelme attól, hogy kinyírt valakit. Még akkor is, ha az a valaki egy rohadt bűnöző.
- És harmadszor: kurva nagy szerencséd van, hogy nem te jöttél előbb, különben már bízhatnál a képességedben, hogy medvéd a kinyírástól! – üvöltöm neki. – Talán pályát tévesztett, tűzoltókám? – kérdezem, visszautalvabelépésére. Mondjuk nem tudom, hogy mi értelme volt a kérdésnek, de mindegy. Nem is érdekel. Hátat fordítok neki, és határozott léptekkel, felszegett fejjel elindulok a néger felé, hogy megnézzem: kellőképpen kinyírtam-e.
Nem vagy normális. – És igazat kell adjak magamnak.

MUSIC:Skyrim
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Terry O’Quinn
Hozzászólások száma : 426
Kor : 41



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Vas. 22 Feb. - 18:38

Mióta megtanultam repülni mindig is nagy élvezettet jelentett számomra hasítani az emberek feje felett, a felhőkarcolók fölé, alkalmasint a felhők közé. Koránt sem annyira kellemes hely, mint gondolnák az egyszeri földön járó halandók. Most azonban nem emelkedem ilyen magasságokba, csak pont annyira, hogy egykönnyen ne vegyenek észre a felszínről. Még szerencse, hogy New York teli van magas épületekkel, mik árnyéka még inkább földhöz szegezik az emberek tekintetét, s nem pedig az ég felé. Ám mindez mellékes amellett amit most csinálok épp. A repülés örömeit kiélvezve megkezdem küldetésem. Lassan, kecsesen repülök, széttárt karral, mint valami hattyú célom felé ahol a különös energiakoncentrációt éreztem. Meglepődve konstatálom, hogy az egy plázához vezet. Szokatlan helyszín. De mintha mozogna. Óvatos vitorlázó mozdulatokat téve változtatok irányt, a légből követve különös célpontomat. Meglepően zavaró cip-cakban történő haladása, mely nélkülöz mindenféle logikát, s olykor közlekedési szabályt is. Ez felettébb zavaró tényező, mindazonáltal nem adom fel a követést. Egy idő után a mozgás megáll. Talán ráunt a céltalan autókázásra? Ez kedvező döntés számomra. Megkezdem a leereszkedés az egyik szomszédos épület tetejére. Épp a legérdekesebb pillanatban. Egy lány energiasugárral lő egy férfira, anélkül, hogy fegyver lenne nála. Ez pedig egyértelmű jele mutáns mivoltának. Tehát találat! Óvatosan leugrom a tűzlétrára és szépen lassan leindulok. Egyenlőre nem akarom felfedni előtte valódi kilétem.
- Nocsak, nocsak, nocsak! Mi történt itten? – ül ki gúnyos mosoly arcomra. Az áldozat felé tekintek.
- Miért kellett szegény fickót bántani? Ártott magának? – kérdem a lánytól. Nem igazán tartok tőle, tartásom magabiztos.
- Maga talán valami mutáns? Mert az a kék sugár nem volt semmi! – nevetek fel némileg tompítván az előbbi kevésbé baráti megnyilvánulásomat. Kíváncsi vagyok miért tette ezt a lány. Talán nem uralja erejét? Ami igazán látványos és erős. Az utóbbit pedig kifejezetten szeretem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Chloe Grace Moretz
Hozzászólások száma : 29
Kor : 21



TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   Vas. 22 Feb. - 12:02



Zane & Victory


Szerintem sohasem fogom tudni megszokni egy nagyváros nyüzsgő forgatagát. Szüleimmel is egy csendes környéken éltünk, aztán a nevelőapám elzárt birtokánál csendesebb hely aligha létezik. Talán csak a birtok, ahol most lakok.
De hogy mégis mit keresek ebben a koszos, büdös kavalkádban? Nem tudom. Egy idő után az ember nagyon unja magát, meg azért na. Néha illik normális, tizennyolc évesként viselkednem, és elmennem vásárolni.
Ugyancsak érthetetlen dolog számomra, hogy lány milliói hogyan képesek naphosszat a boltokat járni. Én az első fél óra után már halálra unom magam, a választék nagysága olyan szinten megkavarja az embert, ahogyan illik. Mondjuk az én helyzetem könnyű: megtehetem, hogy megveszem az összes dolgot, ami megtetszik, nem kell hosszasan gondolkozom két felső között. Furcsa dolog örökség miatt gazdagnak lenni ennyi idősen.
Néhányan elég furcsán néznek rám a hatalmas alapterületű, amerre-csak-nézel-ruhát-látsz boltban, így jobbnak érzem mielőbb lelépni innen. Ugyan a neon lámpák fénye nem számít sokat energia töltöttségemben, de véletlenül sem szeretnék itt robbanni. Képességem ural engem, én nem én őt, sajnos.
Gyorsan a pénztárhoz lépek, és kifizetem a merész szabású, fekete csipke felsőt, amit kiválasztottam. McCarthy szerette, ha szép ruhákban járok, mindig extrém ruhákat vásároltatott nekem; a csipke az egyik kedvencemmé vált.
Úgy érzem, hogy megfulladok az emberektől, így gyorsan a lifthez lépek, és a parkoló szint gombját nyomom meg. Hófehér, feltűnést nem kerülő, sötétített üvegű Audim már vár rám, és örömmel ülök be a biztonságot nyújtó, ismerős autóba a volán mögé. Csak most veszem észre, hogy eddig mennyire felszült voltam, most érzem, hogy az eddig görcsösen megfeszített izmaim kezdenek elernyedni. Bassza meg! Utálom, ha a semmilyen dolgok érzelmeket váltanak ki belőlem.
A kulcsot elfordítom, és a motor gyönyörűen dorombolni kezd. Imádom az autómat. Óvatosan kigurulok a szűkre szabott parkolóból, és a felszínre érve hálát adok a sötétített üvegnek. A Nap erősen süt, sehol egy felhő. Ilyen időben nem kellene öt percnél több, és elszállna a fél utca, hogyha a képességem kirobbanna. Halálfélelem fog el, ha belegondolok, hogy mennyire nincsen meg a kontroll.
Csak vezetek össze-vissza, mindig a csendesebbnek látszó utca felé fordulok el, míg végül egy kis, árnyékban lévő sikátor mellett kötök ki. Kiszállok, és elindulok a kis utcából nyíló kávé felé, ahol már messziről láthatóan félhomály uralkodik. Most nem tudnék hazavezetni, az országút csillog a fénytől…
Már csak pár méter választ el a bejárattól, amikor egy konténer mögül előugrik egy ápolatlan kinézetű, néger fickó.
- Aranyom… – morogja, engem pedig elfog az undor. – Sajnálom, de meg kell öljelek, túlságosan szép az autód - mondja minden bűntudat nélkül, nekem pedig elszáll az agyam ettől az idiótától. Érzem, hogy dühöm felébreszti a bennem lakó oroszlánt, amely azonnal képességemhez nyúl. A picsába! Innentől nem az enyém az utolsó szó.
Kék fénynyaláb tör elő a férfi felé fordított tenyeremből, és ellöki a négert egészen a jó tíz méterre lévő falig. A fickó háta óriásit csattan a falon, és egy nyekkenéssel a földre rogy, majd nem mozdul többet.

MUSIC:Skyrim
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : Terry O’Quinn
Hozzászólások száma : 426
Kor : 41



TémanyitásTárgy: Energia fúzió   Szer. 18 Feb. - 15:57

Lakásom ablakán tekintek alá a városra. Noha nem a legmagasabb épület, mégis valamelyest azzal a jóleső érzéssel tölt el, hogy lenézhetek az emberekre. Felsőbbrendűnek érzem magam, bár tudom, hogy az is vagyok. Elsősorban mutáns mivoltom folytán, igen erős képességgel. Hatalmam nagy, mégsem csak ez tesz erőssé. Tudásom tovább erősíti képességemet. Emellett politikai és gazdasági kapcsolataim sem elhanyagolhatók. Friss levegő illata ömlik be orromon, megtöltve tüdőmet. Érzékeim kiválóan működnek koromhoz mérten. Ráadásul a mindenűt megbújó energiát is kiválóan érzem. Nehéz ezt elmagyarázni, egyszerűen tudom, hogy ott van és merre mozog, mikor pulzál vagy éppen robban. Már meg tudom különböztetni fajtáikat is, hogy ki az ember s ki valamilyen gépezet. Nem ma kezdtem ismerkedni és használni erőmet. Jó ideje már életem része.
Hirtelen zavar támad az erőben. Valami váratlan pulzációt érzek. Szintje magasabb a hétköznapi gépezetekénél, mégis élő lényből származik. Abszurdnak tűnő mivolta folytán ember nem lehet, sem állat vagy növény, gomba még annyira sem. Egy mutáns lesz az. Erről nem lesz nehéz megbizonyosodnom. Szobámba visszalépve íróasztalom fiókjából előveszem kézi mutáns érzékelőmet, mit magamnál szoktam tartani. Egy kis változtatást eszközöltem rajta, így engem és szeretett Emmámat nem érzékeli. Csekély ár mivoltunk titokban maradásáért. Az érzékelőt a különös energiaforrás felé irányítom. Az eszköz csipogása jelzi, hogy ott egy X-génnel rendelkező egyén tartózkodik, ahogy sejtettem. Kis műszerem visszateszem helyére. Nem lesz rá szükségem beméréséhez, ahhoz érzékeim is elegendőek. De előbb szükségem lesz egy kis feltöltődésre, ki tudja miféle hatalommal bír. Ujjaimat a fali konnektorhoz emelem. Szülők tiltják gyermekeiknek eme nyúlkálást veszélyessége miatt. Nekem azonban nem árt, mi több hasznomra válik. A villanyszámlára meg úgyis telik. Pár perc míg kellőképpen telítődik testem energiával. Hófehér cipőmmel ablakom párkányára állok. Végigsimítok nadrágomon derekamat átölelő fekete övig, megigazítva azt. Ujjaim ingemre tévednek, szépen begombolván, lévén nem kívánom elbujtatott mellkasom szőrösségét a világ tudtára hozni. Még egy utolsó simítás egyre csak fogyó hajzatomon és ugrom. Alig egy emeletnyit zuhanok, mikor is testem által elnyelt energia segítségével kezdek felemelkedni. Nem először repülök, számomra nem szokatlan tevékenység. De még most is élvezem! Utam egyenest a különös energiát sugárzó mutáns felé visz. Nem hiszem, hogy rám veszélyes lenne, de nem vagyok elbizakodott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Energia fúzió   

Vissza az elejére Go down
 
Energia fúzió
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Part 14 / 14

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-